rss      tw      fb
Keres

Kerényi Imre rendező: Az Alaptörvény Asztala-akció folytatódik



Kerényi Imre, akit Orbán Viktor az „Alaptörvény sikeres terjesztése érdekében” született kezdeményezés lebonyolításával bízott meg, a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában elmesélte Bolgár Györgynek a kezdeményezés folytatását, azaz hogy az alapfok után – „ezt az alapfokot az állampolgár el tudja nyerni dedikálva” – milyen középfok, felsőfok és kiegészítők következnek. Mivel a fokok kibontása jövő húsvétig tart, a biztosabb lelki felkészülés érdekében Bolgár György rovatából kiemelve tesszük közzé a várható koreográfiáról szóló információkat (és az interjút). Íme:


Bolgár György: – Örülök, hogy rendelkezésünkre áll. Az alaptörvény eljuttatása az állampolgárokhoz, erről hallottunk az elmúlt napokban, hogy milyen módon, hogyan kívánják ezt megtenni. De azonkívül, hogy ebben is van néhány érdekes, meglepő mozzanat, külön feltűnő volt, hogy az államtitkári levél szerint, amelyet a jegyzőknek küldtek el, a feladat ellátására a miniszterelnök úr Kerényi Imre urat kérte föl.

Kerényi Imre: – Ez igaz.

– Azt gondoltam, hogy megerősíti, és ha ez benne van egy államtitkári levélben, akkor miért ne volna igaz. De azt nem értem, hogy miért, hogyhogy?

– Nézze, van egy megbízólevelem, és ebben a miniszterelnök tulajdonképpen besorozott bakának, egy célfeladat ez, amit nekem el kell látni. A tudatos közjogi gondolkozás megalapozásáról van szó, gyakorlatilag az alaptörvény népszerűsítéséről, az alaptörvény eljuttatásáról az állampolgárokhoz, és mindazon tevékenységekről, amik ezzel kapcsolatosak. Ezeket nekem kell kitalálni, szinkronizálni, felügyelni. Készítettem egy szép nagy tanulmányt, azt lebontottam havi cselekvési tervre, ezt elfogadták, és a megbízólevelemben még az van, hogy a munkámat a miniszterelnök irányítja és a KIM szakmai apparátusa segíti. Ez történik, egy helyettes államtitkárságra be szoktam menni, ott van Éva asszony, aki segít nekem a számítógépnél, és ott van Szabolcs úr, ez az egész így kitalálódott és tegnap kezdetét vette a hadművelet.

– Tegnap Kerényi Imre közlegény szolgálatra jelentkezett?

– Nem, tegnap kezdetét vette a hadművelet, ami ki volt találva, és az országban kétezer-ötszáz helyen létesült az úgynevezett alaptörvény asztala. Ez az a fórum, amely lehetővé teszi a törvény és az állampolgár találkozását.

– Magyarán, lehet azt mondani, hogy az alaptörvény asztalát Kerényi Imre találta ki?

– Természetesen, ez volt a feladatom.

– Mi volt az eredeti megbízás? Hogy Kerényi úr, találja már ki nekünk, hogyan tudjuk az állampolgárok minél szélesebb tömegeihez eljuttatni ezt a mi új alaptörvényünket úgy, hogy ennek meglegyen a megfelelő formája, kerete, ünnepélyessége, értelme, dolgozzon ki erre valamit? Ez volt a feladat.

– Valami ilyesmi volt, ugyanis volt egy elképzelés, hogy mondjuk nyolcmillió állampolgár alanyi jogon megkapja ezt a törvényszöveget, és az én koncepcióm nem ilyen. Én azt gondolom, hogy az oktrojáció kellemetlen, azt is lehet mondani, hogy megalázó, és az a jó, ha egy társasjátékot készítünk. Tehát itt nem arról van szó, hogy nagy tömeg emberhez jusson el, hanem hogy az érdeklődőkhöz. Amelyik állampolgár akarja, az kapjon alaptörvényt, amelyik nem akarja, az ne kapjon.

– És szervezünk is köréje egy kis játékot, egy kis színjátékot, legyen egy kis sarok, díszlet...

-… Ez egy társasjáték.

– Értem most már a rendezői szerepet.

– Az a lényege, hogy kétoldalú legyen a kapcsolat. Egy egyoldalú kapcsolat, az nem jó. De ha az ügyfél is akarja meg a központ is akarja, akkor ezt együtt végig lehet játszani. Most én azt tanultam, hogy a magyarság – magunkról beszélek –, szóval mi törvénytisztelő emberek vagyunk és a közjogi érdeklődésünk mindig is megvolt és meg is van. Bármelyik háztartásban van egy fiók, vagy egy polc, ahol az okiratokat tároljuk. Azok fontosak. Az emlékeinket külön polcon tároljuk. Ugye a könyvtárunkban azok a könyvek, ahol ajánlás van, külön sorakoznak, mert azok értékesebbek, és én azt találtam ki, hogy ha az állampolgár akarja, akkor sétáljon be a legközelebbi önkormányzatra. Miért oda? Mert az mindenhol van. És az önkormányzat az a színtér, amelyik az állampolgár és a hatóság találkozása. Az egy közforgalmi hely. Egy asztal mindenütt akad, egy szék mindenütt akad. Csak egy kis berendezést találtam ki, és örömmel és boldogan látom, hogy ez a hadművelet sikerült. Éppen most néztem meg az Index filmjelentését: egyik asztal szebb, mint a másik, élet van, viszik a könyvjelzőket, látogatják az asztalt. Ilyen módon azok kapnak, akik kérnek, azok viszont a házelnök úr dedikációjával kapják meg.

– Miért éppen az övével, miért nem mondjuk a köztársasági elnökével?

– Szerintem a törvénykezés központja az országgyűlés. Az országgyűlésnek van egy elnöke. Ez egy magyar hagyomány is a politikatörténetben, azt hiszem, hogy nem az államfő vagy a miniszterelnök személyéhez kell ezt kötni, hanem a házelnök személyéhez, és ő ezt a feladatot bevállalta, ezzel egyetért, és szépen beírja a nevét ezekbe a könyvekbe, ami egyébként a Magyar Közlöny különkiadása, annak egy elég jól sikerült példánya. Ez az alapfok, ezt az alapfokot az állampolgár el tudja nyerni dedikálva, erre én ráépítek egy középfokot, egy felsőfokot, kiegészítőket: különböző nyomtatványok lesznek és havonta megjelenik valami újdonság az alaptörvény asztalán.

– Nem mondja? Havonta lesz valami új fejlemény?

– Igen.

– És új felvonások jönnek?

– Így van, pontosan. Egy társasjáték.

– Akkor kezdem érteni a dolgot. Egyébként csak közbevetőleg, maradéktalanul elfogadták az Ön javaslatait, amit a tanulmányban leírt, vagy esetleg lett volna még egy pár ötlete?

– Hát képzelje, elfogadták. És ez a lényege, hogy nem nyolcmillió, hanem egy sokkal kisebb mennyiség, de az állampolgári aktivitásra épít, és ha a törvény és az állampolgár találkozik, abból lehet valami közös öröm.

– Akkor azok az emberek a magukénak fogják érezni az új alaptörvényt.

– Én is így gondolom.

– Értem.

– És azt gondolom, hogy olyan emberek is fognak kérni, akik mondjuk nem értenek egyet a Fidesz-kormánnyal, de mégis informálódni akarnak, vagy részt venni ebben a játékban.

– Igen. De azért ez az alapfok nekem egy kicsit, ne haragudjon, kicsit snassznak látszik ezzel, hogy a Magyar Közlöny díszkiadása. Én nem a Magyar Közlönyt akarom, köszönöm szépen, hanem az alaptörvényt. Miért nem egy olyan formátumú kiadványt adnak a kezükbe, hogy Magyarország új alaptörvénye. Miért a Magyar Közlönyt?

– A közlönykiadó százszázalékos állami tulajdonban lévő vállalat. A Közlönykiadónak az a dolga, hogy a törvényeket kinyomtassa, az államnak pedig az a dolga, hogy a törvényeket eljuttassa az állampolgárokhoz. A Közlönykiadónak ez a különszáma, amit adatoknak nevezünk, énszerintem egy nagyon jól sikerült alkotás. Ezt még nem én csináltam, de nekem ez annyira megtetszett, hogy én rácuppantam a témára, ugyanis egy nagyon helyes reformkori dizájnja van, jó a betűtípusa, elég vastag papíron van, elég nagy a betű, olvasható, jól szerkesztett, és én azt gondoltam, hogy ha az ember elnyer egy ilyen füzetet, és abban bent van egy ajándék, ez egy emléktárgy lesz, és akkor az örökösödésnél az valahova kerül. Szóval ez nem úgy van, hogy a szemétre kerül. Nem azt mondom, hogy snassz, hanem azt mondom, hogy szakszerű, az állam csinálja, úgyis ez a dolga, de egy picit följavított változatról van szó. A közép- és felsőfokot erre építem rá dizájnban, de azok sokkal dekoratívabbak lesznek.

– És azok pénzbe is kerülnek?

– Milyen hosszú a műsoridő?

– Annyi pénzbe?

– Nem. Sokkal kevesebb kerül, mint ha nyolcmillió példányban kiküldjük. Az én projektem elég takarékos. Ingyen is lesznek, pénzbe is kerül. Például lesz olyan októberben, hogy megjelenik a nemzeti hitvallás zsebfüzet-változata az alaptörvény asztalán, de nem lehet megvenni, csak bemutatjuk. Ugyanott megjelenik októberben Magyarország alaptörvényének zsebfüzet-változata. Azt sem lehet megvenni. Azért csinálom ezt a két példányt, mert előttem van az Egyesült Államok alkotmányának diákok számára készült zsebfüzet-változata, ezt Lánczi úr, a kitűnő filozófus hozta haza, és gyönyörű kiadvány, Washington képével díszítve, és ezt minden amerikai iskolás megkapja alanyi jogon. És képzelje el, hogy Amerikában az iskolai órák azzal kezdődnek, hogy az alkotmány bizonyos mondatait zsolozsmázzák. Ön bizonyára járt Amerikában, tudja, hogy a közintézményeken ércbe vésve vannak bizonyos mondatok belőle. Na most, nekünk van egy új alaptörvényünk, ami feltehetőleg hosszú éveken keresztül meghatározza a magyar közjogi gondolkodást.

– De nincs hozzá kétszáz-egynéhány évünk, mint az amerikai alkotmány múltjában!

– Még megélhetjük azt is, hogy ennek az alaptörvénynek lesz jövője.

– Ahogy a magyar egészségügyet nézem, mi nem fogjuk megérni.

– Meglátjuk. Mindenesetre azt gondolom, hogy a gyerekeket meg kell ezzel ajándékozni. Az alaptörvény asztala bemutatja ezeket a zsebfüzeteket, és október 6-án minden tízéves magyar gyermek alanyi jogon megkapja a Nemzeti Hitvallást, ami egy pár mondat.

– Értem. Szóval nem az egészet, hanem csak azt, ami mondjuk az egésznek a szellemi alapja.

– Azonkívül minden tizennégy éves gyermek megkapja Magyarország alaptörvényének zsebfüzet-változatát, azonkívül a következő érettségin minden tizennyolc éves magyar gyermek, aki sikeres érettségi vizsgát tesz, igazgatója által dedikálva megkapja Magyarország alaptörvényének díszkiadását.

– Lassan akkor minden felnőtt magyar állampolgárhoz el fog jutni mégis csak.

– Ez a kiadvány gyönyörű lesz, magának is fog tetszeni, ugyanis itt megint társítás van. Én azt gondolom, hogy ha egy törvényszöveg unalmas, azt tulajdonképpen senki nem olvassa, csak a szakma, ezzel szemben, ha melléteszünk valamit, akkor egy érdekes dolog jön ki. És én melléteszem a magyar történelmi festészetet. A Millennium alatt ötven hatalmas alkotás készült el, ezek remekművek, például Munkácsy Honfoglalása. De 1879-ben született az utolsó ilyen festmény, és én azt találtam ki, hogy mai festőkkel befejezem a sorozatot, tizenhat alkotással egészítem ki az ötven millenniumi képet, ilyen módon a magyar történelem ábrázolva lesz. Baloldalt magyar történelem lesz, jobboldalt pedig a törvényszöveg. Ezt minden tizennyolc éves megkapja, de mivel a könyv nagyon szép lesz, ezt meg lehet venni pénzért is.

– Szóval a tizennyolc éveseknek ingyen jár, de az érdeklődőknek valamennyi pénzért.

– Nem valamennyi pénzért, elég drága lesz.

– Összességében ez a nagy Kerényi rendezte mű mennyibe kerül? Ötvenmillióból ez nem jöhet ki, ezt a számot olvastam.

– Az reális az elején.

– Az alapfokon lehetséges az ötvenmillió.

– Az még sok is. Később ez többe kerül, de kevesebbe, mint ha nyolcmillió példányt kiküldtünk volna.

– De ha nagy lesz az érdeklődés, akkor nagyobbak lesznek a költségek is.

– Igen, de akkor abban a pillanatban beindul az üzleti forgalom. Azonkívül minden rá van építve még erre a tervre. Ugye ez a törvény 2012. január elsején lép hatályba, az, ha jól tudom, vasárnap. Hétfőn, január 2-án a Magyar Nemzeti Galériában nyitunk egy reprezentatív kiállítást, melynek tárgya a magyar alkotmányosság. Az összes műkincset kihordjuk, ha hiszi, ha nem. Még Munkácsy Honfoglalása is ott lesz. Benczúr Vajk megkeresztelkedése, az egész sorozat. Ott lesz a koronaékszerek másolata, de ott lesznek azok a fontos közjogi okiratok, amelyek a magyar közjogi gondolkodást reprezentálják, például az Aranybulla, ami ha hiszi, ha nem, kilenc évvel a Magna Charta után született meg.

– Én véletlenül tudom.

– Ott lesz a tordai országgyűlés anyaga, ahol a magyar közjogi, gondolkozó, politizáló réteg Európában először nyilvánította ki a vallási türelmet. Ott lesznek például az erdélyi szász városok kiváltságlevelei, amiket Bethlen Gábor adott, korábban pedig II. András. Tehát ez az egész okiratsorozat ott lesz, reményeim szerint még a Jászság önálló alkotmánya is, mert az is van.

– Csak el ne szakadjon a végén.

– Nem fog. Tehát bemutatjuk a magyar közjogi gondolkodás történetét, mégpedig úgy, hogy a műkincsek a falakon lesznek, tárolókban lesznek az okiratok, és lesz egy európai kitekintés, hogy amikor nálunk a tordai országgyűlés volt, akkor vallásháború...

-… Az nagyon jó, ez nagyon okos.

– Meg olyan is lesz, hogy amikor nálunk Szent István uralkodott, akkor mi volt Frank- és Bajorföldön, mi volt Angliában.

– Az előző alkotmány is be lesz mutatva, ami december 31-ig él?

– Most megfogott, mert ezt nem terveztem, de...

-… Még van idő.

– Mindenesetre meg lesz tervezve.

– Végül is a demokratikus átmenet alkotmányáról van szó, nem?

– Hát persze, lesz még Rákosi Mátyás kora is.

– Persze, jót és rosszat reálisan kell bemutatni.

– Tudja, ki festi a holokausztot?

– Nem.

– Gyémánt László. Nagyon bízom benne, és nagyon várom, hogy mi lesz.

– Igen. Azt tudjuk, hogy mi volt. Hogy mi lesz ebből egy képen, arra kíváncsi vagyok. Azt mondja meg nekem, hogy ez az egész sorozat, ez a rendezvény- és kiadványsorozat mikor zárul? Ezzel a nagy kiállítással.

– Jövő húsvétkor.

– És mi lesz húsvétkor?

– Akkor jön be a felsőfok. Amikor az Országházat megnyitották, akkor a parlamenti patkó közepén – tudja, az egy mágikus tér, a közepén most keresztbe fordítva van egy asztal, és ott ül két gyorsíró ceruzával, de tudja mi volt, mikor ezt megtervezték?

– Nem.

