Ki hazudik itt?
- Részletek
- 2010. január 30. szombat, 05:36
- Patai Ambrus
Patai Ambrus
(kiegészített változat)
„Néhány napja egy jogerős bírósági ítélet nyomán végleg bebizonyosodott, amit az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta az egész ország tudott: egyes vezető politikusok tudatosan tévesztették meg a magyar embereket az elmúlt évek során” – olvasom a Galamuson.
A mondat ezúttal Navracsics Tibor Mesterházy Attilához írt levelében szerepel, amelyben a szerző nem kevesebbet kér, mint hogy hadd legyen már szava a Fidesznek a rivális párti jelölőlista összeállításában. Eltekintenék a levél részletesebb elemzésétől, pusztán az előbb idézett mondathoz tenném hozzá a tényeket, amelyekből kiderül: Navracsics tudatosan akarja megtéveszteni a „magyar embereket”, amikor mindent szándékosan összekuszál, hogy a szokásos mantrát újra elővehesse. A téma részleteit nem ismerők számára ezért bontsuk ki a két történetet, amelyet a levélíró alattomosan összemos, amelyeknek az égvilágon semmi közük egymáshoz, és amelyek külön-külön is ellentétesek a Navracsics-féle állítással.
1. Nyilvánosak vagy sem a túlzott deficiteljárással kapcsolatos magyar jelentések, mielőtt az EUROSTAT hivatalosan jóváhagyná őket?
Egy újságíró még 2006-ban kérte Központi Statisztikai Hivataltól azokat a jelentéseket, amelyeket Magyarország (a KSH) félévente meg kell hogy küldjön az EUROSTAT-nak az ún. túlzott deficit eljárás keretében. A KSH a dokumentumokat arra hivatkozva nem adta ki, hogy azok – álláspontja szerint – a hivatalos uniós jóváhagyás előtt az adatvédelmi törvény szerinti ún. döntés-előkészítő adatok, tehát nem nyilvánosak. A dologból per lett, amelyet a KSH a napokban jogerősen elveszített: ki kell tehát adnia a szóban forgó jelentéseket. Senki nem tévesztett meg senkit. Senki nem hazudott. Ennyi.
2. Igaz-e az, hogy a 2006-os választási kampány során Gyurcsány Ferenc vagy a kormány más tagja törvénysértő módon eltitkolt költségvetési adatokat?
Ez a vád már 2006 októberében elhangzott. Áder János és Balsai István feljelentése azonban annyira megalapozatlan volt, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség alig három héten belül elutasította. Erről tudósított a Fidesz honlapja 2006. október 26-án.. A részletekről sokat nem tudhatott meg a közvélemény, mert az ügyészség a döntését nem hozta nyilvánosságra, a fideszes politikusoktól pedig hiába kérte bárki, nem kötötték a közvélemény orrára, miért sültek fel.
Többet tudhatunk meg az adatvédelmi biztos honlapjáról, aki panaszok alapján szintén vizsgálta a kérdést.
Itt azt olvashatjuk, hogy „a 2006-os esztendő választási kampányai és belpolitikai eseményei nemcsak a személyes adatok védelmével, hanem a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos beadványokban is megjelentek. Júliusban tizenöt panaszostól elektronikus levélben eljuttatott azonos tartalmú panasz érkezett az adatvédelmi biztoshoz, azt kifogásolva, hogy a kormány az országgyűlési választásokat megelőzően közérdekű adatokat tartott vissza: eltitkolta az ország valós pénzügyi helyzetét, az adatokat csak közvetlenül a választások második fordulója után hozta nyilvánosságra.”
Mit állapított meg az adatvédelmi biztos vizsgálata? A biztos szerint a törvények többféle adatszolgáltatást határoznak meg.
Az egyik egy időpontokat, határidőt, adatfajtákat és szankciókat nem tartalmazó, ún. általános tájékoztatási kötelezettség. Eszerint a közfeladatot ellátó szervek a feladatkörükbe tartozó ügyekben kötelesek elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A másik eset a konkrét adatigénylés alapján történő adatszolgáltatás. Az kiderült, hogy az inkriminált ügyben adatkéréssel senki nem fordult a kormányzati szervekhez, tehát adat-eltitkolás ily módon nem történt.
A harmadik: meghatározott információk rendszeres, kötelező közzétételi kötelezettsége. Sok egyéb mellett, idetartozik a költségvetés havi pénzforgalmi jelentése.
A biztosi állásfoglalás szerint: az üvegzseb törvény nyomán 2003 júniusától az államháztartási szervek számára az általuk kezelt közérdekű adatok széles körét illetően kérelem nélküli közzétételi kötelezettséget írt elő az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet. Ennek 22. számú melléklete 15. pontja szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) köteles havonta a tárgyhónapot követő huszadik napon a honlapján közzétenni a központi költségvetés havi pénzforgalmi jelentését. A vizsgálat során az adatvédelmi biztos megállapította, hogy a Magyar Államkincstár a havi közzétételi kötelezettségének 2005 áprilisáig tett eleget. A mulasztás pótlására felkérte a MÁK elnökét, aki a kérésnek eleget tett.
A havi jelentések ugyanakkor az ezt követő időszakra vonatkozóan is megjelentek, csak nem a MÁK, hanem a felügyeletét ellátó Pénzügyminisztérium honlapján. A 2006-os választási kampány időszakában a Pénzügyminisztérium a következő időpontokban tette közzé az államháztartás és egyes alrendszereinek havi helyzetéről szóló, részletes táblázatokkal kiegészített tájékoztatóját:
2006. január 17.
2006. február 16.
2006. március 16.
2006. április 19.
Az adatvédelmi biztosi vizsgálat tehát egyértelműen feltárta, hogy a költségvetés helyzetére vonatkozó adatkérést jogszerűtlenül a kormány tagjai nem utasítottak el. A jogszabályokban előírt ún. automatikus közzétételi kötelezettségüknek pedig eleget tettek. (Lásd az adatvédelmi biztos honlapját.)
De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Fővárosi Bíróság 2009. június 12-én úgynevezett részítéletével elutasította több tucat magánszemély keresetét, akik azt állították, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és munkatársai nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt az államháztartás helyzetéről a legutóbbi, 2006-os választások előtt. Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a volt miniszterelnök és munkatársai nem szegték meg a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó törvényes előírásokat, és nem sértették meg állítólagos téves tájékoztatásukkal a választás szabadságához való jogot sem. Pataki Árpád bíró szerint az alperesek, Gyurcsány Ferenc és munkatársai eleget tettek a közzétételi kötelezettségüknek, amivel kapcsolatban a bíró emlékeztetett arra, hogy a felperes magánszemélyek közül bárki kérhetett volna további részletes tájékoztatást a közérdekű adatokról közvetlenül a Pénzügyminisztériumtól, de nem éltek ezzel a lehetőséggel. Emlékeztetett az informálódás számos egyéb módjára is, így a sajtóban, a médiában és az interneten közzétett információkra.(1)
A Fidesz vezetőit persze nem a tényekhez való ragaszkodás vezérli, különösképpen nem választási kampányban. Így aztán Balsai felmelegítheti újra az ötletét, és dörgedelmes hangon megint belemondhatja valamennyi mikrofonba és tévékamerába, hogy az ügyészséghez fordultak. Abban bízik, hogy a kampány ideje alatt nem kapják meg az ismételt elutasítást, és lehet az ügyön hónapokig lovagolni. Navracsics meg szemérmetlenül összemoshat mindent, hiszen ugyan ki fog a tényeknek utána nézni. Két jó ember. Két tanult jogász. Két felelős politikus.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
(1) a bekezdés kiegészítés az eredeti íráshoz