rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 3.

Zara László a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke


Bolgár György: - Úgy látszik, hogy elvégeztetett, mármint az eva. Mert a kormány állítólag eldöntötte, hogy kivezeti a rendszerből. Előzőleg egy fideszes képviselő benyújtott erről egy törvényjavaslatot, aztán Lázár János frakcióvezető azt mondta, hogy ő nem támogatná az eva megszüntetését. De a végén lehet, hogy a kormánynak lesz igaza, ki tudja, persze még lehet, hogy a frakciónak és a parlamentnek. De a dolog lényegére térve és nem a politikánál maradva, van értelme az eva megszüntetésének vagy annak volna több értelme, hogy megmaradjon?

Zara László: - Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben nem biztos, hogy értelmes lépés ezt megszüntetni, amikor minden bevételre szükség lenne. Egy 170 milliárdos bevételt bizonytalanná tesznek azzal, ha ezt megszüntetik.

- Mert az eva erénye az volt, hogy szinte forintra biztosan lehetett mindig számítani rá?

- Ha nem is forintra, mert az adóértékek emelése miatt azért az látszott, hogy már az adómérték 30 százalékos emelése is gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem annyi folyt be, mint ami befolyt volna 25 százalékkal, tehát abban az évben, 2010-ben már 73 milliárd bevétel eltűnt, és ennek az adója értelemszerűen nem úgy jelent meg, mint ami várható lett volna. Az előző években és azt megelőzően egyenletes volt az adóbevétel. Tehát már az is azt jelezte, hogy ha srófolnak felfele az adón, akkor sokan úgy gondolják, hogy eltűnnek ebből a rendszerből.

- Tehát kilépnek ebből a rendszerből vagy átállnak valami másra, a normális adózási szisztémára vagy esetleg megszüntetik a cégüket?

- Nem a normálisra álltak át, mert a társasági adóbevételeknél ez nem jelentkezett, illetve nem kimutatható. Hanem nagy valószínűséggel a bevételek egy része eltűnt a szürke gazdaságban. Az evások száma ugyanis nem csökkent jelentősen, tehát az, hogy kilépnek a rendszerből, nem indokolta volna, hogy nem lett már erre az évre sem…

-… Csak nem vitték be a legálisba a jövedelmüket és ezért nem fizettek annyi evát, mint amennyi kiszámítható lett volna. Nem?

- Igen, ezt lehet valószínűsíteni a számok alapján, hogy ezek feltehetőleg nem tűntek el, csak ezek a cégek nem a legális szférában ténykedtek. Legalábbis nem teljes egészében.

- De ha így maradna harminc százalékkal, akkor nagyjából biztosan lehetne azzal kalkulálni, hogy 2012-ben is hasonló bevétel folyik be, mint amennyi idén.

- Körülbelül igen, bár az idei előrejelzés is azt mutatja, hogy ez a harminc százalék, részben az adó miatt, érződik, hogy az első két negyedévben… nincs harmadik közzétett szám, de azt lehet valószínűsíteni, hogy a módosított eva-bevételi terv, amit 16 milliárddal csökkentettek, már az sem biztos, hogy befolyik ebben az évben. A következő évre gyakorlatilag a 2012-es szinten 180 milliárdra tervezi ezt a költségvetés. Legalábbis ez van most a költségvetésben.

- Mert az utolsó pillanatban majd kiveszik. Ha az eva megszűnik, akkor ezt is ki kell húzni belőle, nem?

- Igen. Akkor hova teszik hozzá ezt a 180 milliárdot?

- Hát a társasági adóba vagy…

-… irreális a társasági adóhoz hozzáadni, mert a társasági adónak ez körülbelül a fele, tehát az azt jelenti, hogy ennyivel meg kellene még növelni a társasági adót. Az meg biztos hogy nem fog ott bejönni. Persze lehet azt mondani, hogy akkor majd az áfa-bevétel lesz több, mert nem lesznek áfa-visszaigénylők az evások vevői között, mert azok visszaigényelték az eva által felszámított áfát. Tehát ebben az esetben a költségvetés több tételében be lehet tervezni ezeket a számokat, csak az a baj, ha a tervekkel szemben a vállalkozások, legalábbis jelentős részük nagy valószínűséggel nem azt fogja nézni, hogy akkor most a költségvetés számai teljesüljenek, hanem hogy az ő eddig megszokott bevételi szintjét hogyan tudja biztosítani. Márpedig arra nagy valószínűséggel a bevétel eltitkolás lesz a válasz.

- De már tavaly – és ez valószínűség szerint így lesz idén is – az evások egy része eltitkolta a jövedelmét vagy annak egy részét, akkor miért mondja azt, hogy ez még mindig kiszámíthatóbb, mintha megszüntetnék ezt az adófajtát.

- Azért kiszámíthatóbb, mert legalább azzal az összeggel lehet tervezni, amit egy rendszer, ha beállt mondjuk a harminc százalék, aki a legális szférában maradt, annak a pozíciója azzal nem romlik, és 2011-hez képest ez 2012-ben is ez megmaradna. És azok részére, akik ebben a rendszerben részt vesznek, az evát alkalmazzák, azért az mindig megnyugtató volt, hogy nyugodtan alhatnak. Nekik volt egy kiszámlázott bevételük, azt tisztességgel kiszámlázták, többnyire ezek a vállalkozások alacsony költséggel dolgoznak, mert nem a termelésben, hanem a szolgáltatási szektorban tevékenykednek, és így ő ezt bevallva megfizette, le volt tudva az adózás, egyszerű volt, nem kellett semmiféle külön...

-… Számlákat gyűjtögetni, költségeket számolni és így tovább.

