A képmutatás törvényei
- Részletek
- Napi apró
- 2011. december 19. hétfő, 03:22
- Lendvai L. Ferenc
A tökéletes jogalkotásnak mondott egyházügyi törvény életbeléptetését – amerikai kongresszusi képviselők bírálatának hatására – elhalasztották. A jegybankról szóló törvénytervezetet, mely megszüntette volna a nemzeti bank önállóságát – az IM–EU-küldöttség elutazásának hatására – villámgyorsan módosították. Az igazságügyminiszter a jelenlegi magyar jogrendszerről adott magyarázkodó levelében – a brüsszeli bírálatok hatására – kijelentette: a magyar államfő a végrehajtó hatalomtól független személy.
Ezek az esetek egyfelől azt bizonyítják, hogy a kormányzat kifelé ügyel a látszatra, a demokrácia formáinak kulisszaként való megtartására, másfelől azt, hogy tartalmilag viszont semmibe veszi és játékszernek vagy papírrongynak tekinti őket. A törvénykezésre vonatkozó legújabb kormányzati javaslatok (primitív bosszúból a sikeres ellenzéki obstrukcióra) gyakorlatilag nem fognak időt hagyni parlamenti vitára, hanem az országgyűlést végleg szavazógéppé teszik, amely a kormány, a kormánypárt, a kormánypárti képviselők benyújtott törvényjavaslatait, módosításaikat és a módosítások módosításait is mechanikusan megszavazza majd.
Természetesen ugyanezt jelentené, csak világosabb és őszintébb lenne, ha a kormány egyszerűen olyan rendeletekkel kormányozna, amelyeket a miniszterelnök előterjesztésére az úgymond független köztársasági elnök jóváhagy és kihirdet. Ámde hová lenne akkor a demokrácia látszata? Amikor korábban a választójogi rendszer kormányzati terveit az ellenzék bírálni kezdte, a kormánypárt egyik nyíltbeszédű vezérférfia azt válaszolta: mit akartok, hiszen megtehetnénk azt is, hogy tisztán egyéni (brit) rendszert vezetünk be, ahol minden mandátumot mi nyernénk – de lám, nem tesszük, hiszen demokraták vagyunk. (V.ö.: „ne mi nyerjük a legtöbbet”.) Hát egy nyavalyát. Csupán képmutatók, álszentek és cinikusak.
(Lendvai L. Ferenc)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
