Potemkin herceg Budapesten
- Részletek
- Napi apró
- 2011. október 26. szerda, 04:01
- Lendvai L. Ferenc
Engedtessék meg, hogy némileg másként közelítsem meg a nagy Kossuth téri kulissza-átrendezés ügyét, mint azt a legtöbb barátom és eszmetársam teszi. Ők ugyanis alapvetően József Attila szobrának áthelyezése ellen tiltakoznak. Ennek a tiltakozásnak a szubjektív jogosságát ugyan nem vitatom, de egy szélesebb összefüggésbe szeretném helyezni. Önmagában véve és elvileg ugyanis csak az a fontos, hogy a költőnek legyen szobra, és hogy az méltó helyen legyen. Most ilyen helyen van, de más hasonló helyek is elgondolhatók, s itt szoboráthelyezésről van szó, nem szobordöntésről – ott azért még nem tartunk. Károlyi Mihály szobrának esetében már nem vagyok ebben olyan biztos, de azt azért ebben az esetben sem merték mondani a nagy átrendezők, hogy egyáltalán ne legyen neki szobra sehol.
Ami a tervek szerint visszakerülő szobrokat illeti: Andrássy elvileg megérdemelhet egy szobrot, bátor férfi volt és pozitív szerepet játszott a magyar történelemben – az elmúlt fél évszázadban azonban senkinek sem hiányzott a szobra. Tisza ugyan katasztrófapolitikát folytatott, de azt legalább meggyőződéssel, és úgyszintén bátran csinálta – én nem állítanék szobrot neki, de nem is döntöttem volna le, amikor még megvolt. Horvay és Kisfaludy-Stróbl Kossuth-szobrainak összehasonlítására művészi szempontból nem vállalkozom – abban azonban biztos vagyok, hogy a magyar történelmi tudatban élő Kossuth-képnek inkább az utóbbi felel meg.
Mire jó akkor ez az egész cirkusz? Az indok ugyebár az, hogy legyen helyreállítva az 1945 előtti állapot. Ezek a szerencsétlenek a mágikus korszak vademberének szintjén gondolkodnak: azok azt hiszik, attól fog esni az eső, hogy ők táncolnak és dobolnak, ezek meg azt, hogy ha visszarendezik a tér régi állapotát, visszatér majd nekik a régi korszak is. A történelmi legenda szerint Potemkin (vagy Potjomkin, fonetikusan Patyomkin) herceg a róla elnevezett „Potemkin-falvak” kulisszáit mutatta be a cárnőnek – ők meg fölépítenek kulisszának egy Potemkin-teret, ahogyan persze az ott álló Országház is csak egy Potemkin-parlament otthona.
Kedves barátaim, nyugodtan abbahagyhatjátok a tiltakozást. Ezeknél fölösleges tiltakozni, úgysem vesznek figyelembe semmilyen tiltakozást vagy érvet. Ezekkel fölösleges, mert nem is lehet vitázni. Ezeket csak leírni lehet egy boldogabb utókornak, és megvetni őket a jelenben.
(Lendvai L. Ferenc)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
