Különadó - Alkotmányellenes a 98 százalékos különadó, újra a Ház előtt a javaslat - ÖSSZEFOGLALÓ-2
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/4. negyedév
- 2010. október 26. kedd, 20:19
- Hírek
Alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab). A Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek. Az MSZP és az LMP elítélte a Fidesz reakcióját, amelyet a Jobbik sem tartott elegánsnak. A szocialisták és az LMP egyúttal jelezték, a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában.
A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá. A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
Lázár János emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Bejelentette: így javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét.
Az Alkotmánybíróság nem kommentálta Lázár János bejelentését.
Az APEH az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az eddig befizetett különadót minden érintett visszakapja, ehhez semmilyen jogszabály-módosításra, illetve új jogszabály meghozatalára nincsen szükség. A magánszemélyeket terhelő különadó-bevételi számlára az adóhatóság adatai szerint október 25-ig 3,1 millió forintot fizettek be az adóalanyok.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi előírásokba. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője rámutatott: az Ab a döntését az alkotmány és a hatályos törvények alapján hozta meg.
Az LMP a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, november 3-án pedig tüntetést szervez az Alkotmánybíróság épülete elé. A közleményben arra hivatkoznak, hogy "a Fidesz ma hadat üzent az alkotmányos demokráciának" és a kormánypárt "átlépte a Rubicont".
Úgy fogalmaznak, hogy "sajnos a jelek szerint a Fidesz csak a hatalomban hisz", hadat üzent az Alkotmánybíróságnak, a népszavazás intézményének és ezzel a teljes magyar alkotmányos berendezkedésnek.
Ezt követően Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-pártelnöke is bejelentette, hogy a szocialista párt sem veszt részt a továbbiakban az alkotmány-előkészítési munkában, mert ezt hiteltelennek és komolytalannak tartja Lázár János alkotmánymódosítási javaslata után. A frakcióvezető véleménye szerint Lázár János a Fidesz nevében hadüzenetet intézett a demokrácia és a jogállam ellen, ami totális diktatúrához, a parlamenti demokrácia teljes lerombolásához vezet.
Gyurcsány Ferenc, az MSZP Demokratikus Koalíció platformjának elnöke pedig azt javasolta, hogy a parlament demokratikus ellenzéke és a demokratikus közélet szereplői még az előtt üljenek le egymással és egyeztessenek egy - az Alkotmánybíróság épülete előtt tartandó - közös demonstrációról, hogy a Fidesz módosítani tudná az alkotmányt, és romba dönteni a hatalommegosztásra épülő ,89-es rendszert.
A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült - reagált Volner János az MTI-nek az Alkotmánybíróság döntésére, hozzátéve, meglátásuk szerint több módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést.
Volner János közölte, ugyan a különadó céljával egyetért a Jobbik, az alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns, az alkotmányhoz nem illik ötpercenként hozzányúlni, azt nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni.