rss      tw      fb
Keres

Megugrott a magyar törlesztéskockázati árazás Londonban

MTI 2011. augusztus 3., szerda 18:25

Jelentős napon belüli emelkedéssel az év eleje óta nem mért szintre drágultak a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakciói.

Citybeli elemzői vélemények szerint a díjszabás emelkedése összefüggésben lehet azzal, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) egy év moratóriumot kért az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére, bár a londoni szakértők hangsúlyosan felhívták a figyelmet arra, hogy ennek nincs átháruló hatása Magyarország mint szuverén adós fizetési készségére.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a késői szerdai londoni kereskedésben 340 bázispont környékén járt középárfolyamon az előző esti, 320,63 bázispontos zárás után.
A CMA elemzői az MTI-nek Londonban elmondták, hogy a magyar szuverén CDS-díjszabások legutóbb januárban mozogtak a szerdaihoz hasonló szinten.

A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most hozzávetőleg 340 ezer euró minden tízmillió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 20 ezer euróval drágább, mint egy nappal korábban.

Egy hónappal ezelőtt 265 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon, vagyis július eleje óta 75 ezer euróval drágultak az egységnyi értékű magyar államadósságra köthető határidős törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló indítványt kommentálva szerdán "valamelyes sokknak" nevezte a felvetést, és ő is felidézte ezzel kapcsolatban a magyar CDS-árazások megugrását.

. Megjegyezte, hogy a szóban forgó, jórészt svájci frankban denominált hiteleket az önkormányzatok 2006-2007-ben vették fel, az uniós strukturális alapokból érkező finanszírozások önrészes társfinanszírozására, ám azóta a forint 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.

Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci elemzője szerint ez "szeizmikus léptékű hatást" gyakorolt a magyar önkormányzatok adósságszolgálati profiljára, éppen olyan időszakban, amikor a kormány is nyomást gyakorol rájuk a kiadáscsökkentés végett, a szerkezeti reformprogram részeként.

Ash szerint azonban a hitelpiacok "megjósolható módon nem igazán örültek" a moratóriumra vonatkozó kezdeményezésnek, amely gyakorlatilag átstrukturálással lenne egyenértékű.

A szakértő kommentárjában közölte: jóllehet az RBS az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló előterjesztésben nem lát semmiféle továbbháruló nem teljesítési következményt Magyarországra mint szuverén adósra, ám az indítvány megterheli a piaci hangulatot, mivel valamiképp mégiscsak a fizetési hajlandóság hiányára vall a közszektor egyes elemei részéről.
Timothy Ash hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a ház szerint ez nem érinti érdemben Magyarország mint szuverén adós törlesztési hajlandóságát, mivel Magyarország számos korábbi válság idején bizonyította fizetési készségét, például az 1990-es évek közepén, vagy a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság során is.

Szerdán az MTI-nek nyilatkozó magyarországi banki elemzők alapvetően a nemzetközi kockázatkerülés erősödésével magyarázták a magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek árazásának emelkedését, bár elismerték, hogy a magyar CDS-árak szerdai megugrásában lehetett szerepe az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére kért moratóriumnak is.

A CMA DataVision szerdai összehasonlító kimutatása szerint a magyar szuverén CDS-középárfolyam jelenleg Olaszországéval összemérhető Európán belül: az olasz CDS-díjszabás a szerdai londoni kereskedésben néhány pontos csökkenéssel 348 bázispont körül mozgott.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.