Erősödő nacionalizmus a horvátországi választások előtt
- Részletek
- Szemle
- 2011. december 03. szombat, 07:12
- Galamus-csoport
Horvátországban a hétvégén parlamenti választásokat tartanak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyugat-balkáni tudósítójának írását az MTI ismertette.
Idén áprilisban 24 évi börtönre ítélte a hágai törvényszék Ante Gotovina horvát tábornokot. Az arcképével ellátott plakátok a horvátországi városok utcáin azóta jócskán megsárgultak, feliratuk („Hős, nem bűnöző”) már alig olvasható. Dalmáciában viszont hazafias pékek, szabók és virágárusok boltjainak kirakatában ma is ott látható Gotovina portréja. Zárához (Zadar) közeledve egyre sokasodnak a tábornok arcmásai.
A délszláv háborúk idején Zára 1995-ig szerb lázadók kezén volt. Az általuk elkövetett vérengzések emléke ma is elevenen él a városban. A később horvátok által szerbek sérelmére elkövetett bűntettekről viszont senki nem akar tudni. Zára ma a horvát nacionalizmus fészke, a nacionalista érzések hőfoka itt jobban érzékelhető, mint Zágrábban – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyugat-balkáni tudósítója.
Amikor Gotovina 2001-ben külföldre szökött, Zárában díszpolgárrá avatták. A városházán kifüggesztett portréja ellen tiltakozott a horvát államfő – mégis a helyén maradt. Csak Ivo Sanader merészelt – kormányfőként és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) párt elnökeként – fellépni a nacionalisták és a jobboldali radikálisok ellen, megnyitva ezzel Horvátország útját az EU felé. A csatlakozási tárgyalások megkezdésére azonban csak azután adott engedélyt Brüsszel, hogy 2005 végén elfogták Gotovinát.
Sanader néhány hete korrupció vádjával bíróság előtt áll Zágrábban; a kormányzó HDZ ellen is nyomoz a korrupcióellenes ügyészség (USKOK). A Sanader által a politikai élet peremére szorított jobboldali radikálisok pedig visszatérnek a politika színpadára. Zára ismét a nemzeti mozgalom élvonalába került – írta Karl-Peter Schwarz.
Múlt hét csütörtökén Gotovina hozzátartozói vették át a városházán a Zára által „az igazságért vívott harca” elismeréseként a tábornoknak adományozott kitüntetést. A HDZ városatyáival összhangban a baloldali-liberális HNS párt szónoka is hősnek nevezte Gotovinát. „Úgy tűnik, mintha tíz évnyi politikai fejlődés nyomtalanul múlt volna el Horvátországban. Ha megmozdul a nacionalista jobboldal, akkor a baloldal attól tart, hogy szavazatokat veszít”, írja a konzervatív német újság tudósítója.
Horvátországban a hét végén parlamenti választásokat tartanak. A közvéleménykutató intézetek régen voltak ilyen egységesek a választási esélyek megítélésében, mint most. A HDZ-nek valamennyien súlyos vereséget jósolnak. Az előrejelzésekben az egyesült baloldali ellenzék (négy párt: SDP, HNS, IDS, HSU választási koalíciója) kétszer annyi szavazatra számíthat, mint a kormánypárt. Jadranka Kosor miniszterelnök (Sanader utóda a pártelnöki és a kormányfői székben) sarokba szorítva harcol. Hogy mentse, ami menthető, egyre inkább számol a horvát társadalom nacionalista rétegeinek a támogatásával.
Augusztus 5-én mondott beszédében Kosor üdvözletét küldte a Hágában elítélt két háborús bűnösnek: Gotovinának és Mladen Markacnak. Sanaderrel ellentétben, aki a túlzott nacionalizmusról való lemondás fejében megengedte a HDZ képviselőinek és funkcionáriusainak a túlzott egyéni gazdagodást, Kosor harcot hirdetett a korrupció ellen – és visszahívta a pártba a jobboldali radikálisokat. Köztük van Miroslav Tudjman is, a néhai államfő fia és a horvát titkosszolgálat korábbi főnöke. Ő annak idején Sanader irányvonala ellen tiltakozva lépett ki a HDZ-ből, és alapított új pártot. Most a HDZ jelöltjeként indul a vasárnapi választáson, biztos befutó helyen a zágrábi választókerületben. Szerinte a párt legfőbb ellenfele nem a baloldali pártszövetség, hanem az USKOK, mivel az utóbbi a HDZ-t fenyegeti.
A HDZ választási listáin egyrészt fiatal, Kosor által kiválasztott jelöltek szerepelnek, másrészt idősebb, még a Tudjman-korszakból ismert arcok. A közbülső nemzedék politikusai, akikkel Sanader működött együtt, korrupciós ügyeikkel saját magukat lőtték ki. Kivételt csak Bozidar Kalmeta közlekedési miniszter, Zára erős embere képez. Bár a neve számos korrupciós ügyben fölmerült, változatlanul élvezi a miniszterelnök bizalmát. A Jutarnji List ennek kapcsán azon élcelődött, hogy a HDZ olyan „jobboldali zombik” mellé áll, akiket még Sanader sem tűrt meg maga mellett.
