Medián, Ipsos, Tárki
- Részletek
- Szemle
- 2013. november 21. csütörtök, 05:51
- (mzs)
Medián: több a biztos szavazó, és gyengült a Fidesz
A Medián szerdán a hvg.hu-n közzétett november 8–12 közt végzett reprezentatív mérése.
Ha kismértékben is, de erősödött a szavazók aktivitása: jelenleg a válaszadók 52 százaléka gondolja biztosnak, hogy egy közeljövőben tartandó választáson az urnákhoz járulna, és három év után először csökkent 30 százalék alá a pártpreferencia nélküliek aránya (29 százalék). A részvétel iránt leginkább elkötelezett, tehát választani tudó „biztos” szavazó jelenleg az összes választópolgár 44 százaléka. Körükben a Fidesz egy hónapon belül négy százalékot veszített támogatottságából, ám még így is a képzeletbeli voksok csaknem felét (48 százalékát) kapná.
Forrás: hvg.hu
Ugyanebben a viszonyítási körben az MSZP – a teljes népességben bekövetkezett erősödése ellenére – az előző havival megegyező, 21 százaléknyi szavazót tudhat maga mögött.
A Jobbik támogatottsága az októberi megingás után 16 százalékra emelkedett.
Az Együtt 2014 támogatottsága immár fél éve csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor Bajnai Gordon volt miniszterelnök kedveltsége 5 százalékpontot javult.
A DK viszont számottevően erősödött, a mostani a legmagasabb érték, amit a Gyurcsány-párt esetében mért a Medián.
Az LMP támogatottsága stagnál.
***
Ipsos: javult a közhangulat, több a titkolózó
Az Ipsos november első felében végzett mérése.
A jobboldali pártok és az LMP támogatottsága 1-1 százalékponttal emelkedett, minden baloldali és liberális párté ugyanennyivel csökkent. A pártok népszerűségi listáját vezető Fidesz szempontjából kedvezően alakult az elmúlt egy hónap: táboruk kissé nőtt, a baloldali szövetségkeresésben érdekelt pártok támogatottsága pedig valamelyest csökkent, és – bár alapvetően kritikus maradt –, a korábbiakhoz képest javult a közhangulat és mérsékeltebbé vált a kormányváltás szándéka is.
Pártok támogatottsága
A Fideszt jelenleg a választókorú népesség 27 százaléka támogatja, az MSZP 15, a Jobbik 7, az Együtt-PM 3, az LMP és a Demokratikus Koalíció 2 százalékon áll.
A biztos pártválasztóknál a Fidesz 51, az MSZP pedig 26 százaléknyi eltökélt választót tudhat maga mögött – ez a különbség valamivel nagyobb a múlt havinál. A Jobbik, kis emelkedéssel, 13 százalékon áll, az Együtt-PM a biztos pártválasztói kör 4, a DK 3, az LMP 2 százalékára számíthat.
Forrás: ipsos.hu
Pártpreferenciával nem rendelkezők
A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya nem változott (42 százalék maradt), de a belső összetételük igen. E csoporton belül a teljesen passzív választópolgárok aránya csökkent 22-ről 19 százalékra, a pártok között hezitáló választóké nem módosult (12 százalék). Emelkedett viszont a „titkolózók” aránya, 8-ról 11 százalékra. A politikai aktivitás némi erősödésével bővült a biztos pártválasztók csoportja is, de még mindig csak a jogosultak 36 százaléka tartozik közéjük.
A kormányváltók aránya csökkent
Egy hónappal ezelőtt az emberek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, most 55 százalékuk. A közállapotokat pozitívan értékelők aránya viszont 30-ról 35 százalékra emelkedett. A kormányváltók aránya októberben 44 százalékos volt, ezúttal 41 százaléknyian szeretnék a hatalmi viszonyok megváltozását. A múltkor 29, ezúttal 34 százaléknak az az álláspontja, hogy a Fidesznek a következő választást követően is kormányon kellene maradnia.
Társadalmi-demográfiai jellemzők: a diplomásoknál a legmagasabb azok aránya, akik a kormány maradását szeretnék
A fenti véleményváltozások néhány társadalmi, demográfiai csoportban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben megfigyelhetők. Az ötvenes, hatvanas korosztályok aktívan dolgozó tagjainak, az érettségizetteknek és diplomásoknak, valamint a vidéki városok lakosságának az országról való helyzetértékelése határozottan javult az elmúlt hetekben és ezzel együtt kormányváltó szándékuk is visszafogottabbá vált. A diplomások körében olyannyira, hogy ők az egyetlen társadalmi csoport, amelyben nem a kabinet elküldését óhajtók vannak többségben – 46 százalékuk menesztené, ugyanakkora hányaduk marasztalná a Fidesz-kormányt. A hatalomváltó hangulat leginkább a fővárosi és idős (65 év feletti) korosztályban érzékelhető: fele részük azt szeretné, ha a kormány távozna, egynegyede azt, ha a jövő évi választás után is maradna.
