Orbán Londonban eszmét terjesztett és hazaüzent
- Részletek
- Szemle
- 2013. október 10. csütörtök, 07:00
- (mzs)
Egynapos látogatáson volt szerdán Orbán Viktor. Londonba utazott. Fellépett a brit külügyi intézetben, ahol előadást tartott arról, hogy kísérleti nyúlnak használja a magyarokat a saját laboratóriumában. Ötven percet társalgott Cameron brit kormányfővel, és mivel közös sajtótájékoztató nem volt a megbeszélés után, kiállt a Downing Street elé, hogy megüzenje „a magyar családoknak”, ott is csak rájuk gondol. Ja, és közben brit befektetőkkel is találkozott. Azokkal, akik már egyébként is itt vannak Magyarországon, sőt, ezeknek is csak Közép-Európáért felelős vezetőivel: a Tescóról, a Vodafone-ról és a gyógyszercégről, a GlaxoSmithKline-ról van szó. (Orbán fogadtatásához lásd a The Economist-blogot: Viktor goes to London.)
Előadás a a Királyi Külügyi Intézetben, a Chatham House-ban: Magyarország igazi laboratórium
Orbán angol nyelvű előadása, a kérdések és a válaszok
– Magyarország ma igazi laboratóriumként működik: a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni. (Közölte: nem lenne helyes, ha itt önmagát dicsérné – majd felsorolta, mi az, ami miatt dicsérhetné a saját kormányzását, de nem fogja.) Itt többről volt szó, mint reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért ő elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.
– A jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerű politikai intézkedésekkel legyőzhető lenne, „nem élhetünk úgy, ahogyan eddig”, ezért van szükség a nagy rendszerek jelentős átszervezése, sőt, ezzel egyidejűleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
– A korábban erős, magabiztos, optimista Európai Unió mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.
– Az EU- tagállamok közti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák a saját gazdaságpolitikájukat, mert nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak. Ezért „az ideológiák és a dogmatizmus helyett” el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük a sokszínűséget, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.
– A hagyományos értékek szerinte a nemzet, a család és a vallás. Ám ma Európában teljesen nyílt „vörös” és „zöld” támadás zajlik e hagyományos értékek ellen, miközben az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntő fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
– A jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.
– Megismertette a hallgatóságát a magyar lépések közül az egykulcsos, családi adórendszer bevezetésével, a társasági adó csökkentésével, az új, rugalmasabb munkatörvénykönyv megalkotásával, a felsőoktatási rendszer átalakításával, az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés politikájával.
– Magyarország társadalmi és politikai értelemben is stabil, és ma már négymillióan fizetnek adót Magyarországon. A kormány célkitűzése az ötmillió elérése.
– Kérdés: a politikai radikalizmust képviselő pártokat, így a Jobbikot nem kellene-e betiltani Európában.
Válasz: a Jobbik radikális nacionalista párt, és a Jobbik létét „általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni” arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet. Ám a jobbközép pártoknak „egyáltalán nem kell megrettenniük” a radikalizmustól, mivel elég erősek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erők, „hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal” Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de „a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal”. Ráadásul a politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhető. A politikai radikalizmus egyébként nem a gazdasági válság terméke, a fő ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elitben.
– Az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése. A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor „személyekre, személyi vezetésre” van szükség. Ha nem sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs.
Cameronnal és Csáki János londoni magyar nagykövettel – MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Orbánt David Cameron brit miniszterelnökhöz elkísérte Csáki János magyar nagykövet. A Cameron-beszélgetés után Orbán a Downing Street 10. előtt tartott sajtótájékoztatót. Egyedül. Noha, mint mondta, „egy komoly partnerünk, szövetségesünk van itt, Londonban”.
– Több kérdésben is erős szövetség jött létre az elmúlt időszakban Nagy-Britannia és Magyarország között, így például a nukleárisenergia-felhasználás és az uniós intézmények reformjának szükségessége ügyében.
– A két ország a nukleárisenergia-használat jelenlegi nemzetközi szabályozását elégségesnek tartja, és nem akar létrehozni semmilyen ezen túlmutató európai intézményt. A világ más gazdaságaival szemben a versenyképesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért „nem értünk egyet azokkal, akik diszkriminálják a nukleáris energiát”.
– Magyarországon el kell érni, hogy az energia ne legyen drágább, mint az Egyesült Államokban, ahol egyharmaddal alacsonyabbak az energiaárak. „Ez komoly programja lesz a következő kormánynak”, noha már a jelenlegi is tett lépéseket, hiszen a háztartások energiaára csökkent, de hasonló lépéseket kell majd tenni a versenyszférában is, amihez szükség van nukleáris energiára is.
– Nagy-Britannia és Magyarország egyetért abban, hogy az Európai Unió intézményeit „ildomos lenne megreformálni”. Lehet, hogy még reformnál is többre, az európai intézményrendszer megújítására van szükség. Sokkal világosabban meg kellene határozni például, hogy mi az, amit Brüsszelben szabályoznak, és mi az, amit Budapesten vagy Londonban, tehát a nemzeti és a brüsszeli hatáskörök világosabb elhatárolására van szükség.
– „Kértem a miniszterelnök urat, hogy miután ők éppen most vizsgálják fölül a teljes angol jogrendszert ebből a szempontból, ezt a tudást bocsássák rendelkezésünkre.”
– Az eurózónán kívüli országoknak garantálni kell a rugalmasságot, hogy saját gazdaságpolitikájukat folytathassák. „A britekkel egyet fogunk érteni a tekintetben, hogy mely területeken nincs kompetenciája, nincs keresnivalója az EU-nak.” Nem akarnak például olyan szabályokat, amelyek kiiktatják „az adórendszerek közötti versenyt", és nem akarnak közösen szabályozott szociális rendszert sem.
Az MTV Híradó videója
– „Nem javaslom a magyaroknak, különösen nem a kormánynak, hogy meglepődjünk azon, hogy most Brüsszelből támadás éri a rezsicsökkentést”. „Mindig tudtuk, hogy a rezsicsökkentés harcos téma lesz”, hiszen vannak nagy nemzetközi cégek, amelyeknek a rezsicsökkentés a profitjuk csökkenésével jár, így ők „minden követ megmozgatnak mindenhol”. De meg fogjuk vívni a küzdelmet, a kormánynak komoly érvei vannak. „Szeretném megnyugtatni a magyar közvéleményt, hogy a rezsicsökkentés nemcsak marad, hanem folytatódni is fog.”
Orbán Viktor 2010 decemberében járt először miniszterelnökként Londonban (amikor a magyar EU-elnökség ürügyén végiglátogatta Európát, noha akkor már sok országban nem volt szívesen látott vendég). Akkor szintén egyedül állt ki sajtótájékoztatóra az esti Downing Street-i megbeszélés után.
2011 novemberében Orbán kétnapos hivatalos látogatáson járt Londonban. Akkor a London School of Economicsba sikerült bekéredzkednie egy előadás erejéig („Közép-Európa – a növekedés motorja”), majd a londoni polgármesterrel találkozott, másnap pedig részt vett a Nemzetközi Demokrata Unió kongresszusán – a kongresszus helyszínén tárgyalhatott David Cameronnal. Majd ismét tartott egy sajtótájékoztatót, ismét egyedül.
A 2011 novembere és 2013 októbere közti időszakból különösen egy Financial Times-írásról számolhatunk be, amely ezt a címet viselte: Nagy-Britannia és Magyarország – rangon aluli házasság? Arról szólt, Nagy-Britannia mellett Magyarország a másik ország, amely megtagadja az uniós megállapodás aláírását, és így kezdődött: „A viszontagságok fura ágytársakhoz vezetnek. David Cameron pénteken csodálkozik majd, hogy az éjszakát Orbán Viktorral, a magyar miniszterelnökkel töltötte, miközben az Európai Unió másik 25 vezetője valahol máshol jött össze.”
És még valami: Orbán azért nem vett részt idén április 17-én az Európai Parlament strasbourgi ülésén, amely Magyarországgal, a magyar kormány alapjogsértéseivel foglalkozott, mert aznap Londonba kellett utaznia – Margaret Thatcher temetésére. (Lásd erről a Der Standard írását, illetve a The Guardianét, amely így kezdődik: „A Margaret Thatcher temetésén megjelenő külföldi méltóságok között szerdán ott lesz egy férfi, akiről sokan érzik úgy, nem lenne szabad képviselnie az országát.”
