Felfüggesztették Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát – Gyurcsány-beszéd, szavazatok, vélemények
- Részletek
- Szemle
- 2011. szeptember 13. kedd, 03:58
- Galamus-csoport
Felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát az Országgyűlés hétfőn késő este. A parlament a rendszerváltás óta először adott ki a nyomozóhatóságnak egy korábbi kormányfőt.
A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták. Gyurcsány Ferenc korábban mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a szavazáson azonban nem nyomott gombot.
A volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. A Legfőbb Ügyészség szerint a volt miniszterelnök túllépte hatáskörét, amikor a befektetőkkel folytatott 2008. májusi tárgyalásán „eldöntötte, hogy a kért (...) állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként”.
Rubovszky György (KDNP), a mentelmi bizottság elnöke ismertette a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványát és a testület támogató döntését. Elmondta, hogy az ügyben az igazságszolgáltatásnak kell döntést hoznia, a mentelmi bizottságnak csak azt kellett véleményeznie, hogy az indítvány a volt kormányfő képviselői munkájának zavarását célozza-e.
Gyurcsány beszéde a szavazás előtt
{source}<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/BtdLA59_pEA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>{source}
A szavazás előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást: az ügyészség valótlant állít, hazudik, gyanúsításának egyetlen szava sem helytálló.
A sukorói beruházásról azt mondta: majdnem egymilliárd dollárt hozott volna az országnak, és 2500 embernek adott volna munkát. Akik ellenezték, a magyar emberek érdekeivel ellentétesen cselekedtek. Ő a befektetőkkel folytatott tárgyalásán jóindulatáról biztosította őket, és ma is így járna el: „Ha bűn azt mondani a kormány tagjainak, a kormány irányítása alatt álló intézményeknek, hogy tegyék a dolgukat Magyarország boldogulására, akkor nem egyszer (...) hanem több tucatszor elkövettem ezt a bűnt.”
Gyurcsány Ferenc szerint az ellene indult eljárás csak látszólag jogi kérdés, valójában politikai leszámolás. Ezt támasztja alá az a Wikileaks portálon megjelent állítólagos amerikai diplomáciai távirat, amely szerint Orbán Viktor 2007-ben diplomatáknak azt mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed”, és hozzátette, jobban szeretné „holtan látni” Gyurcsányt, mint sebesülten.
„Azt gondolom, ebben az ügyben a miniszterelnök és pártja nemcsak hogy megölni nem tud, de megsebezni sem”, mondta a szocialista politikus. Az eljárás megerősíti őt abban, hogy „alávaló hatalom” uralja az országot, és ezzel a hatalommal szemben minden tisztességes demokratának fel kell lépnie.
Ő jogi értelemben nem követett el bűnt, Orbán Viktor és a Fidesz szemében azonban politikai bűn, amit nem bocsátanak meg, hogy 2002-ben és 2006-ban a baloldal „meggyőző vereséget” mért rájuk. „Nem bocsátják meg azóta sem, hogy azok közé tartozom (...), akik fenyegetés, nyomásgyakorlás, tisztességtelen politikai praktikák után is kemény elvi ellenfelei Orbán autokratikus önkényuralmi rendszerének”. Elmondta, „vádlott helyett vádlója” lesz ennek a rendszernek, Polt Péter legfőbb ügyészt pedig a miniszterelnök lojális kiszolgálójának nevezte.
Gyurcsány a képviselőket lelkiismereti szavazásra buzdította, arra figyelmeztetve, hogy akik részt vettek „ebben a disznóságban”, szégyellni fogják egyszer.
A volt kormányfő a Népszava szombati számának adott interjúban azt mondta: „mivel a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is”, nem biztos benne, hogy sikerül az ártatlanságát bizonyítania, ám abban biztos, hogy a vele nem szimpatizáló közvélemény is meg fogja érteni: ártatlan.
Gyurcsány beszédét folyamatos közbekiabálások kísérték, a kiadásáról szóló döntést pedig taps fogadta a kormánypárti, jobbikos és LMP-s padsorokból.
***
A jelen lévő képviselők 80 százaléka igennel szavazott, 14 százalék ellenében.
Nem szavaztak:
Fidesz:
Bánki Erik
Borkai Zsolt
Dorkota Lajos (jelen volt)
Fazekas Sándor
Gyimesi Endre
Iván László (jelen volt)
Kovács Ferenc
Kövér László
Matolcsy György
Németh Zsolt
Orbán Viktor
Szijjártó Péter
MSZP:
Botka László
Garai István
Gyurcsány Ferenc
Kovács László
Szanyi Tibor
Tukacs István
Jobbik:
Dúró Dóra
Hegedüs Lórántné
Szávay István
KDNP:
Latorzcai János (elnökként nem szavazhatott)
LMP:
Jávor Benedek
Scheiring Gábor
Szabó Timea
Független:
Molnár Oszkár
Az egykori MSZP-s Szili Katalin igennel szavazott.
Botka László, Szanyi Tibor, Kovács László, Tukacs István – az MSZP frakció tagjai – nyilván halaszthatatlan ügyeik miatt nem lehettek jelen a szavazáson.
***
A Nyilvánosság Klub közleménye: Újra politikai koncepciós per
Már ácsolják… a paksi csőszkunyhót, a magyar fabrikált perek jelképét. Ma Gyurcsány Ferencet készülnek börtönbe vetni, holnap a koncepciós per megindítóját, Orbán Viktort is odaküldhetik, holnapután Rád is sor kerülhet. Bárkire. Ne mulasszuk el tehát kimondani az egyetlen helyénvaló szót a zsarnokságra: NEM! A ki nem mondott szó terhével valamennyien magunkra vesszük a felelősséget, amiért a III. Köztársaságot átengedtük a mulandóságnak.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
***
Tóth Mihály büntetőjogász a felfüggesztés utáni eljárásról
Ha egy politikusnak megszűnik a mentelmi joga, abban az ügyben, amelyben kiadták, ugyanúgy megindulhat és folyhat ellene a büntetőeljárás, mint bárki más ellen, mondta el Tóth Mihály büntetőjogász az MTI-nek.
A mentelmi jog felfüggesztése arra szolgál, hogy egy országgyűlési képviselő ellen megindulhasson a büntetőeljárás, a nyomozás, és az érintett büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges cselekményekre sor kerülhessen, a nyomozóhatóság meggyanúsíthassa és megkezdhesse a személyre szóló bizonyítékok gyűjtését ellene.
Tóth Mihály elmondta, a mentelmi jog felfüggesztése mindig valamely konkrét tényállás alapján történik, amely később minősülhet másként is, mint ahogy a mentelmi jog felfüggesztését kérő hatóság kezdetben minősítette, az ügyben eljáró hatóságok azonban csak azokat a tényeket értékelhetik, amelyek a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemben szerepeltek. Ha más tényállásra nézve merül fel a gyanú, arra ismét ki kell kérni a mentelmi joggal rendelkezőt, aki egyébként teljes jogú országgyűlési képviselő marad mentelmi jogának felfüggesztése után.
A legfőbb ügyész hivatali visszaélés miatti gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A büntető törvénykönyv szerint „az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Tóth Mihály szerint, miután a hivatali visszaélés viszonylag kisebb súlyú, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, és Gyurcsány Ferenc esetében nem lenne életszerű szökés vagy összebeszélés veszélytől tartani, meglepő volna, ha kényszerintézkedést, például előzetes letartóztatást vagy akár házi őrizetet alkalmaznának vele szemben.
A nyomozati cselekményekről Tóth Mihály elmondta: a nyomozóhatóság feladata és felelőssége meghatározni, hogy az eredményes büntetőeljáráshoz milyen nyomozati cselekményekre, milyen sorrendben és időzítés szerint van szükség. Azonban valószínűsíthető, hogy miután Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát gyanúsítotti kihallgatására hivatkozva kérte a legfőbb ügyész, ez rövidesen megtörténik.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!