Erdő Péter: kettős erőfeszítést kell tenniük a magyar tudósoknak, hallgatóknak
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. máj. 12. szerda, 11:58
- Hírek
Erdő Péter szerint kettős erőfeszítést kell tenniük a magyarországi egyetemi oktatóknak, tudósoknak és a felsőoktatás hallgatóinak a kor kihívásainak megfelelően, mert magyarul és idegen nyelven is kell oktatniuk, illetve tanulniuk.
A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek erről szerdán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ünnepi szenátusi, az ELTE fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott ülésén beszélt.
Hozzátette, az egyetemi oktatóknak vagy a jó teljesítményű egyetemistáknak fizikailag is több erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy "a teljes hivatásukat betöltsék". Ennek megfelelően a PPKE minden fakultásának van idegen nyelvű és magyar nyelvű folyóirata is - mutatott rá.
A Pázmány Péter bíboros által alapított egyetem utódintézményeire szerinte két feladata vár: versenyképesen kell részt venniük a nemzetközi tudomány művelésében, illetve meg kell őrizniük és tovább kell fejleszteniük a nemzeti kultúrából azt, ami az egyetem hatáskörébe tartozik. Ez viszont azt jelenti, hogy a nyugati átlagnál többet kell fáradoznia egy magyar egyetemistának; a kor kihívásaira "nekünk itt a Kárpát-medencében ez látszik a kötelező válaszútnak" - fogalmazott.
Mint mondta, "újra döntési helyzetbe kerültünk", mert "fontos (...), hogy nemzetközi nyelven tudjunk bizonyos tantárgyakat, akár teljes szakokat ajánlani a hallgatók számára, hiszen így vagyunk kompatibilisek, így tudunk diákcserét, oktatócserét megvalósítani". Utalt arra, hogy a nemzetközi tudományosságnak leginkább az angol a nyelve, "ha részt akarunk venni a tudomány fejlesztésében, akkor oda kell ülnünk a nagy és egyetlen tudományos nemzetközi párbeszéd asztalához".
Erdő Péter az 1635-ös egyetemalapítással kapcsolatban a folyamatosságot hangsúlyozta, mivel ez az első olyan felsőoktatási intézmény, ami megszakítás nélkül ma is létezik utódintézményeiben. Szólt a középkori pécsi, az óbudai, a pozsonyi és a kolozsvári egyetemekről, amelyek "nagyszerű kezdeményezések voltak, de a történelem rövid életet engedett nekik".
Utalt arra, hogy a középkorban mindenütt latinul tanítottak, és a soknemzetiségű középkori Magyarországon "nagy volt a kísértés, hogy külföldön tanuljanak a magyar diákok", ezt pedig nem tudták tartósan ellensúlyozni a magyarországi egyetemek.