rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. szeptember 15.

Kónya Péter a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke


Bolgár György: - D-Dayvel akarnak parta szállni, de úgy látszik, maradnak a tengerben, ha ez így megy tovább, mert a rendőrség nem engedélyezte az Önök megmozdulását vagy megmozdulásait. Magyarázza el nekünk legyen szíves, hogy pontosan mit nem engedélyeztek?

Kónya Péter: - Úgy tűnik, hogy az összes D-Dayhez kapcsolódó demonstrációnkat tiltó határozattal látta el a rendőrség, ma kézbesítették nekem. Összesen 12 tiltó határozatot kaptam meg.

- Ez azt jelenti, hogy tizenkét különböző eseményre?

- Tulajdonképpen igen, bár azért önmagában három különböző eseményről szól a dolog. Bejelentettük szeptember 29-étől, ahogy terveztük is, hogy a Clark Ádám tér, Lánchíd, Széchenyi térre gyűlő sztrájkkal kezdtük volna 15 órától a tiltakozó akciónkat, egy határozatlan idejű ülősztrájkkal, majd bejelentettük szombatra, tehát október 1-jére a Kossuth tér parlament előtti területére azt a tiltakozó nagygyűlést, amit szombat délután kívántunk megtartani.

- Szombat délután a Kossuth téren nem lehet tiltakozó nagygyűlést tartani?

- Úgy tűnik, igen, hogy 1668 – most így fejből nem tudom, de körülbelül ennyi – nappal az után, hogy a Fidesz-frakció kordont bontott a parlament előtt azért, hogy az emberek gyakorolhassák alkotmányos jogaikat, ennyi napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ők hatalomra kerülnek, és ezt követően megtiltják azt, hogy az emberek ott gyakorolhassák a szólásszabadsághoz és a gyülekezési joghoz fűződő jogaikat. Érthetetlen számunkra.

- Mit nem szabad még?

- Gyakorlatilag vasárnap, amikor futóverseny lesz egyébként, és le van zárva fél Budapest, pont a rendőrség kérése, hogy az ülősztrájkot függesszük fel az arra az időtartamra, mert a Lánchíd is benne van a maratoni futóverseny útvonalában. Bejelentettünk egy külön demonstrációt, hogy ezalatt az idő alatt az ülősztrájkolók felvonultak volna a Sándor palotához, illetve a Széll Kálmán térhez vonultunk volna, hogy ne zavarjuk a futókat. Ezt a tüntetést is betiltották.

- A Lánchidat magyarázza meg nekem még egy kicsit részletesebben. Hogy képzelték az ülősztrájkot? Hogy leülnek a Lánchíd két oldalán és akkor se erre, se arra nem lehet átmenni?

- Nem. Úgy képzeltük el, hogy elkezdjük a Clark Ádám téren és nyilván létszámtól függően, ha akkora létszámban vannak az ülősztrájkot vállaló emberek, akkor terjedt volna ki – ez területileg is nyilvánvaló – a Lánchíd és a Clark Ádám tér, illetve a mostani Széchenyi tér felé. De ennek a megtiltása is érthetetlen.

- De az tényleg a forgalom talán aránytalannak is minősülhető akadályozása, ha leállítják a Lánchíd forgalmát, nem?

- A dolog a következőképpen néz ki. A jogszabály úgy szól, hogy akkor lehet megtiltani a rendőrségnek egy ilyen demonstrációt, hogy az alkotmányos jogaikkal éljenek az emberek, ha más útvonalon nem biztosítható a közlekedés. Mutasson nekem bárki két olyan pontot Budapesten, ami amiatt, hogy mi ott demonstrálunk, nem közelíthető meg. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik pedig az, hogy ha itt futóversenyekre meg mindenféle egyéb rendezvényekre le lehet zárni a fél várost, akkor azért, hogy az emberek alkotmányos jogaikkal tudjanak élni, miért nem lehet ugyanezt megtenni. Egyébként le lehet zárni hidakat, amikor renoválják őket, akkor is meg lehet oldani a közlekedést. Tehát azt gondoljuk, hogy semmiképpen nem áll meg az az indok, amit felhoztak.

- Ajánlanék akkor egy jobb helyet. Az Erzsébet-híd pesti hídfője már bevált. Igaz, az egy másik szervezet volt. És még az Astoria is jó.

- Nyilvánvaló, hogy a holnapi nap folyamán bírósághoz fogunk fordulni és három napja lesz a bíróságnak erre, vélhetőleg hétfőn fogja tárgyalni. Mi azért bízunk abban, hogy ma Magyarországon még a bíróságok függetlenek, úgy tűnik, ellentétben a rendőrséggel, amelyik politikai nyomásra tiltotta meg a rendezvényeket. Úgy tűnik, fél a hatalomtól, de biztosak vagyunk benne, hogy vissza fog nyalni a fagyi és öngólt lőttek ezzel a döntéssel. Hiszen az emberek megértették, hogy itt már messze nem arról van szó, amit munkavállalói jogokként meghirdettünk, hanem a demokrácia van veszélyben Magyarországon.

- Van-e alternatív tervük? Ha mégsem lehet ott összegyűlni és amott sem, meg emitt sem, akkor tudnak-e olyan helyszínt, ahol lehet? Valahol külső kerületekben, Pesterzsébeten, ilyen helyeken keressenek, nem? Hátha ott nem zavarnak senkit.

- Egyértelmű üzenetet adtunk ma, hogy a bejelentett időben, helyen és milyen módon fogjuk megtartani a demonstrációkat. Nyilván ennek a nyilvánosságra hozatalát a bírósági döntéstől tesszük függővé.

- De azt tudja, gondolom, nálam is jobban, hogy ha ezt megteszik, akkor Önt fogják felelősségre vonni, meg még azokat, akik bejelentették ezeket a demonstrációkat és ezek szerint nem engedelmeskednek a rendőrségi tiltásnak.

- Keressük a lehetőségeket. Ha a bíróság megtiltja, akkor elképzelhető, hogy másik szervezet fogja bejelenteni ezt a demonstrációt. Megnézzük, hogy mindent megtiltanak-e. Egyelőre azt tudjuk üzenni mindenkinek, hogy szervezzék tovább az embereket, jöhetnek majd Budapestre demonstrálni.

- Lehet, hogy itt tényleg háborús állapotok alakulnak ki? Önök mintha már ezt érezték is volna ezzel az elnevezéssel.

- Az elnevezés azért utal arra is, hogy a demokrácia napja, de úgy tűnik, hogy ezzel nem bakot lőttünk, hanem igenis láttuk előre azt, hogy itt a demokrácia védelemre szorul Magyarországon. Nemcsak a partra szállásra akartunk ezzel utalni, hanem a D-Day egyértelműen a demokrácia napja kifejezést is jelenti.

- Tárgyalnak valakivel a rendőrségtől? Vagy tárgyaltak például az elutasítás előtt?

- Voltam bent egyeztetni, természetesen a törvényeknek megfelelően jelentettük be a demonstrációt, én voltam egyeztetni ezeket az akciókat. Ott semmiféle jelzést nem adtak azok a kollégák, akikkel ezt egyeztettük, illetve a határozatokat meghozták és a jegyzőkönyveket felvették.

- Tehát nem mondták azt a fejüket vakarva, hogy óh, kedves Péter vagy alezredes úr, ez nem fog menni, ez itt nagyon kínos, fejre áll az egész város, ha ezt megcsináljátok. Nem volt ilyen?

- Nem volt ilyen. Sőt, tényleg arról szólt, hogy minden egyes olyan kifogást, amit ott tettek az egyeztetésen, tehát jelezték a futóversenyt, jelezték azt, hogy beleesik október 6-a, amikor az aradi vértanúkra emlékezünk, ezekre mindre megvolt a megfelelő válaszunk, és természetesen megtettünk mindent annak érdekében, hogy ezekre a kifogásokra megfelelő megoldást találjunk.

- Mennyi időre gondolkodtak előre? Mennyi időre tervezték ezt a formailag határozatlan idejű demonstráció-sorozatot?

- Szakmailag a határozatlan idejű demonstráció-sorozatot úgy jelentettük be, hogy következő hét vasárnap estig. Tehát tulajdonképpen egy tíz-tizenegy napos demonstrációt jelentettünk be azzal, hogy természetesen, ha az ott lévő emberek tovább kívánják folytatni, akkor további hosszabbításra igényt tartunk.

- És remélték azt, hogy elegen összegyűlnek? Mert a napokban lezajlott a parlamenti ülésszak megnyitásakor ez az „Élőlánc a parlament körül” elnevezésű vagy szándékú szakszervezeti akció és azon kívül, hogy tegyük fel, egy-másfél ezer ember – kis jóakarattal – összegyűlt ott, nem volt igazán húzós, rázós, ütős, mit mondjak még, nem voltak elegen. Nem hoztak magukkal még egy embert.

- Nem kívánok ebbe belemenni, hogy kik és hogyan szervezték ezt a demonstrációt. Nyilván minden egyes olyan akciónál, ami abba az irányba mutat, amit meghirdettünk és fontos, azt gondolom, hogy egy összefogás alakult ki. Tehát ez az akcióegység több mint hetven társadalmi szervezetből és civil szervezetből formálódott, azt gondolom, hogy hiteles társadalmi és szakszervezeti vezetők hirdették meg ezt. Ezek az emberek előtt is hitelesek. Egészen más a mozgósítási képességünk, ez meggyőződésem.

- És ebben már minden jelentős szakszervezet benne van?

- Minden jelentős ágazati szakszervezet, igen.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái