rss      tw      fb
Keres

Augusztus 20.: Válogatott mondatok

Kormánypárti politikusok mondták

Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Hírlapnak adott ünnepi interjújában:

– „Az elmúlt egy évben tartása lett a nemzetnek, erősebb és egységesebb lett.”

– „Reméli, hogy Szent István ünnepén az emberek is megélik azt az érzést, hogy az általuk választott vezetők tisztes erőfeszítést tesznek, és alázatosan dolgoznak.”

– Saját szerepéről: „Nem protokolláris a magyar államfő szerepe, hiszen a kinevezéseknél és a törvényhozásnál jelentős a mozgástere, és vétójogai vannak.” De ő „markáns pártkötődésű emberként került az elnöki székbe”, és „a mai kormánypártok helyzete történelmi, Európában még nem volt példa ilyen fokú választói felhatalmazásra. ’Ezt a nagyon erős, szuverén népakaratot nekem is tiszteletben kell tartanom’.” „A változás érdekében erőn felül végzett munka magában hordozza a hibázás lehetőségét, de ilyen esetekben is fontosabb érdek fűződik az összességében jó döntés szentesítéséhez, s neki egy törvény aláírását e szemszögből is meg kell fontolnia.” „... ’csak azért, hogy önmagam tekintélyét építsem, nem fogok visszaküldeni törvényeket, miközben az ország az eladósodottsággal küzd. Nekem nemzetünk sorsa fontos, nem a személyem megítélése’.”

– „’Az emberek elnökeként olyan választási rendszert szeretnék, amely kifejezi a népakaratot, épp ezért igazságos, a mindenkori többség győzelmét segíti elő, emellett lehetőséget teremt a stabil kormányzásra, és megszilárdítja a rendet.”

– „Az uniós elnökség fél éve alatt számos alkalommal találkozott a legfontosabb európai vezetőkkel, s mivel az Európai Parlament alelnökeként nemrég még ’egy volt közülük’, sokkal hitelesebben tudta elmagyarázni, hogy a médiatörvénnyel vagy az új alaptörvénnyel nincs semmi baj.”

Schmitt Pál köztársasági elnök a tisztavató ünnepségen:

„A katonáknak ma új feladatuk van, a honvédségnek kell hazaszeretetből új lelkületet adnia az országnak.” „Ez az új lelkület azt jelenti, hogy a honvédelem ismét az lehet, amire született. A haza védelme ugyanis több mint hadászat és fegyver kérdése, a hazát ’védeni kell minden olyan veszedelemtől, amely ártalmára van, amely pusztítja, porlasztja, gyengíti’.”

Kövér László házelnök a fidelitas.hu-nak adott ünnepi interjúban:

– „Nekünk most a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle ’vad, úri tatárok’ szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot.”

– „…a nemzet ezeréves útra visszavezetése ma nehezebbnek tűnik mint egy éve, mert akkor még csak nagy vonalakban lehetett felmérni az előző kormányok örökségét, és azt hogy menyire kedvezőtlenek a világgazdasági körülmények.”

– „Gyurcsány Ferenc és társulata egész egyszerűen magát az államot verte szét, züllesztette le - szerintem tudatosan - (...), és juttatta gyakorlatilag a működésképtelenség határára. Mert mennél zavarosabb a helyzet, mennél kevesebb ellenőrző és befolyásoló lehetősége van a demokrácia szabályai szerint a választópolgároknak, annál jobb azoknak az informális, elsősorban gazdasági és pénzügyi hatalmaknak a helyzete, akiket ők képviselnek az országban.”

– A nemzetpolitikáról: „Azoknak a szálaknak összebogozása, megerősítése a feladatunk, amelyet az idő önmagában is elvékonyít, szétfoszlani enged, nem is beszélve arról, hogy az utódállamok politikai elitje szándékosan próbálja ezeket széttépni, elszakítani. Ebbe a körbe azok a kollaboráns politikai erők is beletartoznak, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül.”