– Volt egy szép asztal, és azt úgy hívták, hogy törvénytár. Ezen a törvénytáron ott volt a Biblia, amire esküdni kellett, és kétoldalt ott voltak a fontos törvények, és Mikszáth Kálmán képviselő úr odament az asztalhoz, és belelapozott, utána interpellált. Ezt a törvénytárat szeretném visszaállítani, és jövő húsvétkor ünnepélyes körülmények között Magyarország alaptörvényének felsőfokú díszkiadását ide helyezni. Ez egy kézműves remek lesz, tehát kézzel csinált nagy könyv, három példányban készül, az egyik a parlamenti patkóba kerül, a második a Sándor-palotába, a harmadik pedig a trezorba. És kétoldalt a törvénytárnál ott fognak sorakozni a kétharmados törvények, hisz az alkotmány három részből áll. Egy: alaptörvény, kettő: sarkalatos törvények, három: törvényi alkalmazások. Ez készül a magyar közjogban, és ez így bevonul a közjog legfontosabb intézményébe, a parlamenti patkóba. Akkor zárul le a projekt.

– Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években Önt többször is barátjának nevezte a nyilvánosság előtt. Ezért jutott eszébe talán a miniszterelnöknek, hogy Kerényi Imrére kéne bízni ezt a feladatot?

– Nem tudom, én nagyon kordiális kapcsolatban vagyok vele, az ellenzéki kerekasztalon is ott ücsörögtem, nagyon sajnálom egyébként, hogy tegnap a magyar ATV-ben téves információk voltak. Én szívesen nézem az ATV-t, hallgatom a Klubrádiót is, ezek nekem munkaeszközök, de azt nagyon sajnálom, hogy keveset tudtak még tegnap a Klubrádióban is meg az ATV-ben is, emiatt téves információk mentek ki. Például, hogy az alaptörvénynek külön szoba van. Szó sincs róla. Vagy Antall Józseffel kapcsolatban, ott volt Kálmán Olga kezében egy ilyen csinos könyvjelzősorozat, ami nagyon szép, ma rárohantak a gyerekek, mindenhol kérnek belőle, és kérem szépen, az volt a tévedése az ATV-nek, hogy Antall József képe fölé nincs ott beírva, hogy ő miniszterelnök. Az van odaírva, hogy akik törvényt szabtak Magyarországra.

– Igen, azt láttam.

– Orbán Viktor is, Kerényi Imre is ott ült az ellenzéki kerekasztalnál, amikor Antall József megszervezte az ideiglenes alkotmányt. Két ember ebben még nagyon aktív volt, Tölgyessy Péter és Szabad György. Ez Antall műve. De az én könyvjelzőmön nincs odaírva, hogy ő akkor miniszterelnök volt.

– Értem a meggondolást.

– És ezt szeretném, ha a magyar ATV eloszlatná ezt a tévedést, mert ez egy tévedés volt.

– De ha már szóba hozta az ATV-t és szóba hozta a Klubrádiót is, akkor a végén én is hadd hozzam szóba. Jó néhány hónapja egy ATV-s vitaműsorban valahogy úgy fogalmazott, hogy ha a Klubrádiót el akarnák hallgattatni, akkor Ön bármennyire nem ért is egyet velünk, kiállna azért, hogy szólhassunk. Ez így lenne most is?

– Nézze, nem azért, mert most ketten beszélgetünk, de számomra ez tényleg munkaeszköz. Tehát én rendszeresen megnézem magukat is, meg az ATV-t is. Ahhoz, hogy a gondolkozásom helyes legyen, tudnom kell, hogy gondolkoznak mások. Én nem úgy gondolkozom, mint maguk, nem úgy vagyok öltözve, mint maguk, de a nemzeti hitvallásban is benne van egy nagyon szép mondat, most hirtelen nem biztos, hogy tudom idézni, valami ilyesmi, hogy egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Tehát nekem a maguk szellemiségével egy bizonyos szinten együtt kell működnöm, legalább azon a szinten, hogy pontosan tudom, hogy gondolják és mint gondolják. Ezért ha maguk bajba kerülnek, én természetesen műsorperceket fogok örökbe fogadni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!