Semper reformanda



Október 31-én ünneplik a protestáns egyházak, így a magyarországiak is a Reformáció Emléknapját. Az ünnep annak a – történetileg nem alátámasztott – hagyománynak állít emléket, amely szerint ezen a napon szögezte ki Luther Márton 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára.

Luther és társai eredetileg a (katolikus) egyház javítását, tökéletesítését, reformálását tűzték ki céljukul. Végül azonban ebből a mozgalomból születtek meg a protestáns egyházak. Ezek demokratikus (a presbiteri elven alapuló) felépítése, anyanyelvi igehirdetése hamar népszerűvé vált Európában, később pedig az Újvilágban is.

A középkorihoz képest a protestantizmus újdonságot hozott a mindennapi életmódban is. Mivel a protestáns  ember nem a túlvilági jutalom reményében éli az életét – az üdvözülést az isteni kegyelem ajándékának gondolja –, a mindennapok szorgalmas tevékenysége, ezen belül a hasznot hozó munka sem idegen tőle. Max Weber összefüggést állapít meg a protestáns erkölcs és az ipari-kereskedelmi fejlődés fellendülése között: „A kálvinisták társadalmi munkája a világban csupán olyan munka, melyet ’in majorem gloriam Dei’ végeznek. Ilyen jellegű tehát a hivatásos munka is, mely az összesség evilági életének szolgálatában áll.”  (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. 1982, Gondolat, 141. l.)

A reformáció – mind a lutheri, mind a kálvini változat – már a tizenhatodik században elterjedt Magyarországon. Mint a Habsburg Birodalom egyéb országaiban, a reformáció Magyarországon is ellenállást jelentett az uralkodók szigorú katolicizmusával szemben.  Egyes kálvinista költők (elsősorban Kölcsey Ferenc és Arany János) műveikben a Habsburg elnyomás elleni spirituálissá stilizált ellenállást sugalltak. Ezzel a politikai önállósodás és a nemzeti szuverenitás eszméjét szolgálták. A nagy református iskolák – kollégiumok – nemcsak kálvinista erkölcsiséget és antik műveltséget, hanem a kor természettudományos tudását is közvetítették a következő nemzedéknek.


Cimabue: Crucifix (részlet) 1268–1271 – Wikipedia

Mint számos hírportálon olvashatjuk, 2011. október 26-án a BRFK szóvivője közölte az MTI-vel, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem egyik alkalmazottja összesen 157 millió forint ösztöndíjpénzt vett fel 45 hallgató nevében. A gyanúsítottal szemben üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kár okozó csalás, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás gyanúja miatt folyik eljárás. A nyomozás 2011 elején az egyetem bölcsészettudományi kara új dékánjának feljelentése alapján indult. A Károli fenntartója a Magyarországi Református Egyház Zsinata.

„Ecclesia semper reformanda”  (Az egyházat mindig javítani, reformálni kell) – címmel fogadták el Debrecenben 2011. október 16-án az Európai Protestáns Egyházak közösségének memorandumát az egyház megújulásáról. Ennek a közösségnek a tagjára, a magyar református egyházra, egyetemére, s erkölcseire is nagyon ráfér a javítás, reformálás.


Huszár Ágnes nyelvész

Írásai a Galamusban



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!