Örömeim a szép új világban
- Részletek
- Napi apró
- 2011. szeptember 23. péntek, 03:41
- Mihancsik Zsófia
Engem személy szerint őszinte örömmel tölt el, hogy Gyurcsány Ferenc nem számít frakciószakadásra. Mert hogy szerinte „az MSZP-frakció tagjainak fontosabb kell hogy legyen a baloldal sorsa és radikális megújítása, mint a személyes egzisztenciájuk”. Jól elvannak. Minden jel szerint az MSZP továbbra is úgy akar megújulni, hogy közben lehetőleg semmi se változzon és senki a mai vezetők és frakciótagok közül ne veszítsen pozíciót, befolyást. Gyurcsány Ferenc meg, politikustól teljesen idegen módon, továbbra is általános érvényű erkölcsi parancsokban bízik, és nem hajlandó észrevenni, hogy ahogy már az őszödi időkben sem, azóta sem az általa kívánatosnak tartott dimenziókban gondolkoznak és működnek a párttársai. Ahogy Krémer Ferenc mondja: „…a szocialista pártot ma megjelenítő politikusok többsége hiteltelen, mondhat bármit, nem lesz semmiféle pozitív hatása”, akkor sem, ha azon a híres kongresszuson netalántán kitalálnak majd valami jóféle stratégiát. Gyurcsány Ferenc meg, ennek a pártnak a tagjaként, tarthat mozgósító beszédeket „javarészt idősekből álló, több száz fős hallgatósága előtt”, mert fiatal(abb) embereknek láthatólag és jó ideje nem kell az a párt, amelyikhez ő is tartozik (noha arról sem tudunk semmit, de így nem is fogjuk megtudni, hogy ő maga kellene-e). Szép dolog persze a párthűség meg az oldalhűség (lásd még bal), de van itt egy ország is, meg egy nép, amelyet közben szép lassan betör és megfojt a módszeresen épülő önkényuralom (lásd megint Krémer írását).
De a lényeg, hogy frakciószakadás nem lesz. És ez öröm.
Annak is örülök, már régóta, hogy mennyi politikai erő és tényező készülődik itt a komoly kormányzásra. Hogy erre a majdani hozzáértő kormányzásra készülődve egyre-másra alapítják a think thank intézeteket, amelyek a háttérelemzéseket gyártják a majdani hozzáértő kormányzáshoz. Örülök, hogy van az SZDSZ-nek intézete (Republikon), hogy van Bokros Lajosnak intézete (Szabadság és Reform), hogy van Bajnai Gordonnak intézete (Haza és Haladás Alapítvány), sőt van Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) is, amelyet az egykori, sok-sok pénzből felállított és csúfos kudarcnak bizonyult Gyurcsány-féle Demos intézet volt munkatársai visznek. Ezek az intézetek – meg az összes többi, ami nem Nézőpont, van még belőlük jócskán – majd biztos azt is jól meg tudják mérni és magyarázni, hogy a magyar nép vajon mi a fenéért nem szavazza meg, hogy az intézetfenntartók meg a nem létező pártjuk végre hozzáértő kormányzásba fogjanak. Most megmondom a megoldást: mert a majdani hozzáértő kormányzók agyának felkészítésével való foglalatosság nem azonos a szavazó nép agyának felkészítésével való foglalatossággal. Magyarán a nép nem olvas tanulmányokat. Tévét néz, rádiót hallgat, legfeljebb újságot olvas. Ami nincs a tévében meg az újságban, az nincs. Tévé már nincs, újság és rádió meg, ha még van is, nem sokáig lesz. Úgyhogy itt fogunk állni egy rakás jól felkészült, kormányzásra érett emberrel meg okos kutatókat foglalkoztató háttérintézettel, és egy néppel, amelyik nem érti, továbbra sem érti, mert nem volt, nem maradt, aki nap mint lefordítsa az ő nyelvére az ő tapasztalatait, miért nem jó az, ami most van, miért kellenének helyette ezek az okosok.
De a lényeg, hogy vannak. Mert az okos ember öröm.
És végül annak is örülök, mint már sokszor megírtam, hogy a gazdag magyar vállalkozók, bankárok, kereskedők és üzletemberek ennyire jó érdekfelismerők. Megtanulták, hogy a hatalommal kell jóban lenni, annak kell engedelmeskedni az üzleti lehetőségekért cserébe (olyannyira, hogy még reklámozni sem lehet olyan helyeken, amelyek a hatalom szívének nem kedvesek), és láthatólag eszükbe sem jutnak olyan elvetélt ötletek, hogy ha őket is „egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszeríti a mindenre rátelepedő, bolsevik taktikát alkalmazó állam” (megint Krémer), ugyanakkor a mai pártválasztékot mint potenciális kormányzókat is a hátuk közepére kívánják, tán össze kéne dobni azt a pénzt, amivel új mozgalmak-szervezetek-pártok megalakulását-működését segíthetnék.
De a lényeg, hogy vannak és gyarapodnak, bármi áron. Mert ez öröm, hiszen magyarok.
Egyszóval mondhat bárki bármit, ez akkor is egy szép új világ. Ha egyszer ennyi fontos dolognak lehet örülni benne.
(Mihancsik Zsófia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
