rss      tw      fb
Keres

Visszaszállítják Belgiumból a bosnyák menedékkérőket

MTI 2011. szeptember 29., csütörtök 12:02

Visszaszállítják Belgiumból mindazokat a bosznia-hercegovinai állampolgárokat, akiknek a politikai menedékjog iránti kérelmét a belga hatóságok elutasították - állapodott meg a boszniai illetékesekkel Freddy Roosemont, a belga idegenrendészeti hatóság főigazgatója brüsszeli médiaközlések szerint.

A hír azon beszámolók sorába illeszkedik, amelyek arról tanúskodnak, hogy a többi nyugat-balkáni országhoz képest Bosznia-Hercegovina alaposan elmaradt az "Európához való felzárkózás" terén, és jószerével csak a nemkívánatos menedékkérők tömegével jelenik meg az európai porondon, köztudatban.

Roosemont szerdán Sadik Ahmetovic belbiztonsági miniszterrel folytatott megbeszélést Szarajevóban arról a problémáról, hogy az utóbbi időben egyre több bosznia-hercegovinai állampolgár élt vissza az EU-ba történő vízummentes beutazás lehetőségével.

A lehetőséget tavaly novemberben teremtették meg és december óta biztosítják, de ez csupán rövid távú, három hónapnál nem hosszabb tartózkodási engedélyt jelent az unió területén. Ehhez képest a brüsszeli hatóságok adatai szerint csupán Belgiumba mintegy négyszáz olyan személy érkezett a nyugat-balkáni országból, aki nem akart visszatérni, hanem menedéket kért az országban. Ugyanígy megnövekedett a boszniai menedékkérők száma Luxemburgban, Németországban, valamint Svédországban is.

Miután az EU Szarajevó értésére adta, hogy kirívóan nagy számú visszaélés esetén akár vissza is állíthatják a vízumkényszert, Ahmetovic e hét elején bejelentette: korlátozó intézkedéseket vezetnek be azokkal szemben, akik visszaélnek a vízummentes turistabeutazás intézményével.

Uniós bevándorlásügyi szakemberek ugyanakkor meglehetősen tanácstalanok azzal kapcsolatban, hogy a jogállamiság keretein belül pontosan milyen korlátozó eszközökkel tudnak gátat vetni a nyugat-balkáni országok a nem kívánatos "népmozgalomnak". A határellenőrzés boszniai részről történő megszigorításának ígéretét ugyan Roosemont üdvözölte, de ez önmagában aligha oldja meg a gondokat.

Azt ugyanis, hogy ki kicsoda valójában, ebben a térségben néha nem könnyű megállapítani. Nikola Spiric miniszterelnök a minap Washingtonban járt, és ott azt bizonygatta, hogy a Nyugat-Európában menedéket kérők zöme valójában nem is Bosznia-Hercegovinából érkezett. Szerinte jórészt macedóniai, illetve szerbiai romákról van szó, akik megszabadulnak útlevelüktől, azt állítják, hogy elvesztették azt, és boszniai állampolgárnak mondják magukat. Köreikben ugyanis állítólag úgy hírlik, hogy a szerb és a macedón állampolgárok tekintetében már "betelt a befogadási létszám".

Spiric állításának ellentmond, hogy uniós források szerint viszonylag jó behatárolható térségből - az észak-boszniai Modrica, Gradacac és Odzak környékéről - indultak útnak az elmúlt hónapokban több ezren, "szerencsét próbálni" Belgiumban, miután azzal biztatták fel őket, hogy a vízummentesség menedékre és munkavállalásra jogosít.

A bosznia-hercegovinai miniszterelnök arra is panaszkodott washingtoni sajtótájékoztatóján, hogy az országát alkotó három népközösség - a bosnyák, a szerb és a horvát közösség - képviselői egymással alig állnak szóba, viszont valamennyien ott tülekednek Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő körül. Spiric szerint a fiatal boszniaiak körében még súlyosabb az eltérő népközösségek közti ellenszenv és türelmetlenség, mint az idősebbek között.

Bosznia-Hercegovinában gyakorlatilag 2006 óta semmi nem történik az EU által szorgalmazott belső reformok megvalósítása terén. Ehhez képest eltörpül az a gond, hogy a tavaly október 3-i választások óta nem sikerült kormányt alakítani a népközösségek közti ellentétek miatt.

Ebben az országban az unió májusban könyvelhette el a legutóbbi, akkor is meglehetősen szerény sikerélményt: Ashtonnak sikerült rávennie Milorad Dodikot, a boszniai szerb entitás elnökét arra, hogy tegyen le annak a népszavazásnak a tervéről, amelyen a szerbek a boszniai szövetségi bíróság és ügyészség létjogosultságát kérdőjelezték volna meg.

Mindezek mellett az EU-ban uralkodó többségi megítélés szerint katonai értelemben a biztonságot egyre kevesebb fenyegetés éri Bosznia-Hercegovinában. Hollandia a minap jelentette be, hogy október végéig kivonja utolsó hatvan katonáját az uniós EUFOR-misszióból.

Holland katonák a kilencvenes évek eleje óta különböző ENSZ-, NATO-, illetve EU-küldetések kötelékében teljesítettek szolgálatot Bosznia-Hercegovinában. Egymást váltva, összesen mintegy 40 ezren járták meg a balkáni országot, 16-an haltak hősi halált.

Ottani jelenlétükről - minden áldozatvállalásuk ellenére - óhatatlanul a szerbek által 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtás jut mindenki eszébe: az, hogy a 450 holland kéksisakos bénultan nézte végig nyolcezer muzulmán férfi és fiatalember legyilkolását. A holland politika azóta sem szabadult teljesen a történtek súlya alól. Sokak szerint részben a srebrenicai sokkhatásra vezethető vissza, hogy Hága rendszerint a legkeményebb álláspontot foglalja el, amikor a szerbek uniós integrációja kerül szóba.