A kormánypárt zavarodottságára utal a Neue Zürcher Zeitung Zágrábba látogató tudósítója szerint a „vörös veszéllyel” és a kommunisták visszatérésével való ijesztgetés. Holott „a HDZ soraiban ma jóval több egykori kommunista tolong, mint a Horvát Kommunisták Szövetségének utódpártjában, az SDP-ben”.
A katasztrofális gazdasági helyzet és a költségvetés zilált állapota miatt megfigyelők arra számítanak, hogy Horvátországnak röviddel a választások és az EU-csatlakozási szerződés aláírása (december 9.) után a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia segítségért. Az idei év végén a küladósság mértéke meghaladhatja a hazai össztermék (GDP) 103 százalékát. A költségvetés hiánya az Európai Bizottság becslése szerint a GDP 5,5 százalékára rúg. A horvát államkötvények hozama nyolc százalék felé közelít, ezzel Horvátország a posztkommunista országok között Magyarország mögött a második helyen áll a kockázati listán, írja a FAZ tudósítója.
A HDZ ugyan ismételten kilátásba helyezett reformokat, ám soha nem hajtotta következetesen végre őket. A negatív gazdasági sarokszámoknál is nagyobb súllyal esik latba, hogy apad a politikai osztály válságkezelő képességébe vetett bizalom. A kampányoló pártok gazdaságpolitikai programjait elemezve a horvát vállalkozók szövetsége arra a következtetésre jutott, hogy alig különböznek egymástól, és meglehetősen vérszegények. A pártok főként attól óvakodnak, hogy belássák a túlméretezett állami szektor karcsúsításának szükségességét. Ennek a lépésnek volna része a mintegy 600 állami vállalat privatizálása – többségük súlyosan el van adósodva.
Horvátország – országismertető
A volt jugoszláv tagköztársaság az Adriai-tenger keleti partján fekszik, Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbia vajdasági területével, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval határos. Területe 56 594 négyzetkilométer, a közel 4,5 milliós népesség 89,6 százaléka horvát, 4,5 százaléka szerb, 5,9 százaléka más (többek között magyar) nemzetiségű. A lakosság 87,8 százaléka római katolikus, 4,4 százaléka ortodox és 1,3 százaléka mohamedán. A főváros a 700 ezres Zágráb, a hivatalos nyelv a horvát, a hivatalos fizetőeszköz a kuna.
Gazdaság: Horvátország gazdasága az egyik legfejlettebb volt az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül, azonban a föderáció szétesésekor kitört többéves háború súlyos károkat okozott. 2000–2007 között indult fejlődésnek a gazdaság, az idegenforgalom vált a recesszióból való kilábalás alapjává. A kormány megtartotta erőteljes gazdasági befolyását, mivel a privatizációs törekvéseket a lakosság igen negatívan fogadja, a politikusok pedig nem támogatják eléggé, s halasztódik a pénzügyi és szerkezetátalakítási reformok bevezetése is. Az utóbbi évek gazdasági válságának negatív hatásai jelentősen rontották a gazdasági mutatókat: a recesszió 2010-ben 1,4 százalékos volt, a munkanélküliség rekordmagasságúra, 17,6 százalékra ugrott, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 17 400 dollár, az inflációs ráta 1,1 százalékos volt.
Történelem: Az I. világháború befejezése után, 1918-ban alakult meg a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. Az 1929-től Jugoszlávia, majd 1945. november 29. után Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnevezésű államföderációban Horvátország – a hozzá csatolt Dalmáciával együtt – a hat tagállam egyike volt. A kelet-európai rendszerváltási folyamatban a jugoszláv államszövetség is szétesett. A Horvát Köztársaság 1991. június 25-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, emiatt a jugoszláv néphadsereg háborút indított ellene. Az ország függetlenségét nemzetközileg 1992. január 15-én ismerték el. Horvátország 2005. október 3-án megkezdett európai uniós csatlakozási folyamata 2011. december 9-én, a csatlakozási szerződés aláírásával zárul le.
Államszervezet: Az 1990. december 22-én elfogadott, többször módosított alkotmány értelmében a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható elnök áll, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. A tisztséget 2010 februárja óta Ivo Josipovic tölti be. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás Nemzetgyűlés (Sabor), amelynek tagjait négy évre, többségi szavazattal, pártlistákról választják. Az előző választások alkalmával a választók még 153 mandátumról döntöttek, a mostani alkalommal – a választási törvénynek a diaszpóra képviseletére vonatkozó változása miatt – 151 képviselői hely sorsa dől el. A legutóbbi, 2007. novemberi parlamenti választásokon 66 helyet szerzett a kormányzó konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), míg a második helyen a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) végzett 56 mandátummal. A választások után, 2008 januárjában megalakult kormányt vezető Ivo Sanader azonban korrupciós botrányba keveredett és lemondásra kényszerült. A kabinet irányítását 2009 júliusában Jadranka Kosor, Horvátország első női miniszterelnökeként vette át.
A közvéleménykutatók a mostani választásokon a balközép pártokat tömörítő ellenzéki koalíció magabiztos győzelmét jósolják, ami történelmi jelentőségű lenne, mivel a horvát függetlenség 1991-es kikiáltása óta a HDZ-től csak a 2000–2003 közötti rövid időszakra tudták ellenfelei elhódítani a kormányzást. A magyar nemzetiségnek jutó egyetlen mandátum megszerzéséért két magyar párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) és a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) indított jelöltet.
________________
Forrás: MTI
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
