rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 3.

Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság volt elnöke


Bolgár György: - Kezdjük azzal, hogy a nemzetbiztonsági bizottság volt elnöke. Le kellett mondania vagy hogy működött ez? Miért van ez így, ahogy van?

Vadai Ágnes: - Én azt hiszem, hogy félreértések és téves szabályértelmezések sorozata vezetett ide. Múlt héten Lezsák Sándortól, aki akkor még nem tudott arról dönteni, hogy akkor most mi vagyunk mi, hogy frakció vagyunk vagy sem, kaptam egy levelet, hogy szerinte adjam át az ügyek intézését az alelnök úrnak, mert én nem vagyok a bizottság elnöke. Én akkor visszaírtam neki, hogy nem értem, hogy ő miről beszél, és igazából az alelnök úrral nem került sor az ügyek átadására, mert nem volt itthon. Aztán a legutóbbi parlamenti szavazási napon derült égből villámcsapásként az éppen elnöklő Jakab úr egyszerűen beterjesztett egy ilyen javaslatot. Nyilván volt ennek előzménye, hiszen magától a házelnök nem ír alá egy ilyen javaslatot. Én azt tudom, hogy az MSZP-frakció korábban tett arra kísérletet, hogy leváltson engem erről a posztról, és ez egy jó apropó volt Kövér Lászlónak a tegnapi változtatáshoz.

- Ki válthatja le Önt erről a posztról? Maga a parlament? A teljes ülés?

- Nyilvánvalóan a parlament dönt ebben a kérdésben.

- De Lezsák Sándor már megelőlegezte ezt a döntést akkor, amikor azt mondta Önnek, hogy adja át az ügyeket?

- Én meg visszaírtam neki, hogy szerintem nem így van. Úgyhogy ennyiben is maradtunk, mert erre a levelemre aztán már nem válaszolt.

- De van egy, én nem tudom, hallgatólagos-e ez a megállapodás vagy házszabályban is olvasható-e és leírt szöveg, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztségét a legnagyobb ellenzéki párt képviselője tölti be.

- Ez egy városi legenda.

- Nem mintha olyan sokat beszélnének a városban erről, de ezek szerint ennek nincs jogi alapja?

- A nemzetbiztonsági törvény azt mondja ki, hogy ezt a bizottságot minden esetben ellenzéki képviselő vezeti. Egy. Kettő, a 2010-es megállapodáskor, amikor a bizottsági helyekről volt szó, éppen a nemzetbiztonsági bizottság volt az, amiben nem volt megállapodás az ellenzéki pártok között. Talán Ön is és a hallgatók is emlékeznek arra, hogy ott vita folyt. És még az akkori házelnök, Schmitt Pál úgy döntött, hogy akkor az MSZP-é ez az elnöki poszt.

- De ha ez egészen egyértelmű lett volna, hogy tudniillik a legnagyobb ellenzéki párté, akkor nem kellett volna vitázni róla és nem kellett volna az elnöknek közbelépnie.

- De azt gondolom, hogy az ügy szempontjából ez lényegtelen igazából, mert most már nem én vagyok ennek a bizottságnak az elnöke, ez teljesen nyilvánvalóan összefügg azzal a ténnyel, hogy én a Demokratikus Koalícióban vállalok vezető szerepet, és az általunk október 22-én megalakított Demokrata Párt országgyűlési képviselő csoportjának vagyok a tagja. Legalábbis én magamat annak tartom. Lényegtelen e tekintetben, hogy Kövér László immáron lassan második hete nem tud ebben az ügyben dönteni, amely elég nagy meglepetés számomra.

- Mert olyan demokratikusan gondolkodik, hogy döntsön erről az alkotmányügyi bizottság, nem?

- Én meg azt gondolom, hogy a házelnök nyilván azért rendelkezik stábbal meg sok okos emberrel, hogy ebben az ügyben dönteni tudjon, főleg ha számára ez annyira világos, mert azt elmondta, hogy neki ebben világosan van álláspontja.

- De megtartja magának.

- Előbb-utóbb úgyis dönteni kell a dologban, mert az alkotmányügyi bizottságban erről hétfőn szavazni fognak, és abban a kérdésben még nem folytattunk nyilván a frakciómban beszélgetést, hogy ezután a ház elé visszük-e ezt az ügyrendi javaslatot szavazásra, hogy a parlament döntsön erről a kérdésről.

- Visszatérek erre szívesen, mert ez egy fontos kérdés, hogy lesz-e frakció fél évig vagy legfeljebb csak fél év elmúltával, de maradjunk még egy percre annál, hogy ki töltheti be vagy kinek kéne betöltenie a nemzetbiztonsági bizottság elnöki funkcióját. Önmagában az a kérdés, hogy ez annyira fontos-e, hogy már annak idején is nagy vitákat váltott ki. Mi az, amit egy nemzetbiztonsági bizottsági elnök tud vagy megtudhat? Miért tűnik ez valamiféle stratégiai kérdésnek a parlamenten belül?

- Az az igazság, hogy a bizottság elnöke és a bizottság tagjai pont egyforma tudással rendelkeznek, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnökének címzik az anyagokat…

-… De nem tarthatja meg magának.

- Nem. Én voltam a bizottsági elnök, de minden iratot, ami megérkezett, akár nyílt, akár zárt, természetesen a bizottság hivatalos helyiségébe bárki bejöhetett és elolvashatta. Sőt, volt olyan frakciószakértő, aki az elnöki levelezésemet minden héten átolvasta.

- De mégis nemzetbiztonsági fontosságú kérdésnek minősítették annak idején, hogy esetleg egy jobbikos képviselő kerülne oda, és ez a nemzet biztonságát valamilyen módon kompromittálta volna. Miért? Tagként is ugyanilyen jogai vannak.

- Azt azért világosan kell látni, hogy azok a képviselők, akik mondjuk demokratikus párt tagjai, egészen máshogy viszonyulnak a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz. Azt gondolom, hogy amíg én annak a bizottságnak az elnöke voltam – és nyilván nem zárom ki, hogy egyszer majd újra leszek –, tehát az elmúlt másfél évben néhány ügytől eltekintve, ami láthatóan politikai ügy volt, nagyon korrekt működése volt ennek a bizottságnak. És szeretném remélni egyébként, hogy a jövőben is ez lesz. Ezt én már nem tudom ellenőrizni, mert a nemzetbiztonsági törvény szerint a frakcióvezetők jelölnek ebbe a bizottságba.

- Ezek szerint most már nemcsak elnöke, hanem tagja sem lesz? Hiszen ha nem lesz frakció, akkor nem lesz, aki Önt oda jelölje, ugye?

- Így van. A törvény világosan beszél ebben az ügyben. Tehát azt gondolom, hogy az elnök személye, az, hogy hogyan vezeti ezt a bizottságot és hogy milyen módon viszonyul magukhoz a szolgálatokhoz, és a szolgálatokat felügyelő minisztériumokhoz, azért alapvetően tudja befolyásolni a bizottság hangulatát. Én azt gondolom, hogy tényleg az elejétől eltekintve, amikor Demeter Ervinnek volt egy ilyen sikertelen, az elmúlt nyolc évet vizsgáló albizottsága, ami semmiféle jelentést nem fogadott el, majd amikor ez az igen kínos álkém-ügy kirobbant, amiben most ott tartunk, hogy bűnsegéd van, csak éppen kém nincs, tehát teljesen nyilvánvaló, hogy egy politikai ügy, és ezt egyébként sokan így tartják külföldön is, szóval azt gondolom, hogy egy korrektül működött ez a bizottság. És azt kell, hogy mondjam, hogy azoknál a titkosszolgálati szerveknél, amelyeket mi felügyelünk, azért ennek a bizottságnak volt elismertsége. Tehát mi azért elmentünk, odafigyeltünk, foglalkoztunk sok olyan kérdéssel, ami a nemzet biztonsága szempontjából fontos. Nyilvánvalóan egy más habitusú elnök vagy éppen egy más politikai indíttatású elnök egészen máshogyan tudja ennek a bizottságnak a munkáját alakítani.

- De most szocialista lesz az elnök.

- Igen, szocialista lesz, feltételezem.

- Az Ön volt párttársa, de azért sokáig együtt dolgoztak, nyilván jól is ismerik egymást és olyan alapvető különbség demokrácia-felfogásban talán mégsem lehet Önök között.

- Személyekkel semmilyen gondom nincs. Többször megkérdezték már, és azt tudom mondani, hogy ha valaki azt gondolja, hogy túl nagy ár nekem, hogy én nem lehetek a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azért, mert én valami másban hiszek, szeretném felhomályosítani arról, hogy nem. Nem túl nagy ár nekem azért, hogy én a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozhattam.

- Akkor egy-két mondatot mondjon még arról, hogy a Demokratikus Koalíció frakcióvá alakulásának esélyeit mennyire saccolja? Nulla százalék? Vagy van akár egy is?

- Az az igazság, hogy az elmúlt másfél évben ilyen demokratikus bábozás folyik Magyarországon nagyon sok tekintetben. És azt gondolom, hogy a házelnök úr mostani akciója is ennek a bábozásnak a része, hogy majd döntsön az alkotmányügyi bizottság.

- Mármint, hogy bábukat mozgatnak, miközben megvan már régóta…?

-… Nem, hanem, hogy ez egy játék. Ez nem vehető komolyan, ami itt folyik az elmúlt két hétben.

- Szóval bábszínház ezek szerint.

- A házelnök úr elfeledkezik róla, hogy az ő döntésképtelensége és a ház döntésképtelensége következtében nemcsak a házszabály sérült, hanem konkrétan a képviselők jogállásáról szóló törvény is. Hiszen jelenleg olyan helyzet áll fenn, hogy kiraktak bennünket minden bizottságból, de nem biztosítottak helyet nekünk más bizottságban. Mire odaérünk a következő hétre, tehát jövő héten hétfőre, amikor erről lehet dönteni, már két hete korlátozzák ezzel a képviselői jogaink gyakorlását. A házszabály ugyanis világosan előírja, hogy lehetővé kell tenni mindenkinek, hogy bizottságban dolgozhasson. Immáron október 22-e óta nem tudunk semmilyen bizottságban dolgozni. Az egy dolog, hogy a házelnök úr Latin-Amerikában volt, mert nyilván neki ott nagyon fontos dolga volt. De hogy döntésképtelen a ház és ezt még tovább toljuk hétfőn délelőttre az alkotmányügyi bizottságban, ezen azt hiszem, hogy tulajdonképpen meg sem lehet lepődni. Én olvastam a kommentek között és őszintén szólva erre is fel kell hogy készüljünk, hogy mi van akkor, ha mondjuk november 10 és április 22 közötti időszakban úgy módosítják a házszabályt, hogy tizenöt ember kell egy frakcióhoz. Nyilván ezzel is meg lehet akadályozni a frakcióalakítást. Szóval azt hiszem, hogy egyszer erre az időszakra úgy fogunk visszaemlékezni, hogy a legrosszabb antidemokratikus időszak volt. Függetlenül attól, hogy nekünk van-e frakciónk vagy sem.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái