Matolcsy országvédelmi költségvetése
- Részletek
- Szemle
- 2011. szeptember 17. szombat, 03:35
- Galamus-csoport
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentései a jövő évi „országvédelmi” költségvetésről a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.
– A 2012. évi Országvédelmi Költségvetés 1,5 százalékos GDP-növekedésre épül, 2,5 százalékos államháztartási hiánycél mellett.
– A GDP arányos államháztartási hiány a jövő év végére 72 százalékra csökken a 2011 decemberi 73 százalékról. A GDP arányos kamatkiadás az idei 3,8 százalékról jövőre 3,6 százalékra csökken.
– Javul az ország külső egyensúlya, a folyó fizetés mérlegtöbblet a GDP 3 százaléka lesz.
– A tervezett infláció 4,2 százalék.
– A 25 százalékos áfát 27 százalékra emeli a kormány. Emellett megmarad a kedvezményes 5 százalékos, illetve 18 százalékos kulcs is.
– Az államháztartás egyenlege 750 milliárd forinttal javul a 2012-i évi Országvédelmi Költségvetésben, amelynek keretében összesen 300 milliárd forintos tartalékot képez a kormány. Ebből 150 milliárd forint kerül az Országvédelmi Alapba, amelyet a 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra való emelésével teremtenek elő. A 300 milliárd forintos tartalék másik két tétele a 100 milliárd forintos általános tartalék és az 50 milliárdos kamatkockázati tartalék.
– Jövőre egyszerre vezetik ki a félszuperbruttósítást és az adójóváírást az szja rendszerből, így 16 százalékos arányos szja-rendszer alakul ki.
– A 750 milliárd forintos egyenlegjavulás két összetevőből áll: a bevételek 445–450 milliárddal nőnek, a kiadások 300 milliárddal csökkennek. Eredetileg 2012-re a Száll Kálmán Tervben 550 milliárd forintos egyenlegjavításra vállalkozott a kormány, ez az összeg most 750 milliárdra emelkedik. A 300 milliárd forintos kiadáscsökkenés alapvetően hatékonyság javulásból származik majd, amelynek hátterében a központi költségvetési szervek fejezeti előirányzatainál elérendő 200–250 milliárd forintos megtakarítást kíván elérni a kormány. A központi igazgatásban foglalkoztatott 66 ezer emberből 5200 úgynevezett köztisztviselői keretbe kerül, s ha onnan el tudnak helyezkedni a piacon, akkor „az őket foglalkoztatók 50 százalékos munkáltatói adókedvezményben részesülnek”.
– A 2012. évi Országvédelmi Költségvetés keretében a bevételek 445 milliárd forinttal nőnek, ennek keretében a munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal emelkedik. A munkaadói egészségügyi járulék alapja a munkabér, de a munkaadó köteles legalább a minimálbér 1,5 szeresére után fizetni. Emellett egy százalékponttal emelkedik a munkavállalói egészségügyi biztosítási járulék.
– Jövőre baleseti különadót fizetnek a biztosítók.
– Negyven százalékkal emelkedik a cégautó után fizetendő adó, függően a környezetvédelmi besorolástól
– Az online szerencsejátékra is adót vet ki a kormány.
– A tervezett makrogazdasági adatok szerint a lakossági fogyasztás 0,2 százalékkal nő, a beruházások 3,7 százalékkal bővülnek.
– A foglalkoztatás 1,5 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11 százalék feletti arányról 10-11 százalékra mérséklődik.
Matolcsy szerint a 2012. évi Országvédelmi Költségvetés öt fő célt tűzött maga elé: álljon saját lábra a nyugdíjrendszer, azaz egyensúlyi legyen, kezdődjön meg az egészségügyi alap saját lábra állítása, épüljön ki a 16 százalékos, arányos egykulcsos adórendszer. Emellett a költségvetés, illetve az adórendszer célja, hogy zárja be az adóelkerülésére szolgáló kiskapukat. További cél a foglalkoztatási helyzet érezhető javulása. Ötödik pontként a költségvetés céljaként azt jelölte meg Matolcsy György, hogy az védje meg az országot.
***
Vélemények:
MSZP, Józsa István, a parlament gazdasági bizottságának alelnöke
A növekvő árak és a szegénység költségvetése lesz a jövő évi büdzsé, amely az eddig is növekvő árakhoz és csökkenő keresetekhez vezető kormányzati gazdaságpolitika folytatása. „A forgalmi adó a szegények adója, márpedig a 27 százalékos áfa a legmagasabb lesz Európában.” Hogy a gazdasági tárca 1,5 százalékos növekedéssel számol jövőre, azt jelzi, hogy már a kabinet sem hisz gazdaságpolitikájának sikerében. De még ez a becslés is optimistának bizonyulhat, a kormány ugyanis nem teremti meg a növekedés feltételeit. Kétséges az is, hogy a bevételi tervek teljesülnek-e, így valóban sikerül-e az államháztartási egyenleget 750 milliárd forinttal javítani, illetve hogy összejön-e a tervezett 150 milliárd forintos tartalék. A kormány a gazdaságélénkítéshez szükséges járulékcsökkentés helyett többletbevételekhez akar jutni, például a munkaadói egészségügyi járulék növelésével. Az Orbán-kormány a személyijövedelemadó-változásokkal, így az adójóváírás megszüntetésével is éppen az ellenkezőjét teszi annak, amit cselekednie kellene, tovább csökkenti az átlagos és az alacsony keresetűek jövedelmét, miközben az infláció a korábban vártnál nagyobb mértékben emelkedik. A jövő évi költségvetés főbb számai „nadrágszíj-politikát” vetítenek előre.
LMP, Vágó Gábor választmányi szóvivő
A nemzetgazdasági miniszter az elmúlt húsz év legnagyobb megszorító csomagját jelentette be. „Úgy tűnik, hogy Matolcsy Györgynek teljes mértékben elgurult a gyógyszere”, erre a csomagra ugyanis nem lenne szükség, mert csak az egykulcsos adóval „ütött lyukat foltozgatják már egy éve, ilyen szintű megszorításokkal, havi szintű adóemelésekkel”. Az áfakulcs az Európai Unión belül sehol sem éri el a 27 százalékot. A bejelentett áfaemelés rontja a fizetési fegyelmet, a tej és a kenyér kivételével az élelmiszerek is drágítja majd és lassítja a növekedést. „Az Orbán-kormány végérvényesen lemondott az emberekről.” „Teljes a fejetlenség és a koncepciótlanság, ezen a héten már ez a második adócsomag, amivel előáll a kormány.” Vágó szerint amikor a Bajnai-kormány áfaemelésekről döntött, akkor Szijjártó Péter ígéretet tett rá, hogy kormányra kerülve homlokegyenest ellenkező politikát folytatnak majd, és amint tudják visszavonják elődjüknek ezt az intézkedését. Ehelyett „a megszorító csomaggal tromfolnak”.
Jobbik, Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes
Az „újabb gazdasági megszorító csomag” további menetelést jelent előre a neoliberális úton; a gazdagoknak kedvező egykulcsos adórendszer és az erőltetett államadósság-visszafizetés árát ismét a szegényekkel és a középosztállyal fizettetik meg. Az Európában eddig is példátlanul magas áfakulcs még magasabbra emelésének hatását mindenki a zsebén fogja érezni, mivel azt a kereskedők hamar beépítik a bolti árakba; a „szegények adóját” az emiatt megnövekvő infláció révén is beszedi az állam. Szintén az alacsony jövedelműeket sújtja az adójóváírás kivezetése, ami tovább növeli a különbséget gazdagok és szegények között. Elfogadhatatlan, hogy a gazdagok kormánya ismét a kisemberekkel és a középosztállyal fizetteti meg a válság árát.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője
Jó irányt mutat a jövő évi költségvetés. A bevételi oldal hangsúlyossága azt jelenti, hogy a kabinet a biztosabban kalkulálható tételekkel, biztosabb megoldásokkal számol, amelyekre szükség is van. Örülni kell annak, hogy kisebb kockázatot jelentő deficitcsökkentő lépéseket választott a kormány.
Az áfaemelés várhatóan visszafogja a fogyasztást, és az utóbbi előrejelzését le is vágta nagyon a kabinet. A makropálya reálisnak tekinthető. Az uniós direktívák gyors áttekintése után úgy tűnik: nincs bennük 25 százalékos plafonra utalás. Az áfaemelésről: jobb, hogy a kabinet nem a jövedelemadókat, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódókat emeli.
A rövid távon, a meglévő kockázatok mellett választott megoldások jók, visszahozzák a reményt, hogy tartható lesz a jövő év, amely így is feszített lesz.
Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője
Csalódást keltő, hogy a költségvetési konszolidáció bevételtúlsúlyos, a „hagyományoknak megfelelően” most is jelentős túlsúlyt kapnak az adóemelések. Jobb lett volna a kiadáscsökkentésben nagyobbat lépni és megkerülni az áfaemelést, ugyanis kétséges, hogy a lépés az uniós joggal összeegyeztethető-e.
A makroprognózis reálisnak tűnik összességében, bár az inflációt lehetett volna magasabbra tervezni. Kockázatok vannak a növekedési prognózisban is, azért, mert bár a piacok a fejlett országok növekedését a 0-1 százalék közé teszik, azért 30-40 százalék esély is van a recesszióra.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője
Pozitívum, hogy a kabinet felismerte, még alacsonyabb növekedéssel kell számolni, mint korábban. Bár feltehetően ezt is lefelé kell majd módosítani. Jó hír az is, hogy a kormány elfogadta, nem lesz elegendő a korábban tervezett kiigazítás. Ám a kiigazítási szükségletnek csupán a háromnegyedét fedi le a kormány, annak legalább 1000 milliárd forintnyinak kellett volna lennie. A gazdaság visszaesésére kell számítani jövőre, nem kismértékű növekedésére.
A bevételi oldal: az áfa- és az egészségügyi járulékemelésnek, ha vannak is kedvezőtlen hatásai, összességében azonban jó intézkedések költségvetési szempontból, mert könnyen beszedhetők, jól ellenőrizhető pénzforrások.
