rss      tw      fb
Keres

A bankok és Magyarország



EU-csúcs: A magyarországi bankok anyavállalatainak többsége tőkepótlásra szorul – Az Erste Csoport vesztesége 973 millió euró volt az első kilenc hónapban – Tízmilliós bírság az Erste Banknak a végtörlesztési űrlapért – Orbán: hamarosan a parlament előtt a bankrendszer újraszabályozásának tervezete – Londoni elemzők: nem a leminősítési kockázat gyengíti a forintot, hanem a devizahitel-politika – Matolcsy: A gazdaságnak friss tőkére, a vállalkozásokat segítő hitelekre és bővülő piacokra van szüksége – Alacsony kereslet miatt hiúsult meg a 12 hónapos kincstárjegy aukció – Gyengült a forint pénteken: 1 euró 303,65 Ft


EU-csúcs - A magyarországi bankok anyavállalatainak többsége tőkepótlásra szorul

A Magyarországon működő külföldi tulajdonú bankok anyavállalatainak túlnyomó többsége feltőkésítésre szorul – olvasható ki az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) adataiból az Európai Tanács szerdai döntése alapján.

Az uniós kormány-, illetve államfők testülete szerdán 9 százalékban határozta meg azt a tőkemegfelelési küszöböt, amelyet a nemzetközileg tevékeny uniós székhelyű bankoknak jövő nyárig el kell érniük.

Az EBA a legutóbbi banki terheléspróbán 91 bankot vizsgált, ezek közül 11-nek van magyarországi érdekeltsége a Magyar Bankszövetség tagnévsora alapján.

A 11 anyabank közül csupán egy társaság, a belga KBC – a K and H Bank Nyrt. tulajdonosa – teljesítheti pótlólagos tőke bevonása nélkül a 9 százalékos követelményt a nyári stresszteszt eredményeit bemutató EBA-jelentés alapján, amelyben az szerepel, hogy a KBC tőkemegfelelési mutatója 2010 év végén 10,5 százalék volt, és 10 százalék maradna 2012 végén még akkor is, ha a hatóság által modellezett helyzetek közül a kedvezőtlen forgatókönyv valósulna meg.

A vizsgált társaságok mérlegéből származó tényadatok alapján a KBC mellett még két bank lépte át tavaly év végén a 9 százalékos küszöböt – a német Commerzbank 10 százalékos értékkel, valamint az MKB Bank Zrt. fő tulajdonosa, a Bayerische Landesbank 9,3 százalékkal –, de a feltételezett negatív fordulat esetén 2012 végére mindkét társaság mutatója a határérték alá süllyedne, az előbbi társaság esetében 5,4 százalékra, az utóbbinál 7,1 százalékra.

A legalacsonyabb, 5,8 százalékos tőkemegfelelési mutatót az olasz Banco Popolare – a Banco Popolare Hungary Bank Zrt. anyavállalata – érte el tavaly. 2012 végére még alacsonyabbra, 5,7 százalékra csökkenhet a mutató az EBA negatív forgatókönyvének megvalósulása esetén.   A leggyengébb helyzetbe a Magyarországi Volksbank Zrt. alapítója, az Österreichische Volksbanken (ÖVAG) kerülne, a cég tőkemegfelelési mutatója a 2010 év végi 6,4 százalékról 4,5 százalékra csökkenne 2012 december végére. Az EBA csütörtökön kiadott közleménye szerint azonban az ÖVAG olyan átszervezési folyamat alatt áll, amelynek a végén nem számít majd a nemzetközileg tevékeny európai bankok közé.

A CIB Bank Zrt. anyavállalata, az olasz Intesa Sanpaolo tőkemegfelelési mutatója 2010 végén 7,9 százalék volt, 2012 végén 8,9 százalék lehet a stresszteszt eredményei alapján.

A Credigen Bank Zrt. anyavállalata, a francia Crédit Agricole tőkemegfelelési mutatója 2010. december 31-én 8,2 százalék volt, 2012 végén 8,5 százalék lehet az EBA adatai szerint.

A Deutsche Bank Zrt. anyavállalata, a Deutsche Bank mutatója 2010 végén 8,8 százalék volt a társaság mérlege alapján, 2012 végére az EBA nyári vizsgálata szerint 6,5 százalék lehet.    Az Erste Bank Hungary Zrt. tulajdonosa, az osztrák Erste Bank Group 2010 végén 8,7 százalékos tőkemegfelelési mutatóról számolt be, 2012 végére 8,1 százalékra csökkenhet ez az érték az EBA nyári modellszámítása szerint.