- A számláit elméletileg kellett gyűjtenie, ha volt kiadása. De mondom, jellemzően nem költségigényes vállalkozások vettek ebben részt. Tehát ez egy átlátható, egyszerű rendszer volt. Nem mondom, hogy nincsenek a rendszernek hibái.

- No, mi a hibája? Mire hivatkoznak? Hiszen nemcsak a kormány mondja most ezt, hanem több közgazdász is az elmúlt években, hogy be kéne ezt szüntetni.

- Igen, azt mindenki mondja, feltehetőleg én is, hogy miért kell megszüntetni meg miért nem kell megszüntetni. De hibának látom a kezdetektől fogva, hogy ez a kör, bár itt az árbevétel magas mértéke hozta ezt magával, áfásan számláz. Tehát nem alanyi adómentesként teszi ezt. Ebből következően, amit ő leszámlázott, azután is csak az eva adót fizeti meg az áfa után. Tehát nem száz, hanem százhuszonöt százalék után fizeti meg a most éppen harmincszázalékos adómértékkel az eva adót. Akinek viszont a számlát benyújtja, az visszaigényli az áfát. Na most, ezen a csatornán keresztül megy ki a költségvetésből áfa-bevétel. Ezt annak idején azért is támadták az uniónál is, mert ez itt bújtatott támogatásnak vagy áfarendszerhez nem illeszkedőnek minősül.

- De végül sikerült elfogadtatni az unióban.

- Sikerült. De ha ezt mondjuk átalakítanák, bár ez azzal járna, hogy csökkenteni kellene a 25 milliós értékhatárt az euró mostani állása szerint közel 10 millió forintos bevételig, akkor akár alacsonyabb adókulccsal is lenne ennek létjogosultsága és akkor nem lehetne játszani azzal, hogy…

-… Tehát ha nem számolnának hozzá áfát, ugye? Arra gondol?

- Igen. Tehát én inkább azt javasolnám, vagy az a véleményem, hogy ezt kellett volna végiggondolni, és nem megszüntetni az egészet, még akkor is, ha a hivatkozás az, ami a mai nap Matolcsy miniszter úrtól elhangzott az adó kérdésre, hogy ez idegen most már az egyszerűsített 16 százalékos rendszerben…

-… Igen, lehet azt mondani, hogy miért nem mindenki egyformán, egy szisztéma szerint adózik.

- Lehet azt mondani, csak azért azt is meg kell nézni, hogy különbséget kell tenni valahol – bár az evásoknál kevésbé –, hogy aki vállalkozik, az nem fix fizetésből meg bérből él, hanem valamilyen formában többet-kevesebbet kockáztat is, hogy lesz-e neki megrendelője, lesz-e vevője. Tehát itt nemcsak azt kell nézni, hogy most akkor egy akár alkalmazottként foglalkoztatottal szemben is, akinek ha van munkája, akkor biztosan levonják tőle az adót és fizeti az adótábla szerinti 16 százalékkal, illetve most ezzel a fél-szuperbruttóval 202 forintot jövőre, hanem azt is kell nézni, hogy kockázata is van az ezt végzőnek. Tehát ezek vállalkozások, még ha előszeretettel is mondják nálunk erre a körre, hogy ezek általában olyan kicsik, hogy önfoglalkoztatók. De ha önfoglalkoztatók, akkor is valamilyen formában a piacról kénytelenek megélni.

- Akkor bizonyos értelemben még nagyobb a kockázat, mert az ő sorsukról is szó van, nem?

- Természetesen.

- De abban nem lehet-e valami, miután azt mondja, hogy az evások jelentős része viszonylag kis költségtartalommal dolgozik, hogy a kormány arra számít, hogy több lesz a bevétel? Hiszen kevés költséget tudnak elszámolni és éppen ezért viszonylag nagyobb lesz a megadóztatható rész.

- Persze. Valószínűleg erre számít a kormányzat, csak én erre mondom azt, hogy amikor ilyen adórendszer-változások vagy adómérték emelések vannak, az előbb már utaltam az evánál is erre, amikor felemelték az adó mértékét, már akkor eltűnt ebből a rendszerből 73 milliárd bevétel, adóalap. Tehát feltehetőleg amikor ezt megszüntetik és a társasági adó normál adózásával kell menni, ahol az átlagos adó terhelése nem a 127 százalék hanem a 100 százalék áfa nélküli összeg, mert az áfát meg kell fizetnie mindenkinek. Ott 40 százalékos lesz az adóterhelés. Ebben az esetben ez úgymond már egy nagyobb adóterhet jelent, és ebben az esetben sokan fognak úgy reagálni, hogy meg fogják találni azt a lehetőséget, hogy nekik ne legyen kisebb a jövedelmük, mint ahogy volt az evánál.

- Tehát trükközni fognak az Ön feltételezése szerint. Aki viszont nem tud vagy nem akar trükközni, több adót fizet, mint evásként.

- Feltehetőleg ezek között lesznek olyanok is, akik mondjuk nagyobb cégek beszállítói vagy nagyobb cégeknek végeznek munkát, ahol nem tudják ezt megtenni. Ez a lehetőség nem lesz nyitva számukra. Csak a kérdés az, hogy erre egyáltalán hogy fognak reagálni az érintettek. Mert ennek lehet egy másik, olyan ellenállása is, hogy azt mondja, ha ez így működik, akkor én lehet hogy nemcsak a szürke gazdaságban fogok tevékenykedni, hanem egyáltalán megszüntetem ezt a tevékenységemet, és valamilyen más formában fogok ezzel élni. Árat nem fog tudni emelni, az már ugye látszik évek óta, mert a vállalkozási területen ez nem megy. A reakciók sokfélék lehetnek. Én azt valószínűsítem, hogy jelentős része ennek a jövőre tervezett 180 milliárdnak más adónemben nem fog befolyni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái