Szolgáló semmittevés
- Részletek
- Napi apró
- 2011. november 28. hétfő, 03:48
- Bauer Péter
Ezen a héten decemberbe fordul a naptár, és még egyetlen érdemi határozatot sem hozott idén az Alkotmánybíróság (az önkormányzati határozatok megsemmisítését én nem tartom érdemi határozatnak).
Az utolsó érdemi határozat, a végkielégítések visszamenőleges megadóztatásának megsemmisítése sem válik dicsőségére a nagytekintélyű testületnek: az idén nyugdíjba vonuló (vagy egyszerűen csak kirúgott) alkalmazottakat már nem védték meg, noha sokszor 40 évnyi munkaviszony, tisztességes munka állt a végkielégítés mögött. Befeküdtek a kormányerőknek!
Nem túlzás azt állítani, hogy az Alkotmánybíróság úgy működik mint a Fidesz egyik kihelyezett tagozata. Még egy olyan egyszerű kérdésben sem tudtak határozatot hozni másfél év alatt, mint a NENYI kötelező kifüggesztése a középületekben. Vajon hány ország gyakorlatát kellett áttanulmányozni? Hány országban kötelező a kormánypárt politikai nyilatkozatát kifüggeszteni? Észak-Korea és Venezuela a tisztes bírák modellje? Oda kellene menniük, ott megbecsült jogtudósok lehetnének, de itthon, Európa közepén…!
A nagyhatalmú bíróság egyszerűen szabotálja a döntéshozást. Felveszik a magas fizetést, élvezik az egyéb előnyöket, és gyakorlatilag nem csinálnak semmit.
Persze tudjuk miért: a Fidesz alkotmánytipró gyakorlatát kellene sorozatosan megsemmisíteniük, noha a többségük ennek a pártnak köszönheti főbírói állását, karrierjét, nem pedig szakmai érdemeinek.
Persze itt is a fejétől bűzlik a hal. Paczolay Péter, a 2008-as elhíresült népszavazás előadó bírója, az Alkotmány betűje ellenében, a teljesen világos megfogalmazás ellenében találta ki azt, hogy csak a tárgyévi költségvetésre vonatkozik a népszavazási tilalom. Ami azért is képtelenség, mert egy népszavazás véghezvitele és eredményének törvénybefoglalása általában több mint egy év, így a tilalom tulajdonképpen nem lenne érvényesíthető sohasem. De a tudós professzort ez nem érdekelte, csak az a szempont, hogy kedvenc pártja közelebb jusson a hatalomhoz. Meg is hálálja neki a Fidesz: talán élete végéig ücsöröghet a székében úgy, hogy emberek millióit érintő, fontos kérdésekben nem hoznak döntést. Bezzeg Baka főbírónak mennie kell, mert volt saját véleménye.
De a lényegre térve: több ezer beadvány fekszik az Alkotmánybíróság asztalán*.
Köztük olyan nagyjelentőségűek, mint a médiatörvényre és a magánnyugdíjpénztárak vagyonának elrablására vonatkozóak, utóbbiak egy éve immár.
De a bíróság az Alkotmány helyébe lépő, sok tekintetben jogfosztó Alaptörvénynek arra az előírására játszik, miszerint az ez év végéig el nem döntött ügyek megszűnnek, nem léteznek. Így hálálják meg semmittevésükkel a jogászi esküjüket megszegő bírák a pozíciójukat az őket kinevező vagy megtűrő kormányzatnak. Mert ugye annyira nem ostobák, hogy ne tudnák: több tucat beadvány, amely jogtipró törvényre vonatkozik, alkotmánybírósági beavatkozást igényelt volna.
Jobb lenne az alkotmánybíráskodásnak csúfolt szolgalelkű játékot beszüntetni Magyarországon, az tiszta helyzetet teremtene. Persze akkor nem lehetne azzal dicsekedni, hogy mi jogállam vagyunk, hiszen alkotmánybíróságunk is van.
Valóban, emlékeim szerint volt alkotmánybíróságunk, de mára, méltatlan körülmények között, kimúlt.
(Bauer Péter)
_______________
*A több ezerből néhány megtalálható Alkotmánybírósági beadványok tárában
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