Kormányváltás akaró, de pártpreferenciával nem rendelkező választók
Az ellenzéki pártok felzárkózásának reményét leginkább a hatalomváltást kívánó, pártpreferenciával nem rendelkezők, valamint a titkolózó választópolgárok jelentik. Az előbbi csoportba – akárcsak múlt hónapban – most is a választópolgárok 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,4 millió ember. Az utóbbi csoportban viszont a szokásosnál többen, 11 százaléknyian, 900 ezren vannak. A kormányváltást akaró, pártelkötelezettség híján lévő csoport hiába elégedetlen a kormány tevékenységével (egy százfokú skálán 17 pontra minősíti), az ország helyzetével (92 százalékuk negatívan értékeli), az ellenzék munkáját sem tartja jónak (24 pontot adna nekik). Ha ideológiai alapon döntenek a pártok között, akkor a baloldali nézeteket képviselő pártoknak lehet nagyobb esélyük, hiszen 52 százalékuk a bal-jobb tengelyen az előbbi tartományba, 22 százalékuk az utóbbiba helyezi magát. Bár az elmúlt egy hónapban némileg aktivizálódtak, de még így is csak kisebb részük, 39 százalékuk tervei között szerepel, hogy esetleg elmegy szavazni.
Titkolózok
A közvélemény-kutatásokban titkolózóknak azokat nevezik, akik a „nem kívánom elárulni” vagy ehhez hasonló tartalmú fordulattal hárítják el pártpreferenciájuk kinyilvánítást. Az ide tartozók nehézséget okoznak az elemzőknek, hiszen szinte bizonyosan meglévő pártszimpátiájukkal befolyásolhatják a politikai erőviszonyokat. Annál is inkább, mert rendkívül aktívak, háromnegyedük nagy valószínűséget ad annak, hogy elmegy szavazni.
A titkolózás az életkor emelkedésével egyre elterjedtebb jelenség: a 30 év alattiak 6 százalékára jellemző, a 60 év felettiek 16 százalékára. Az átlagot meghaladó mértékben rejtik el pártszimpátiájukat a vidéki városokban élők – a megyeszékhelyek, nagyvárosok lakóinak 14, a kisebbekének 16 százaléka. Az aktuális helyzetről, a jövőről szóló véleményüket tudakoló kérdésekre többé-kevésbé válaszolnak, és ennek alapján az állapítható meg: inkább az ellenzéki pártok felé orientálódnak, de a kormánynak is vannak meglévő tartalékai a titkolózók körében. Nagyobb részük, 54 százalékuk negatívan értékeli az országban zajló folyamatokat, míg 20 százalékuk pozitív történéseket lát. Kormányváltást 35 százalékuk szeretne, ezzel szemben 12 százalékuk szeretné, ha maradna a mostani kabinet.
***
Tárki: egy év távlatában minden korcsoportban a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb párt
A Tárki november 18-án közzétett, az elmúlt egy év adatainak összegző elemzése szerint valamennyi korcsoportban a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb párt, az MSZP és a Jobbik a korfa két ellentétes oldalán népszerű.
Az elmúlt egy évben a legfiatalabbak voltak a legkevésbé (63 százalékuk), a legidősebbek a leginkább (77 százalékuk) biztosak abban, hogy kívánnak-e szavazni. A legfiatalabbak körében csaknem ugyanannyian vannak a szavazáson való részvételt tervezők, mint a távol maradni szándékozók. A szavazási hajlandóság a korral – 23 és 52 év között kissé ingadozva – növekszik.
A pártok szimpatizánsainak aránya korcsoportonként (2012. november és 2013. október között, %) – forrás: tarki.hu
Az MSZP és a Jobbik tábora a 43-47 évesek esetében nagyjából azonos nagyságú. Az ennél fiatalabbak körében a Jobbik, míg az ennél idősebbek között az MSZP népszerűsége a nagyobb. A Jobbik népszerűsége a kor előrehaladtával szinte folyamatosan csökken, az MSZP-é viszont nő. Míg a Jobbik tábora 68 éves kor felett szinte eltűnik, addig az MSZP népszerűsége „majdhogynem fideszi magasságokba emelkedik”.
Az Együtt-PM népszerűsége a középkorúak (43-57 évesek) között a legmagasabb (12-13 százalék). Az LMP tábora a kor növekedésével 7-8 százalékról 1-2 százalékra csökken. A DK támogatottsága a korral enyhén (1-2 százalékról 3-4 százalékra) nő.