– Ha a szülők, tanárok, mintaadó értelmiségiek nem tudják a közösségi felelősségérzetet felkelteni és megerősíteni, legalább a fiatal generációk mintaadó elitjében (amely egyre nagyobb számban hagyja el a szülőföldjét), „akkor nagyon nagy baj készül”.

Kövér László házelnök abaújszántói ünnepi beszédében:

– „Az anyaország egységét kell továbbvinni a határokon átívelő nemzeti egyesítés keretében; össze kell fogni, hogy ismét ’közös alkotóerővé válhassunk’.”

– „A magyar állam nemcsak attól volt erős, hogy nagy területet ölelt át, hanem ’mert örök eszményként több mint egy ezredéven keresztül ott lebegett a magasban’.” „A magyar államiság eszményéért voltunk képesek mindig újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni.”

– „Az elmúlt években az anyaországi magyarok megtapasztalhatták azt is, amit a határon túli honfitársaik évtizedek óta a bőrükön éreznek, azt, hogy milyen kisebbségben élni a hazájukban. A szocialista-liberális kormányzás ugyanis 2002-től másról sem szólt, mint arról, miként lehet a magyarokat a saját hazájukban másodrendű állampolgárokká tenni.”

– „Csupán egy hajszál választott el attól, hogy totális csődbe vigyék az országot, ’mi viszont – képletesen szólva – megtettük azt a bizonyos csikorgó fékű, kipörgő kerekes fordulatot, és végre évek után először, ha lassan is, de távolodunk a bajtól’. Európa alatt viszont még mindig mozog a föld, lejt a kontinens a mélység felé, és amit elvisz az ár, a jég, azt csak rengeteg munkával lehet visszaépíteni.”

– „’A biztonság számunkra ma sem arany ékszerekhez, nem is svájci bankszámlán kamatozó bankbetéthez kötődik, és nem valamely adóparadicsomba menekített offshore céghez, hanem az otthon melegéhez. A biztonság elsősorban földet, házat, hazát jelent a számunkra’.”

Orbán Viktor gratuláló levele a menesztett Videoton-edzőnek, Mezey Györgynek, abból az alkalomból, hogy megkapta a Székesfehérvár díszpolgára címet:

„Szent István óta a magyar emberek számára a mindennapok biztonsága elsősorban földet, házat, hazát jelent, s közös vállalkozásaink is ezekhez kötődnek. Az otthonunkhoz, a városhoz, ahol élünk, az országhoz, ahol a jövőt tervezzük, s ahol szeretnénk, hogy gyermekeink is keresnék és megtalálnák a boldogulás útját."

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes:

„István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem ’az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett’.  „Első királyunknak sokan mondták, hogy jobb nekünk kelet felé fordulni, hatalmasabb erők mozdulnak ott meg, ő viszont tudta, hogy a mi jövőnk a nyugati kereszténységben rejlik. István király Nyugat-Európa mellett döntött.” „Magyarország helyét mindig a Nyugat-Európához való kötődés jelölte ki”, „ez Szent István öröksége.”

– „A magyarságot a legnehezebb időkben is az tartotta meg, hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben, amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van, és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik.”

– A magyarok az évszázadok során sok országgal, sok néppel vívtak háborút, de ’soha nem háborúztak a horvátokkal, a csehekkel, a szlovákokkal’, hanem a Kárpát-medence népeivel mindig is – egészen Trianonig – békésen egymás mellett tudtak élni. Ez szintén Szent István örökségének része.”

Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere:

– „A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő ’nagybetűs változás’ fogalma jellemezte a Szent István-i időket.” „A változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt.” „Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? - tette fel a kérdést. A kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd arról beszélt, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását: ’a legnehezebben talán túl vagyunk’. ’Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk’.”

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere:

– „..a magyar nép történetét igazi sikertörténetnek nevezte, amelyet Szent István király a magyar keresztény állam létrehozásával alapozott meg.”

