rss      tw      fb
Keres

Orbán a TV2-ben, Schmitt Pálnál és a piaristáknál



A TV2 Tények című műsorában Azurák Csaba készített interjút Orbán Viktorral. Részletek az interjúból.


A százmilliárdos lyukról:

„Lesz egy-két olyan adó, amit meg fogunk emelni. Szerencsejáték, alkohol, cigaretta.” „…azokat a típusú adókat emeljük föl, amelyek nem a mindennapi élet legfontosabb kiadásaihoz kötődnek. Illetve minden olyan kiadást leállítunk, amelyet nem föltétlenül muszáj az idén, hanem ráérünk majd a következő vagy két év múlva esedékes költségvetésben megvalósítani.” Többet is mondhatna, ha akarna, de inkább megvárná, amíg „a pénzügyekért felelős miniszter a kormányt hivatalosan is tájékoztatja a javaslatairól”.

Az előző márciusi, 250 milliárdos zárolásról:

„…mikor érzékeltük, hogy az európai gazdaság szemben a korábbi reményekkel nem a kilábalás útján halad, hanem egy mélyülő válság felé tart, akkor egy vésztartalékot hoztunk létre… egy biztonsági alapot hoztunk létre, amit aztán, amikor a baj bekövetkezett akkor ténylegesen is zároltunk és így képesek voltunk a költségvetést működőképes állapotba tartani.”

A ma lehetséges megoldásokról:

Zárolásra nincs mód, „…a közkiadásoknak elértük azt a kritikus határát, ami alá már nem mehetünk.” Helyette „néhány olyan tétel, amit ebben az évben nem teljesítünk, tehát akartunk valamit csinálni ebben az évben, de nem ebben az évben fogjuk végrehajtani, hanem majd a következő évben.”
De ezeket a tételeket is majd csak jövő szerdán nevezi meg konkrétan, általában pedig „csak olyan változásokat szabad végrehajtani, amelyek nem veszélyeztetik a legfontosabb célkitűzéseket, tehát nem akadályoznak bennünket a munkahelyteremtésben, nem akadályoznak bennünket abban, hogy a közfoglalkoztatást el tudjuk indítani, nem akadályoznak bennünket az otthonvédelemben... Meg kell védeni azokat a célokat, amelyeket korábban célul tűztünk ki. És, amit az emberek is támogatnak. …hogy csak azért, mert az európai gazdaság jól láthatóan egyre inkább adósságcsapdába zuhan, ez Magyarországot ne kényszerítse arra, hogy föladja a korábbi nagy céljait.”

A „stabilitási” törvényről:
„…ez az a törvény, aminek az a célja, hogy a gazdaságpolitikának, illetve a magyar gazdasági rendszernek azokat a pilléreit helyezze biztonságba, amelyeken nyugszik a magyar gazdaság teljesítőképessége. Tehát a magyar gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezőit szeretnénk megvédeni.” Kétharmados törvényről van szó. „Ebben beszélünk arról, hogy a magyar nyugdíjrendszernek önfenntartónak kell lenni, tehát nekünk egy olyan nyugdíjrendszerre van szükségünk, ahol a nyugdíjjárulékok azok fedezik a mindenkori nyugdíjkifizetéseket. Hogy cél, hogy elérjük az egészségügyi kassza önfenntartó jellegét.” „…hogy a magyar felsőoktatási rendszert is önfenntartóvá kell tenni. Itt fogunk beszélni arról, hogy az önkormányzatok, azok a gazdálkodásuk során állami szempontokat és érdekeket is szem előtt kell, hogy tartsanak, vagyis ne fordulhasson elő, hogy miközben a központi költségvetést sikerül stabilizálnunk, aközben az önkormányzatok költségvetése szétesik, illetve nyakig eladósodnak.”

A felsőoktatás példája –Nem elvonásról beszélek”:

„…hanem egy-egy rendszer átalakításáról. …például a magyar fölsőoktatási rendszer ma nem enged elegendő számban fiatalokat az egyetemek és a főiskolák kapuin belülre, nekünk az az érdekünk, hogy minél többen tanuljanak. Ugyanakkor az is érdekünk, hogy azokon a helyeken jöjjenek létre diplomák, illetve diplomával rendelkező fiatalok azokból az intézményekből kerüljenek ki, ahol a munkaerőpiac egyébként lehetőséget kínál a megélhetéshez. Tehát hozzuk összhangba a tanulást meg a munkaerőpiacot. Ugyanakkor senkit se zárjunk el a tanulás elől, és közben oldjuk meg azt a problémát, hogy a friss diplomások ne menjenek el külföldre és így, hogy mondjam, a beléjük fektetett tőkét ne vigyék el külföldre, ne hagyjanak itt bennünket az ő megszerzett tudásuk nélkül, mikor azért taníttattuk őket, hogy a közösség is visszakapjon ebből majd valamit.” „…20-25 éves távlatban ennek egy önfinanszírozó rendszernek kell lenni. Ez egy elég komoly újítás lesz majd pillanatokon belül a közvélemény elé kerülnek ennek részletei is.”

De ez nem intézménybezárás:
„…azt jelenti, hogy mi meg fogjuk mondani, hogy melyik intézményeket tudja és kívánja fönntartani az állam. És segítséget nyújtunk ahhoz, hogyha más intézmények magánintézményként képesek folytatni az életüket, akkor ezt megtegyék.”
Nyugdíjasok védettsége:

„Hát ott a védett kor intézményének a megteremtése a legfontosabb, tehát volt egy szociális konzultáció Magyarországon, az emberek világosan állást foglaltak a tekintetben, hogy a nyugdíj előtt álló korosztályhoz tartozó embereket nem lehet csak úgy szíre-szóra kitenni a munkahelyükről, tehát a kormány találjon ki egy megoldást arra, hogy a nyugdíj előtti utolsó 5-10 évben az emberek egyfajta védettséget élvezzenek.”

Az európai válságról és az egymás után adósságcsapdába zuhanó országokról:

„…nem látom esélyét annak, hogy az európai gazdaság 8-10 évnél hamarabb kerüljön ki ebből a válságperiódusból. Tehát az elmúlt két-három hónapban eldőlt, hogy ezek az országok, mármint a nyugat-európai országok, különösen az eurózónához tartozó országok, illetve a vezetőik, nem tudnak, nem akarnak, nem képesek olyan döntéseket hozni, amellyel megakadályoznák, hogy a saját országaik tovább adósodjanak el. Vagyis belezuhannak egymás után az eurózónához tartozó államok az adósságcsapdába. Görögország már belezuhant… ezt nem valljuk be, tehát tilos erről nyíltan beszélni, hogy Görögország nem tudja visszafizetni a hiteleit, de az igazság ez. És más országok is vannak, amelyek közelítenek ehhez a ponthoz.”

Magyarország, Svédország kivétel:

Svédország és Magyarország kivételével ma minden európai uniós tagállamban nő az államadósság. Nincs olyan ország, amely képes lett volna megtenni azt, amit Magyarország egyébként megtett, illetve amelyet Magyarország talán majd képes lesz 2012-ben megtenni, hogy úgy gazdálkodjon, hogy az adóssága ne növekedjen, hanem csökkenjen.”

A devizahitelesekről és az árfolyamgátról:

„Szerintem a legfontosabb az, hogy eddig nem volt árfolyamgát, most meg van. Tehát eddig esélyük sem volt az embereknek arra, hogy ha az adósság maga alá készült temetni egy családot, kilakoltatás, teljes családi csőd, akkor valamilyen eszközzel rendelkezzenek, hogy ezzel szemben megvédhessék magukat meg a családot. Tehát eddig a helyzet rossz volt. A helyzet most sem jó, de most van egy eszköz.” „…ez csak egy ideiglenes megoldás, ez messze van attól, hogy nyugodtak lehessünk, vagyis az otthonvédelmi akcióprogramot azt folytatnunk kell.” De bővebben erről is csak majd a frakcióülések után.
A frakcióülésekről és a népi igényekről:

„…nagy jelentősége van annak, hogy a Fidesz-frakció tagjainak nagy részét az emberek közvetlenül választották meg. Tehát ők az emberek szószólói a frakcióban, tehát nem pártlistán kerültek be. És a nyár az elegendő lehetőséget adott a képviselőknek arra, hogy találkozzanak az emberekkel, és összegyűjtsék a véleményeket és mondjuk úgy, hogy a népi vagy állampolgári igényeket. Tehát én a frakcióülés elé nagy várakozással nézek, mert ott szerintem sűrítve kapjuk vissza a közvélemény elvárásait a politikával szemben és remélem, hogy az alatt a három nap alatt ezeket a népi vagy hétköznapi elvárásokat át tudjuk fordítani majd politikai tervekké.”

A hitelfelvevők és a bankok veszteségmegosztásáról:

„Nem arról beszélek, hogy miről tárgyaltunk velük [a bankokkal], hanem arról, hogy az emberi igények és élethelyzetek mit követelnek meg a parlamenttől és a kormánytól.” „…a mai közgazdász találkozón* a jelenlévő pénzügyi szakemberek világossá tették, hogy a devizahitelek elnehezüléséből a hitelt visszafizetni nem tudó családok számának gyarapodása miatt a bankoknak is a mindenfajta tartalékokat és egyéb pénzügyi eszközöket kell képezniük, illetve alkalmazniuk, ilyen értelemben a bankok is viselnek azért valamennyit ebből a veszteségből, és kockázatból.” „De az emberek ezzel egyáltalán nem elégedettek, ezért fel kell vetni azt a kérdést, hogy az elszaladt devizahitelezésből fakadó többletterhek viselését igazságos-e kizárólag a választópolgárokra terhelni, vagy pedig valamilyen, a mainál igazságosabb teher és következmény megosztást kialakítani a bankok és az emberek között.” 
A magyar ember fejében korrekt kép él:

„…azért valakivel meg kell osztaniuk annak a kockázatát, hogy a devizában fölvett hitel törlesztőrészlete hirtelen az égbe szalad. Rendben van, valamit nekik ebből viselniük kell, na de a hitelt adónak, a banknak is viselni kell valamit. Tehát szerintem a magyar emberek fejében egy korrekt kép él arról, hogy mindenkinek viselnie kell a kockázat egy bizonyos mértékét. Az nem lehet, hogy csak az emberek viseljék, és a bankoknak is igazuk van, hogy azt sem lenne méltányos, ha csak a bankok viselnék. Itt egy megoldást kell találni.” „Az, hogy mit bír el a magyar bankrendszer, mit bír el az emberek pénztárcája, ez alapos és óvatos mérlegelést igényel, a jövő héten szerintem ezt el fogjuk végezni.”

Az egykulcsos adóról:

„Marad az arányos adórendszer, az én fölfogásomban az egykulcsos illetve arányos adórendszernek az az értelme, hogy aki dolgozik, annak több pénz maradjon a zsebében.” „…tehát én mindig is, a jövőben is, a továbbiakban is az adócsökkentés oldalán állok majd, mert ez szolgálja a családok érdekeit.” „…nekünk csak olyan állami kiadásokat szabad eszközölnünk, amelyek valóban szolgálják az emberek érdekeit. És csak annyi pénzt kell tőlük beszedni, ezt hívják adónak, amennyi valóban szükséges ezeknek a kiadásoknak a fedezéséhez.” „Tehát én továbbra is a munkaalapú gazdaságban és a munkát támogató adórendszerben hiszek.” 
Az „emberek” részvétele a magyar állam finanszírozásában:

„…az emberek bár nem tudnak róla, de azért sok állampapírt vásárolnak, mert amikor odaadják a pénzüket bankoknak, meg befektetési alapoknak, ezek a pénzintézetek ezek nagyon nagy mennyiségben vásárolnak föl állampapírokat. A kérdés csupán az, hogy lehetővé tudnánk-e tenni azt, hogy bankok és pénzintézetek közbejötte nélkül közvetlenül és direktben is tudjanak az emberek ilyen állampapírokat vásárolni, hiszen ez a legbiztosabb megtakarítás és az egyik legjobb kamatot eredményező megtakarítás. Dolgozunk azon, elsősorban a Magyar Posta bevonásával, hogyan lehetne közvetlenü, például az Ön számára lehetővé tenni, bemegy a postára, és vásároljon magyar állampapírt, hogyha biztonságos befektetésben szeretné őrizni a jövedelmét.”

A gazdagok különadójáról:

„Hát a gazdagok is adóznak. Tehát adót mindenkinek fizetnie kell.” „…most is többet fizetnek, illetve, ha betartják a jogszabályokat, akkor többet fizetnek. Hiszen, aki tízszer többet keres, az tízszer több adót is fizet. Az arányos adórendszerben éppen az a szép, hogy arányos, tehát aki tízszer többet keres, tízszer többet fizet, aki tízszer kevesebbet keres, az tízszer kevesebbet fizet. Itt az a kérdés, hogy akarunk-e még ezen kívül valami terhet tenni bizonyos társadalmi csoportokra.” „Hát én nem szeretnék, mert ez nem vált be, tehát az elmúlt nyolc évben ez tett bennünket tönkre.” De „bátran, minden gazdag embert biztatok itt a képernyőn keresztül is, hogy jöjjön el és fizessen be különböző alapítványokra, vagy az államkasszába direktben pénzt.” „…az a szabályozás, amely megpróbált magas adókat kivetni, oda vezetett, hogy a gazdag emberek a végén kihúzták magukat az adózás alól. Amikor magas az adószint, akkor a gazdagok fogják magukat, megvannak ehhez a technikáik, a tudásuk meg az eszközeik és kiviszik az országból a jövedelmüket. Nem itt számolják el, hanem máshol. És nem látom be, hogy miért kellene őket elkergetni az országból, ahelyett, hogy arra biztatnánk őket, hogy hozzák haza a pénzüket, mert itthon Magyarországon jobban járnak az itthoni adózással, mintha külföldön adóznának.”

A még várható államadósság-csökkentésről:

„…ma arról tárgyaltam Matolcsy miniszter úrral, hogy 3 és 4 százalék közötti csökkentést szeretnénk elérni.” „…egy nagyon komoly európai gazdasági és pénzügyi válsággal nézünk szembe. Ez veszélyeztet sok mindent Magyarországon. Munkahelyet, otthont. Megpróbáljuk ezeket az elért eredményeket megvédeni, biztonságba helyezni, tehát ilyen körülmények között nagyon nehéz jósolni, de egy dolgot biztosan tudok önnek mondani, hogy a nemzetek erejét a következő 8-10 évben az határozza majd meg, így az üzleti lehetőségeiket is az határozza meg, hogy képesek-e csökkenteni az államadósságot, képesek-e megakadályozni, hogy az államadósság újratermelődjön, vagyis képesek-e a mindenkori éves költségvetésüket nulla szinten vagy csak nagyon kis hiánnyal zárni. Illetve képesek-e elérni gazdasági növekedést.” „Magyarországnak van esélye arra, hogy ilyen ország legyen. Csak ehhez meg kell védeni magunkat attól a válságtól, amely körülvesz bennünket… nem szabad engedni, hogy kibillentsen bennünket a válság abból a megújulásból, letoljon arról az ösvényről, amelyre Magyarország egy évvel ezelőtt lépett.”
A Kelet a hasznos szövetséges:

„…ha ezt a három mutatót nézzük, hogy csökkenő államadósság vagy esetleg hitelezés, tehát hitelt helyeznek ki országok, hogy a költségvetésük nem hiánnyal küszködik, hanem többletet termel és közben növekszik a gazdaságuk, na ilyen országokat ma Keleten lehet találni. Ilyenek az arab országok, Izrael, ilyen Kína, ilyen India és kis megszorítással ilyen státuszba kerülhet majd Oroszország is. Ezekkel a hatalmakkal, ezekkel a gazdasági tényezőkkel kell szerintem Magyarországnak egy-egy területen nagyon szoros együttműködést, esetenként szövetséget kialakítania.”

A titkosszolgálati lehallgatásról:

„…a belügyminiszter erről már két vagy három hónappal ezelőtt jelentést tett nekem, hogy jómagam és a feleségem telefonhívásait azt összerendezték, tehát nem feltétlenül lehallgatták, de híváslistákat állítottak össze és egy rajzot készítettek arról, hogy kikkel állunk kapcsolatban a telefonhívásaink alapján. Erről tudok.” „Hát ez egy disznóság. Rendes ember ilyet nem csinál.”

***

Schmitt Pál azt várja a kormánytól

Orbán pénteken a Schmitt Pállal folytatott megbeszélés után (amelyet ő kezdeményezett) a TV2-interjúban már elmondottakhoz hozzátette: „a magyar vállalkozói világ egyelőre még nem viszonozta fegyelmezett adófizetéssel azt, hogy a kormány jelentősen csökkentette a vállalkozásokat terhelő adókat, több kis adót pedig eltörölt arra számítva, hogy ez javítja az adófizetési morált. Ez nem következett be, különösen az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélés, -elkerülés és -csalás mértéke, ezért ’az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania’, azzal együtt, hogy a vállalkozásokat ’az eddiginél erősebb együttműködésre’ kérik. Elmondta azt is, hogy „megbeszélésükön Schmitt Pál világossá tette, azt várja a kormánytól, hogy külön intézkedési terveket dolgozzon ki a szegények, a munkanélküliek, a bajba jutott deviza- és forinthitelesek érdekében.” Ő „erre ígéretet tett, és a tervezett intézkedéseket a következő napokban bemutatja a köztársasági elnöknek”.

Schmitt Pál beszámolója szerint „elsősorban az Európai Unióban érezhető gazdasági válság hatásairól, és az annak kezelésére tervezett kormányzati intézkedésekről kért információt a kormányfőtől. Mindketten megállapították, hogy a kormány és a magyar gazdaság is jobban felkészült a válságra, mint 2008-ban.”

Schmitt „tájékoztatást kért a kormány törvényalkotási menetrendjéről is, az ellenzéki frakciókat pedig arra fogja biztatni, hogy vegyenek részt a kétharmados törvények parlamenti vitájában”.

***

Orbán pénteken a Piarista Gimnázium tanévnyitó ünnepségén is megszólalt

A keresztény tanokat nevezte a megújulás alapjainak. „Európában hívő és nem hívő egyaránt az anyatejjel szívta magába az alapvető keresztény tanokat, vagyis kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni keresztény bőréből.” Ez hatalmas lehetőség a megújulásra, amelyre szüksége van nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának: „nem a megújulás alapjait kell megtalálnunk, mert azok adottak, hanem ebből kell levezetnünk azokat a válaszokat, javaslatokat, amelyekre szüksége van az európai és a magyar embernek a 21. században”.

„Egyes emberek felett lehet uralkodni ideig-óráig, léteznek lelkek, melyeknek áruk van, gerinceket is meg lehet törni erővel, de az emberi szellem végül is törhetetlen”, vonta le a tanulságot a magyar miniszterelnök.

__________________

* A jelen lévő közgazdászok névsora: Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, 2000 és 2007 között a jegybank elnöke, jelenleg a CIG Pannónia Biztosító felügyelőbizottságának elnöke; Szapáry György washingtoni magyar nagykövet, aki tavaly Orbán Viktor főtanácsadója volt; Auth Henrik, aki Járai jegybankelnöksége alatt az MNB alelnöke volt; Arnold Mihály, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese; Szász Károly PSZÁF-elnök; Csaba László, a CEU tanára; Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője; Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem tanára; Hamecz István, a jegybank volt fő közgazdásza, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója; Töröcskei István, a Széchenyi Bank elnöke („áttételesen” a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió tulajdonosa); Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!