Az szja-intézkedéseknél azonban az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése foglalkoztatási szempontból negatív lépés. De majd a jövő év megadja a választ arra, hogy sikeres-e a kormány személyi jövedelemadó politikája, vagy sem.
Neil Shearing, a Capital Economics – az egyik legnagyobb citybeli gazdaságelemző és befektetési tanácsadó cég – felzárkózó piaci főközgazdásza
Az 1,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedési várakozás – amelyre a 2012-es költségvetési terv épül – „meglehetősen konzervatív”, azzal együtt is, hogy ez a növekedés valamivel gyorsabb lenne a Capital Economics saját előrejelzésében szereplő ütemnél. A ház 2012 egészére 1,0 százalékos GDP-pluszt vár Magyarországon.
(A Capital Econonmics épp előző nap kiadott negyedéves felzárkózó piaci prognózisában közölte, hogy várakozása szerint az euróövezeti adósságválság negatív hatásai miatt a jelenlegi konszenzusos előrejelzésekben szereplő ütemnél jóval lassabban növekszik a következő két évben a felzárkózó európai térség gazdasági teljesítménye. A ház a közép-kelet-európai EU-gazdaságok, valamint Horvátország, Oroszország, Ukrajna és Törökország alkotta országcsoportban jövőre 1,8 százalékos átlagos növekedést vár az idei évre valószínűsített 4 százalék után. A cég szerint azonban a lassulás tényleges mértéke az euróövezeti fejleményektől függ, és így az sem zárható ki, hogy e közép-kelet-európai régió egésze ismét recesszióba kerül. A Capital Economics új előrejelzése Magyarországnak az idén egész évben 1,8 százalékos, 2012-ben 1,0 százalékos, 2013-ban 1,5 százalékos gazdasági növekedést jósol reálértéken. Shearing szerint a térségi és a magyar növekedésre adott, a konszenzusnál jóval gyengébb növekedési prognózist a Capital Economics arra a várakozására alapozza, hogy az euróövezet a következő két évet ismét recesszióban tölti. A cég 2012-re átlagosan 0,5 százalékos, 2013-ban pedig még nagyobb, 1,0 százalékos GDP-visszaesést jósol a valutaunióban.)
A Capital Economics vezető felzárkózó európai közgazdásza mindezek alapján úgy látja, hogy a jövő évi magyarországi költségvetési bevételek valamelyest elmaradhatnak a tervezetben szereplő céltól.
A tervezett áfamelésről: ez várhatóan érződik majd az inflációs számokban, ám szerinte ezen a magyar jegybank monetáris tanácsa „túlteszi majd magát”. Ugyanis az előretekintő jegybankok zöme hajlamos figyelmen kívül hagyni pénzügypolitikai döntéseiben az áfaemeléseket, és ez különösen érvényes Magyarországon, ahol a munkapiaci helyzet – elsősorban a magas munkanélküliség – miatt nem várható, hogy az áfaemelésnek jelentősebb másodlagos hatásai lennének a bérmegállapodásokra és a maginflációra.
A 4cast vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég péntek esti kommentárja
A tervezett kiadáscsökkentésről és bevételnövelésről, valamint a költségvetési tartalékképzésről „nagyon tisztes számok” hangzottak el, de még jóval több részletre lesz szükség ahhoz, hogy a terveket a piac hitelesnek tekintse.
A 4cast elemzői szerint „megfelelő mértékben konzervatívnak tűnik”, ezért kedvező a jövő évre szóló 1,5 százalékos GDP-növekedési, valamint 0,2 százalékos fogyasztásbővülési várakozás. A 4,2 százalékos jövő évi átlagos inflációs becslés valószínűleg „fenntartja a költségvetési és a pénzügypolitika közötti hagyományos konfliktusokat”.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői
Saját becslésük szerint a tervezett áfaemelés hozzávetőleg 0,5 százalékpontot ad hozzá a jövő évi, teljes kosárra számolt fogyasztói árinflációhoz.
„Biztatónak”, hogy a kormány a korábbiaknál immár „sokkal reálisabb” jövő évi GDP-növekedési várakozásokat használ a költségvetés tervezéséhez. Mindazonáltal a 1,5 százalékos növekedési várakozás is „derűlátónak” bizonyulhat; a ház saját, „lefelé ható kockázatokkal terhelt” előrejelzésében 1,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepel 2012-re.
Noha a hosszú távú kilátásokat tekintve „nem ideális” a kiigazítás összetételében látható eltolódás a kiadáscsökkentésről a bevételi oldali intézkedések felé, ám ez könnyebben kivitelezhetővé, és így hitelesebbé teszi a tervet.
A JP Morgan becslései szerint – részben a gyengébb növekedési kilátások, részben a Széll Kálmán Terv végrehajtási kockázatai miatt – a GDP-érték hozzávetőleg 0,5 százalékának megfelelő további költségvetési takarékossági intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az államháztartási hiány jövőre a hazai össztermék 3 százaléka alá süllyedjen.
______________
Forrás: MTI
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