– „Azt a Szent István által alapított keresztény Magyarországot szervezzük újra, amit őseink (...), s bízhatunk benne olyan sikeresen.” „Amit most csinálunk, az semmiben sem különbözik attól, amit elődeink tettek, bár más körülmények között.”

– „A korábbi állami átszervezések sem voltak problémamentesek, mindig voltak ellenzők, akik ’elszaladtak Bizánchoz, vagy a pápához, (...), most meg Brüsszelbe mennek’.”

– „Magyarország politikai-történelmi teljesítményét mindig úgy érte el, hogy integrálódott Európa közösségébe, megosztotta Kárpát-medencei otthonát más népekkel. A magyarságról példát lehet venni ebben.” „Tudatlanságból, rosszindulatból ered, ha rasszistának, idegengyűlölőnek mondanak minket.”

Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a Páneurópai Piknik 22. évfordulóján:

– „Magyarország még nem került ki a veszélyzónából, amelybe az elmúlt nyolc év politikája vitte”, „hosszú és nehéz időszak áll előttünk addig, amíg képesek leszünk a gazdasági függetlenséget teljes mértékben kiharcolni.”

– „A kormány azért dolgozik, hogy képesek legyünk a belső fogyasztás javításával elősegíteni a gazdaság növekedését, és arra, hogy visszanyerje súlyát és szuverenitását az állami vagyon, amelyet az elmúlt két évtizedben elherdáltak.”

– „A kormányváltás óta Magyarország új politikát folytat, amelynek lényege, hogy ’nem utasításokat fogadunk el külföldről, hanem partnerként viszonyulunk minden intézményhez, kormányhoz, és a velük való folyamatos egyeztetésben hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyek a magyar nemzeti érdekek szempontjából fontosak’; erről az útról nem fogunk letérni.”

Hende Csaba honvédelmi miniszter a tisztavatáson:

– „Nem élünk könnyű időket, sem az ország, sem a honvédség (...), sokat végeztünk, de hatalmas munka vár még ránk.” A miniszter szerint a honvédség megújításában az előző két kormány által hátrahagyott anyagi és morális örökség ellenére hatalmas lépéseket tettek előre.

–„A rendkívül szűkös anyagi körülmények között előkésztik mindazon fejlesztéseket, amelyek a katonai képességek megőrzéséhez szükségesek, ehhez pedig elengedhetetlen a hazai hadiipar újjáélesztése.”

Hende Csaba a százezredik magyar állampolgárságot kérelmező eskütételén, Szabadkán:

– „Azért jöttünk ma ide, hogy igazságot tegyünk, visszaadjunk egy olyan kincset, örökséget, jogos jussot, melyet a huszadik század viharai elvettek Önöktől, szüleiktől, nagyszüleiktől.”

– „Hivatalosan és visszavonhatatlanul összetartozunk, ugyanakkor hatalmas feladat is, hiszen sok ezer embernek kell helyet készíteni a magyar állam hajóján.”

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár:

– „Augusztus huszadika együvé tartozásunk tudatosításának évről évre visszatérő megerősítése. E kitüntetett pillanatokban, megszüntetve az egyensúlyhiányt önmagunkban és egész emberi világunkban, mindannyian átélhetjük az összetartozás, az egység örömét.”

– „Szent István az uralkodóház sorskérdésein túllátva, prófétai lélekkel ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába. Ezzel a nálunk éppen csak meggyökerező római katolikus egyház híveinek régi-új istenanya iránti szeretetéhségét is kielégítette. Azóta Magyarország, legyen bármekkora, Regnum Marianum, Mária országa.”

– „Az elmúlt félévben, amikor hazánk mindenki által magasra értékelt kiváló színvonalon töltötte be az unió soros elnöki tisztét, a gondviselésnek hála történelmi lehetőséget kaptunk a Szent István-i örökség méltó folytatására. Legyünk rá büszkék, hogy élni is tudtunk vele, s komoly lépéseket tettünk egy emberarcú, élhető és korszerű Európa építése felé.”

– A 2011-2012-es tanévben várható változásokról: „…visszaállítják a nevelés, a köz- és a felsőoktatás magas színvonalát, a tanárok tekintélyét.” „"Olyan köznevelési rendszer felépítését készítettük elő, melyben a tanító emberek nem agyonterhelt, szakmailag megalázott, anyagilag kisemmizett, tevékenységükben szigorú szabályok által korlátozott közkatonák, hanem a szellem elismert emberei. Munkájukat a kormány és az egész társadalom megbecsüli, szakértők útján ellenőrzi, és érdemének megfelelően díjazza.”

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára

– „Aki magyar szülőktől született, vallja magát büszkén magyarnak, függetlenül attól, hogy sorsa hová vetette.”

– „Szent István törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta meg, tudta, hogy sikerrel csak olyan kormányzás járhat, amely a haza, a magyarság érdekeit tartja szem előtt. Olyan tetteket vitt végbe, amelyek évszázadokon át biztosították, hogy Magyarország Európa szívében megmaradjon függetlenségében, kereszténységében, magyarságában.”

– „…most csak a magyarságon, az összefogáson és kitartáson múlik, hogy sikeres legyen Magyarország. A 2010-ben megalakult Országgyűlés a Szent István-i örökségre alapozva a nemzet sorsát hosszú távra meghatározó, a társadalmi rendet megújító alaptörvényt fogadott el… Az új alkotmány méltó Szent István örökségéhez.”

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, volt Fidesz-szóvivő:

„Szent István Székesfehérváron nem a múlt, hanem éppen a holnap.” „…az államalapító alakja ezer év távlatából is erővel és hittel tölti el a ma emberét is. Szent István nem adta fel álmát, nem alkudott meg kevesebbel, mint egy sikeres nemzet megteremtésével, megújításával.”

Kitüntetettek mondták

Szervátiusz Tibor szobrászművész (a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal – egyebek mellett a magyar nemzet mellett mindig következetesen kiálló, példaértékű életútja elismeréseként):

„Sok díjat kaptam már, de ennek különösen örülök, mert a nemzet iránt elkötelezett, általam nagyra becsült vezetőktől vehetem át egy olyan időszakban, amikor a magyarság, a nemzet élete felfelé ívelő szakaszába érkezett.”

Szinte Gábor festőművész, díszlettervező (a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje – egyebek mellett a magyar és benne a keresztény festészeti hagyomány ápolásáért és karakteres megújításáért):

– „Úgy érezte, eddig az államtól nem kapott támogatást, így ez az elismerés azt jelenti számára, hogy más világ van most Magyarországon.” „A művész jelenlegi munkáiról szólva elmondta: a kormány megbízásából az alkotmány tiszteletére készülő történelmi képsorozat egyik darabján, a dualizmus korát megidéző alkotáson dolgozik.”

– „…a millennium idején, 1896-ban készült egy díszalbum, amely tartalmazta az ezeréves Magyarországot bemutató történelmi képek sorozatát, mintegy 50 híres festményt. Most az album folytatásán dolgoznak, amely 1896-tól a jelenig mutatja be a fontos történelmi eseményeket, a munkával 17 festőt bíztak meg.”

Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság (LB) nyugalmazott tanácselnöke (Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje – egyebek mellett a 2006. őszi emberi jogi jogsértéseket vizsgáló Civil Jogász Bizottság társelnökeként végzett tevékenysége elismeréseként):

„Örül, hogy elismerése a 2006. őszi jogsértések feltárásának is szól, ugyanakkor csalódottságának adott hangot, amiért a bíróságok szerinte elszabotálják a semmisségi törvény végrehajtását.” „Bízik abban, hogy a jogsértésekről szóló, hónapok óta Orbán Viktor kormányfő asztalán lévő vizsgálati jelentést hamarosan megismerheti a nyilvánosság.” Azt is elmondta, hogy „a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben… a semmisséget kimondó jogszabály megalkotását ő javasolta Balsai Istvánnak”, illetve hogy „Balsai István felkérésére ő irányította a 2006. őszi jogsértéseket vizsgáló testület szakmai munkáját”, amelyről megjegyezte: „a jelentésünk nem lehet rossz, ha Balsaiból alkotmánybíró lett.”

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke (Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje):

– „Gondolom, ez üzenet akar lenni a világ összes magyarja számára, hogy a nemzet egységes, Magyarország nem feledkezik meg azokról a magyarokról sem, akik a közigazgatási határokon túl élnek. És talán célzott üzenet a felvidéki magyarságnak is, hogy nem szabad elbizonytalanodnunk, belesüppednünk a politikai vagy társadalmi megosztottságba, az összmagyarság és Magyarország kormánya, illetőleg politikai élete számol velünk.”

– Eddig megjelent könyveiről: „Ezzel is a szlovákiai magyar lelket, és talán az összmagyar lelket próbálom egy picit a nemzeti ügyek iránti elkötelezettség felé terelni.”

Ünnepi események:

Megzavarta egy férfi a bazilika előtti szentmisét

„Megafonba kiabálva megzavarta egy férfi a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott hagyományos augusztus 20-i ünnepi szentmisét; a fekete pólót és napszemüveget viselő fiatalembert a biztonsági őrök teperték le.” „Azt kiabálta: ’Elött az én országom, itt van a megváltó, én vagyok a ti Jézus Krisztusotok, nézzétek meg a honlapom’.”

Szent Jobb-körmenet a bazilikánál

– „A zsúfolásig megtelt téren lévő több száz ember tapssal köszöntötte az ereklyét.”

– „Szent István kézfejereklyéje mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következett Schmitt Pál köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány több tagja, majd az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.”

– „Amikor az ereklye a tér közeli utcákon összesereglett hívők csoportja előtt haladt el, az emberek letérdeltek és keresztet vetettek, míg mások megtapsolták Szent István bebalzsamozott kézfejét.”

Megszületett az első alanyi jogon magyar állampolgárságot kapott gyermek Szabadkán

„Megszületett a Vajdaságban az első gyermek, aki már alanyi jogon magyar állampolgárságot kapott, miután szülei egyszerűsített honosítás során magyar állampolgárokká váltak.

A kislányt, Nagy Kanász Katát szombaton látogatta meg a Szabadkai Városi Kórházban Korsós Tamás főkonzul.”

Megsütötték a nemzet kenyerét

„A pékek szerint jó minőségű és finom a nemzet kenyere, amelyet több nagy kenyérrel és mintegy ötezer cipóval együtt háromszáz hazai és határon túli magyarlakta helyről érkezett búza lisztjéből sütöttek ki Pécsváradon.”

„Az asztaloknál serénykedő pékek közölték, hogy ma az ünnep okán pihenhetnének, ehelyett önként vállalták az öt és három kilogrammos kenyerek, valamint a kilencdekás cipók elkészítését. ’Nekünk is fontos ez a feladat, ilyen alapanyaggal egyébként is öröm dolgozni’… az egész sütőipari szakmának nagy megtiszteltetést jelent.” (A kenyérsütés technológiájáról és a munka jó hangulatáról lásd az MTI méretes, 4765 karakteres beszámolóját.)

Kárpátalján is ünnepeltek

„Beregszász magyarsága szombaton szentmisével és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ) szervezésében tartott rendezvénnyel méltatta a nemzeti ünnepet.”

„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hagyományosan Aknaszlatinán, a helyi római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta meg augusztus 20-i központi rendezvényét.”

„Mezőváriban szombaton ünnepi családi napot tartottak a Kárpátaljai Református Egyház szervezésében.”

„Ungvár magyarsága késő délután a várban ökumenikus szertartással és ünnepi programmal emlékezett meg Szent István királyról a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének) szervezésében.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!