Együttműködési diktátum II.
- Részletek
- Napi apró
- 2010. máj. 18. kedd, 16:39
- Lánczos Vera
Van a nagy többség és vannak a megélhetési demokráciaféltők – az alkalmazott jelző: „megélhetési”, reméljük, mindenki számára világosan jelzi, hogy valami sötétben bujkáló ellenséges elemekről van szó, akik csak ne féltsék a demokráciát a magától értetődően demokratákkal szemben, akik nem bocsátkoznak méltatlan (2) vitákba a rendszerváltás értékeinek védelméről. Nos, vannak a gyökeres változás végrehajtására felkentek az egyik oldalon, és vannak azok a másikon, akik a kákán is folyton csomót keresnek, így például firtatják, hogy mit is jelent a diktátum szó vagy a politika nyilatkozat fogalma.
Lázár frakcióvezető úr ugyanis tegnap közölte: a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozat „…nem egy diktátum”(3), mert az előterjesztő nagy többség minden módosító javaslat megfontolására készen áll, befogadását mérlegeli. Megfontolnak, mérlegelnek, majd döntenek. Ám Lázár szerint, ha elfogadják, a nyilatkozat kötelező érvényű lesz a kormányzás és a társadalom hétköznapjaiban.
Az idegen szavak szótára szerint a diktátum jelentése:1. tollba mondott szöveg; 2. valakire rákényszerített parancs. Nem kell túl nagy elvonatkoztatási képesség ahhoz, hogy definiáljuk, lehet-e – és főleg kivel – együttműködés az, ami kötelező lesz a társadalom hétköznapjaiban, ha az előterjesztő nagy többség elfogadja.
Az már csak hab a tortán, hogy közjogilag értelmezhetetlen a kötelező erejű politikai nyilatkozat (4), amelynek érvényesülnie kell a társadalom hétköznapjaiban. Jogi kötelező ereje nincs, miről beszél akkor a nagy többség egyik frakcióvezetője? Milyen szankciókra gondol? A politikai gyakorlatban persze nagyon is értelmezhető a kijelentése – nem túl jó emlékképeket felidézve. Csak felvetjük: ha valaki például úgy gondolja, hogy senki sem az utolsó erejével járult 2010-ben az urnákhoz választani, és hogy ez nem volt forradalom, azt retorziók érhetik? És ha valaki úgy gondolja, hogy szabad országban éltünk az elmúlt húsz évben, azért mi fog járni? Ha azt a skandalumot követi el bárki, hogy kimondja, a Fidesz kétharmados győzelme nem jelent új rendszerváltást, hacsak nem fogják lerombolni 1989 eredményeit, annak milyen következményei lesznek? Lehet-e, szabad-e vajon megfontolásra ajánlani a nyilatkozat kiagyalóinak, hogy történelmi korszakok megítélése nem alkalmas arra, hogy együttműködési kinyilatkoztatások tárgya legyen? Vagy lesznek Szabadnép-félórák is?
Együttműködni közösen vállalható célok elérésében, cselekvési programban lehet, értékítéletekben, politikai meggyőződésben nem. Hogy mi a helyes történelmi interpretációja a közelmúltnak – abban sem lehet. Ha ilyesmit jelent a gyökeres fordulat, akkor lehet deklarálni százszor is a békét és az együttműködést, a nagy többség nem fog sokáig tartani. A szabadság ugyanis csak addig nem fontos, amíg megvan. De attól perctől kezdve, hogy megvonják, egyre kínzóbban fog hiányozni, és egyre többeknek.
(1) Lázár János kijelentette: akik a Fidesztől féltik a demokráciát, a választóktól féltik az ország működését. Megélhetési demokráciaféltők mondják ezt.”
(2) „Hozzátette: méltatlan arról a kérdésről vitát nyitni, a rendszerváltozás értékeit tiszteletben tartja-e a Fidesz. Világos, hogy a rendszerváltozás legfontosabb értékeit ma is a legfontosabb társadalmi értéknek tekintik - fűzte hozzá.”
(3) „Kijelentette: világosan el kell választani az elmúlt húsz évet az elkövetkező esztendőktől, évtizedektől. Ehhez keresnek szövetségesek - mondta, hozzátéve: nem egy diktátum, amit előterjesztettek, minden módosító javaslat megfontolására készen állnak, befogadását mérlegelik.”
(4) 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról
„A politikai nyilatkozat
88. § (1) Az Országgyűlés - a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával - bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozattervezetet a 85. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában felsoroltak terjeszthetnek elő.
(Lánczos Vera)