A Raiffeisen Bank Zrt. ugyancsak osztrák tulajdonosa, a Raiffeisen Bank International tőkemegfelelési mutatója 2010 végén 8,1 százalék volt, 2012 végén 7,8 százalék lehet a kedvezőtlen forgatókönyv alapján.

Az Unicredit Bank Hungary Zrt. olasz anyavállalata, az Unicredit mutatója 2010 végén 7,8 százalék volt, 2012 végén 6,7 százalék lehet. A 9 százalékos, úgynevezett első körös tőkemegfelelési mutató (core Tier 1 capital ratio) azt jelenti, hogy legkevesebb 9 százaléknyi tőkét kell tartalékban tartani a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeghez képest.

Az EBA nyáron – vagyis az euróövezeti államadósság-válság augusztusban kezdődött elmélyülése előtt – összeállított negatív forgatókönyve szerint az Európai Unióban és az euróövezetben az összesített hazai össztermék (GDP) 2011-ben 0,4 százalékkal csökken, 2012-ben pedig stagnál a gazdaság. A munkanélküliségi ráta 2011-ben 10 százalék, 2012-ben 10,5 százalék, az infláció 2011-ben 1,5 százalék, 2012-ben 0,5 százalék lesz

***

Az Erste Csoport vesztesége 973 millió euró volt az első kilenc hónapban

Az osztrák pénzintézet Erste Group – rendkívüli tételek miatt – 973 millió eurós konszolidált nettó veszteséget könyvelt el a januártól szeptemberig terjedő időszakban, az előző év hasonló időszakában még 633,8 millió euró nyereséget ért el a bankcsoport – közölte az Erste pénteken.

Andreas Treichl a levélben úgy fogalmazott, hogy a bank által elkövetett hibákat a (magyar) kormány által hozott törvények csak súlyosbították. „Mindez a legrosszabb esetben arra kényszeríthet bennünket, hogy külföldi devizában fennálló hitelállományunk jelentős részét leírjuk.”

A magyarországi Erste Bank anyavállalatának közlése szerint 140,2 millió eurót fizettek be banki különadóként Magyarországon és Ausztriában.

A bankcsoport az egy évvel korábbi 180,0 millió euróról 521,3 millió euróval, 701,3 millió euróra emelte magyarországi kockázati céltartalékait. A devizahitelek végtörlesztéséből származó esetleges veszteségek ellensúlyozására 200 millió euró céltartalékot különített el a társaság. Emellett, a gazdasági kilátásokra és a magyarországi bizonytalan politikai környezetre való tekintettel további 250 millió euró értékű céltartalék létrehozása mellett döntöttek – tájékoztatott az Erste.

Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott: „Magyarországon stratégiai felülvizsgálatba kezdtünk a bank átpozícionálása érdekében, hogy a továbbiakban helyi devizában rögzített betétek felhasználásával nyújtsunk forinthiteleket.” „Finoman fogalmazva, nem számítunk arra, hogy az elkövetkező néhány évben nagyon nyereséges lesz magyarországi tevékenységünk” – jelentette ki Treichl az eredményeket  ismertető pénteki sajtótájékoztatón

***

Tízmilliós bírság az Erste Banknak a végtörlesztési űrlapért

Tízmillió forintra bírságolta az Erste Bank Hungary Zrt.-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mert a hitelintézet a végtörlesztési űrlapjában tévesen tüntette fel, hogy az ügyfeleknek „az igény bejelentésére december 30-ig egyszer van lehetőségük” – közölte a PSZÁF az MTI-vel pénteken.

A felügyelet megtiltotta a kifogásolt szövegrész alkalmazását, amely álláspontja szerint súlyosan sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. Az Erste Banknak tájékoztatnia kell a fogyasztókat, akik már adtak be kérelmet, hogy végtörlesztési igényüket 2011. december 30-ig akár többször is benyújthatják, és ennek teljesítését november 5-ig igazolnia kell a felügyeletnél.

A közlemény szerint a hitelintézethez 2011. október 8-ig 2432 darab, az ügyfelek által aláírt végtörlesztési igénybejelentés érkezett be.

A PSZÁF az után indított fogyasztóvédelmi hatósági vizsgálatot az Erste banknál, hogy október 4-én próbavásárlást végzett a hitelintézetnél.

Korábban a felügyelet több banknál is végzett próbavásárlást, illetve hatósági vizsgálatot a végtörlesztéssel kapcsolatban. A Volksbankot 50 millió forintra bírságolta, mert annak űrlapjában az szerepelt, hogy ha az Alkotmánybíróság a fix árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt visszamenőlegesen megsemmisíti, a fogyasztó vállalja, hogy a fix és a piaci árfolyam közti különbözet összegét haladéktalanul megfizeti a banknak.

Az OTP végtörlesztésnél alkalmazott űrlapját is tanulmányozza a felügyelet. A hitelintézet arról nyilatkoztatja az ügyfeleket, hogy a kérelmezett részleges vagy teljes előtörlesztést nem más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből teljesítik; a végtörlesztést azonban akkor is elvégzik, ha valaki nem írja alá a nyilatkozatot.

***

Orbán: hamarosan a parlament előtt a bankrendszer újraszabályozásának tervezete

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a magyar bankrendszer újraszabályozását célzó jogszabálytervezet – közölte Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozó után adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön tettek közzé a miniszterelnök Facebook-oldalán.

A kormányfő szerint az elmúlt időszak történéseiből azt a tanulságot kell levonni, hogy valami tönkrement az európai bankrendszerben, az ugyanis lehetetlen, hogy a pénzintézetek háromévente az európai emberekhez forduljanak segítségért. Ezért meg kell változtatni a bankok működésének körülményeit, újra kell szabályozni az életüket: Magyarországon ez a munka már folyik, és hamarosan a Ház elé kerül a magyar bankrendszer újraszabályozását célzó törvénytervezet – mondta. A  brüsszeli repülőtéren szerda este rögzített nyilatkozatában az EU-csúcsot összegezve Orbán Viktor kifejtette: rendezték az európai bankok megsegítésének kérdését, és a jó hír az, Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kelljen költeni. (Lásd összefoglalónkat: Az uniós csúcs és a magyar miniszterelnök)

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a szerdai 27-es körű ülés után kiadott közleményében azt írta, helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól.

***

Londoni elemzők: nem a leminősítési kockázat gyengíti a forintot, hanem a devizahitel-politika

Nem a leminősítési kockázat, hanem a deviza alapú hitelek leépítésével kapcsolatos pénzügyi folyamatok árfolyamhatásai miatt alulteljesítő a forint a felzárkózó térségen belül – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital közgazdászai az elemzésben közölték: úgy gondolják, hogy a befektetési ajánlású magyar adósosztályzat elvesztésének kockázatáról elhangzott legutóbbi kormányzati nyilatkozatok mögött „a hitelminősítőkkel folytatott tárgyalások” állhatnak. A ház szerint legutóbbi hivatalos nyilatkozatokból ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy a magyar kormány elkötelezetten törekszik a magánszektorbeli devizakötelezettségek további csökkentésére.

A Barclays Capital londoni elemzői felidézik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviselői kérdésre adott pénteki válaszát, amely szerint a kormányzati számítások alapján a devizahitelesek 10-15 százaléka él majd a végtörlesztés lehetőségével. A Barclays Capital citybeli szakértői szerint ez „meglehetősen alacsony” arány, és ezért a magyar kormány újabb intézkedéseket is hozhat annak elősegítésére, hogy többen szálljanak ki devizaalapú jelzálogadósságaikból. Az ebből eredő további költségek egy része szintén a bankokra hárulhat. Ehhez devizakiáramlás kapcsolódhat, ahogy a bankok visszafizetik saját devizakötelezettségeiket, amelyek a svájci frankban denominált jelzáloghitelek finanszírozása során keletkeztek, és ez egyértelműen negatív árfolyamhatással jár rövid távon.

A Barclays Capital londoni elemzői szerint a forint alulteljesítése ezért inkább e valószínűsíthető további „forintosítási” folyamathoz kötődik, semmint a hitelminősítői osztályzatrontással kapcsolatos közvetlen félelmekhez.

A londoni Cityben eltérő elemzői becslések vannak forgalomban a végtörlesztési lehetőséggel élő devizahitelesek várható arányáról.

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi elemzőcég felzárkózó piaci közgazdászai a végtörlesztésről minap befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben szintén 10-20 százalék közötti részvételi arányt valószínűsítettek. Ez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját. A cég szerint csak szélsőséges körülmények között, közel teljes részvétel esetén csökkenne e kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá, amely alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyancsak minap összeállított londoni elemzésében viszont közölte, hogy feltételezése szerint a végtörlesztési lehetőséggel a magyar devizahitelesek 25 százaléka él majd. Ennek alapján a Fitch úgy kalkulál, hogy a lejárati idő előtti, piaci árfolyam alatti törlesztések hozzávetőleg 1,5 százalékpontnyit emészthetnek fel a magyar bankszektor alapszintű tőkemegfelelési rátájából. A hitelminősítő szerint még ettől sem válna azonnal szükségessé a magyar bankok tőkepótlása a tulajdonos bankok vagy a magyar állam részéről.

A Fitch Ratings londoni elemzői hangsúlyozták azt is, hogy a deviza alapú hitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati intézkedések önmagukban nem gyakorolnak Magyarország adósosztályzatára olyan mértékű további nyomást, amely a cég részéről negatív hitelminősítői lépéshez vezetne.

Pénteki elemzésükben a Barclays Capital londoni felzárkózó piaci közgazdászai is „hipotetikusnak” nevezték azt a lehetőséget, hogy Magyarország elveszítheti befektetési ajánlású adósosztályzatait. A ház szerint ha ez meg is történne, az korlátozott piaci hatással járhat, mivel a magyar kormánykötvények zöme felzárkózó piacokra szakosodott kötvényalapok portfolióiban van, és ezek számára nincs olyan kifejezett előírás, hogy csak bizonyos alsó besorolási küszöb feletti kötvényeket tarthatnak. Emellett Magyarország esetleges visszaminősítésének nem lennének közvetlen hatásai a felzárkózó térségi kötvényindexeken belüli magyar súlyozásra sem.

A Barclays Capital londoni szakértői kiemelték ugyanakkor, hogy a magyar szuverén dollárkötvények viszont befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott jelentős amerikai kötvényindexekben szerepelnek – köztük a Barclays Capital US Credit indexben –, és ha esetleg két hitelminősítő a befektetési osztályzati sáv alá, spekulatív kategóriába sorolná át Magyarországot, e magyar dollárkötvények szükségszerűen kikerülnének ezekből az indexekből, ami a magyar adósság külföldi befektetői bázisának részbeni eróziójához vezetne.

A három legnagyobb nemzetközi hitelminősítő – a Fitch Ratings, a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service – egyaránt a befektetési ajánlású osztályzati sáv legalsó szintjén, „BBB mínusz”, illetve a Moody's osztályzati módszertanában ugyanennek megfelelő „Baa3” osztályzatokkal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. A magyar besorolásokra az S&P és a Moody's leminősítés lehetőségére utaló negatív, a Fitch viszont nyár óta stabil kilátást tart érvényben. Ha bármelyik hitelminősítő rontaná a magyar államadósság osztályzatát, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott – piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – kategóriába.

***

Matolcsy - A gazdaságnak friss tőkére, a vállalkozásokat segítő hitelekre és bővülő piacokra van szüksége

A gazdaságnak friss tőkére, az új vállalkozásokat segítő hitelekre és bővülő piacokra van szüksége, hogy jövőre az ország ne süllyedjen a stagnálás szintjére – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken, a gazdaságfejlesztési és államadósság konferenciát követő sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen.

Magyarország 2010 második felében megakadályozta a pénzügyi csődöt, idén pedig „minden megújulás, átszervezés elindult, melyek révén néhány éven belül sikeresebbek lehetünk”. Ugyanakkor újabb veszélyforrással is szembe kell nézni; az év közepén lecsapott az eurózóna újabb pénzügyi válsághulláma – mondta Matolcsy György. A költségvetés, az államadósság, a pénzügyek felöl már nem sebezhető a magyar gazdaság – a költségvetés biztonságosan 3 százalék hiányt mutat, az államadósság csökken – most a növekedés van veszélyben. Növekedési fordulatra van szükség, ezért hétről-hétre lesznek lépések, amelyek lényege, hogy ne csupán az államháztartás, az államadósság kerüljön biztonságba, de legyen növekedés is.

A devizahitelesek „kiszabadítása a fogságból” a gazdasági növekedés kulcskérdése; a devizahitelek gyors kiváltása, a végtörlesztés azt jelenti, hogy 150-200 ezer ember kijöhet az adósságcsapdából. Elindult egy új otthonteremtési rendszer is, amely néhány éven belül ugyanolyan eredményeket produkálhat, mint a 2000-ben elindított program – mondta a miniszter, emlékeztetve arra: akkor több mint duplájára nőtt a lakásépítés. Néhány éven belül ettől a programtól is ezt várják.

Hangsúlyozta azt is: megkezdődtek olyan programok is, amelyek egyrészt jobban kihasználják az európai uniós fejlesztési programokat, másrészt kiegyenlítik a bankok által „kiszívott” forrásokat. A kormány új hitelrendszert dolgoz ki, ugyanis a „külföldi tulajdonú anyabankok több ezermilliárd forintot szívtak ki, és ezt a pénzt pótolni kell”.

Beszélt arról is, hogy az arányos 16 százalékos, egykulcsos adórendszerre történő áttérés három év alatt megy végbe. Utalva az átmenet nehézségeire megemlítette: vannak olyan munkáltatók, akik a kormány, a szakszervezetek és a munkaakadók kérése ellenére sem emeltek bért. A kormány elismeri, hogy minden munkaadó más-más nehézségekkel - piac, tőke, hitel, árak – küzd, „ennek ellenére ilyen nagy nemzeti ügy, amely egy másik jövőt megalapozó adórendszerre történő áttérést jelent, mindenkiben azt kellene, hogy erősítse, hogy tegyen hozzá a bérekhez” - hangsúlyozta a miniszter.

A nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi Klub, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének helyi szervezetének, valamint a megyei munkaadók és gyáriparosok szövetségének szervezésében tartott konferencián Díszes Tanúsítványt adott át az Államadósság elleni Alapba 1 millió forint feletti összeget befizetőknek.

***

Alacsony kereslet miatt hiúsult meg a 12 hónapos kincstárjegy aukció

Nem fogadott el ajánlatot a meghirdetett 12 hónapos diszkont kincstárjegyekre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az alacsony kereslet miatt, a változó kamatozású 5 éves államkötvények viszont a meghirdetett összegben keltek el.

Az ÁKK a D121017 jelű, 2012. október 17-én lejáró 12 hónapos diszkont kincstárjegyet hirdette meg 40 milliárd forint értékben a kéthetente rendezett csütörtöki aukcióján jegyzésre. Az ÁKK a szeptember 29-i aukción csökkentette 40 milliárd forintra az idén megszokott 50 milliárd forintról a meghirdetett összeget.

Az elsődleges forgalmazók mindössze 22,819 milliárd forint ajánlatot tettek, az ÁKK pedig minden ajánlatot elutasított.

A 40 milliárdos meghirdetést már az előző, két héttel ezelőtti aukción is alacsony, 50,2 milliárd forintos ajánlattétel fogadta. A ÁKK akkor az értékesítést 10 milliárd forinttal 30 milliárdra csökkentette.

A 12 hónapos diszkont kincstárjegyre 50 milliárdos meghirdetés mellett az idén átlagosan 100 milliárdos volt a kereslet. A szeptember 15-i aukción például még 136,4 milliárd forintos ajánlattétel fogadta az akkori 50 milliárd forintos meghirdetést.

A minden második 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukción meghirdetett, 5 éves változó kamatozású kötvényt szerény túljegyzés fogadta. Az elsődleges forgalmazók 7,2 milliárd forint ajánlatot tettek a 15/B jelű kötvényre, az ÁKK pedig a meghirdetett összegben fogadott el ajánlatokat a névérték 96,35 százalékán.

Az előző, négy héttel ezelőtti aukción az 5 milliárd forint értékben meghirdetett 15/B kötvényre 12,7 milliárd forint ajánlat érkezett és az ÁKK a meghirdetett összegben értékesítette a kötvényt a névérték 96,60 százalékán.

***

Gyengült a forint pénteken: 1 euró 303,65 Ft

Jelentős árfolyamveszteséget szenvedett el a forint pénteken, jegyzése euróban 2009. március végi szintet ért el.

Miközben az euró csak csekély mértékben gyengült pénteken, a kora délelőtti 1,4180 dollár körüli jegyzésekről 1,4150 dollár körüli szintre, a forint számottevő árfolyamveszteséget szenvedett el.

A hosszú hétvégét megelőző pozíció rendezések keretében a forintot az euró/dollár árfolyam alakulását tükröző megszokott pályáról - elemzői vélemények szerint - a magyar szuverén besorolás hitelminősítői rontásának közvetlen kilátása, valamint a devizaalapú hitelek leépítésétől várt árfolyamhatás térítette le.

Az eurót pénteken este fél hétkor 303,65 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben a csütörtök délután négy órai 299,62 forint után. Az eurót utoljára 2009. március végén jegyezték hasonló árfolyamon.

A svájci frank jegyzése pénteken este 248,56 forint a csütörtök délutáni 245,35 forint után, a dollár 214,58 forintra erősödött 212,05 forintról, a japán jen pedig 2,8337 forintra a csütörtök délutáni 2,7988 forintról.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!