Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. július 28.
- Részletek
- 2011. július 30. szombat, 02:13
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Ki a f... az a Melia? Kérdezem, kicsikét kipontoztam így élőszóban. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő tegnap a twitteren beszélt arról az amerikai helyettes külügyi államtitkárról, aki a washingtoni kongresszus egyik albizottságában beszélt a magyarországi helyzetről és kifejtette aggodalmait. Ön mit tud erről a Thomas Meliáról. Ki ő?
Szabó Vilmos: - Nézze, először, ha már ezzel kezdte, szerkesztő úr, erről a reakcióról csak azt szeretném elmondani, hogy ez önmagában politikushoz méltatlan és szégyenteljes. Bármely párthoz tartozó politikus tenné is, én azt gondolom, hogy leginkább valakinek a pártjából elnézést kellene kérnie, hiszen lehet véleménye bárkinek, de így reagálni és így megcímezni egy másik embert, egy másik politikust, ez méltatlan.
- Ha már így kezdi a választ, akkor azért tegyük hozzá, hogy egy volt miniszterről van szó, aki Orbán Viktor kabinetfőnöke is volt, tehát abszolút közel áll a miniszterelnökhöz, még akkor is, ha most részben Brüsszelben tölti napjait.
- Arról nem is szólva, hogy – még ha talán nem is dolgozik európai parlamenti képviselőként a külügyek területén – mondjuk politikai kultúrát kellett volna hogy valamennyire magába szívjon, ha eddig ez nem sikerült.
- De nem lehet, hogy ez egy tudatos politikai akció vagy tudatos kommunikációs akció? Hiszen nem sokkal utána a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter, ha egy kicsit finomabban is, de lényegében ugyanazt mondta, hogy senkinek nincs joga Magyarországon belül és kívül, hogy kétségbe vonja a magyar nép akaratát vagy elhatározását. És ezzel arra utalt, hogy ha kétharmaddal megbíztak minket, akkor mi meg azt csinálunk, amit akarunk.
- Nézze, én azért szeretném remélni, hogy ez a Deutsch Tamás által elkövetett nyilatkozat nem tartozik a kormányzó szándékai közé, formailag legalábbis semmiképpen. Tartalmilag annyiban mindenképpen igaza van, hogy így reagál a miniszterelnök és környezete minden olyan kritikára, amely a tavalyi választásokat követő kormányalakítással és a kormányzással ellentétes, az ő véleményükkel nem megegyező megnyilvánulás, vagyis elutasítás, és végül is a kétharmadnak mondott – ugye ötvenhárom százalékkal kétharmados többséget szerzett –választási támogatással ellentétes. De hadd térjek vissza. Thomas Melia a demokráciáért és az emberi jogokért felelős külügyi államtitkár, akit a kongresszus egyik albizottságába hívtak be. Ő az amerikai külügyminiszter egyik helyettesének nevezhető, egyáltalán nem jelentéktelen pozícióban lévő politikus ember, kormányzati megbízott és kormányzati felelős.
- Magyarán Thomas Melia nem a saját véleményét mondja el a washingtoni kongresszusban.
- Ő biztos nem a saját véleményét mondja el.
- Hanem a külügyminisztériumét, vagyis a kormányzatét.
- Ez teljesen várható és kiszámítható volt. Ha mást nem mondok, visszamehetnénk az Európai Unióhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európa Tanácshoz, a Velencei Bizottsághoz vagy az Európa Tanács Monitoring Bizottságához. Vagy személyesen az ENSZ főtitkárának emberi jogokért felelős megbízottjához. De ha csak odáig megyünk vissza, hogy néhány héttel ezelőtt járt itt maga Hillary Clinton, a Tom Lantos Intézet felavatásán és megalakulási ünnepségein vett részt, fel is szólalt, fogadta őt a miniszterelnök úr is, és ő nyilvánosan is elmondta a sajtótájékoztatóján, de egyébként a parlamenti megszólalásában is a Tom Lantos Intézet megnyitó ünnepségén, hogy több dologban aggodalmaik vannak. Amiről most a helyettes államtitkár úr beszélt. Médiatörvény, alkotmány, ezekhez hozzájött még az egyházakról azt követően megszületett törvény.
- Amit egyébként az amerikaiak jobboldalról is nagyon élesen bírálnak.
- Így van.
- Tehát olyanok is azt mondták, akik eddig bizonyos szimpátiával figyelték az Orbán-kormányt, hogy na, ezt már ők sem veszik be.
- Pontosan így van. Tehát ebből a szempontból teljességgel elmondható, hogy nyilván az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere sem a magánvéleményét mondta. Jellemző módon egyébként az erről szóló MTI jelentések vagy későbbi kormányzati kommunikáció erről szemérmesen hallgatott. Tehát nem terjesztették a külügyminiszter asszonynak ezt a megnyilatkozását, ezt a megjegyzését. De ez elhangzott, ország világ hallotta. Teljesen egyértelmű, hogy ezt vitte tovább és még tovább lehetne vinni, hiszen azt is elmondta a helyettes államtitkár, hogy figyelemmel fogják kísérni a továbbiakban is az ezekkel a témákkal kapcsolatos fejleményeket. És azt is elmondta, amit elmondott itt a külügyminiszter asszony szintén, hogy legyenek meg ezek a bizonyos fékek és ellensúlyok, amit az angolok mondanak, vagyis hogy legyenek a kormányon lévőknek ellensúlyai, amelyek biztosítják azt, hogy itt ne egypárti berendezkedés legyen, hanem demokratikus rendszer.
- Így van. A demokrácia abból áll, hogy a kormányzatot, a hatalmat kontrollálni lehet. De mi van akkor, ha az amerikai kormányzat azt mondja, hogy ellenőrizni fogja, figyelni fogja, vizsgálni fogja, és néha elereszt egy-egy ilyen megjegyzést akár a külügyminiszter, akár a helyettes államtitkár? Na és akkor mi van? Vonja meg a vállát Deutsch Tamás. De hagyján, hogy ő megvonja a vállát, Orbán Viktor miniszterelnök is ezt teszi.
- Nézze, én azt gondolom, hogy ennek a következményeivel számolnia kell a kormánynak, sajnos az országnak is. Hiszen az elmúlt egy év már jól megmutatta, hogy Magyarországról nagyon sok negatív, rossz hír jelent meg a nemzetközi médiában. Ez a meghatározó gazdasági szereplőket, a befektetést vizsgáló vagy a befektetést tervező szereplőket, az európai és a nemzetközi gazdasági élet ilyen típusú szereplőit a döntéshozatalnál befolyásolja. Mondhatjuk a német újságokat, mondhatunk francia újságokat, de amerikai vagy angol lapokat is.
- És mondhatunk nemzetközi intézményeket, az ENSZ-et vagy az ENSZ főtitkárát magát, aki szintén aggodalmait fejezte ki.
- Pontosan.
- Vagy az Európa Tanácsot, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet.
- Így van. Folyamatban van egy monitoring vizsgáló bizottsági folyamat az Európa Tanácsnál. Tehát ezek nagyon rossz hatással lesznek az országra, még ha nem is nyilvánvalóan, nem is holnap vagy holnapután, de ez az ország nemzetközi tekintélyének a csökkenésével jár.
- És a tekintély csökkenése mivel fog járni?
- A tekintély csökkenése azzal fog járni, hogy nem veszik igazán komolyan a magyar politikát.
- Kizárni nem fognak bennünket a NATO-ból meg az Európai Unióból.
- Nem, nem.
- Csak éppen kevésbé hallgatnak a szavunkra, kevésbé bíznak meg bennünk, kevésbé jönnek ide a befektetők, a politikusok és a többiek.
- Pontosan így van. És kevesebben fogják megkérdezni a mi véleményünket. Ha olyan helyzet van, ahol mi szeretnénk pozíciókat elfoglalni, akár európai vonatkozásban, akár az ENSZ-ben, akár más nemzetközi porondon meglévő lehetőséget, akkor nyilván a támogatás nem lesz olyan, mintha nem lenne ez a folyamat. Ugye, az a válasz, amit hallottunk a szóvivő úrtól vagy hallottunk Kovács Zoltántól, aki a kommunikációért felelős államtitkár, ő is írásban és a médiában is elmondta, vagy majdnem azt mondta, hogy amilyen az adjon Isten, olyan volt a fogadj Isten. Tehát azért volt ilyen a válasz. És ha még a Bálványosi beszédből ide idézem azt, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy ő egy másik perspektívát keres az országnak, mert hogy a világ összeomlóban van...
-… A nyugati világ. Az hagyján, hogy a világ, a nyugati világ.
- Igaza van, köszönöm szépen, hogy kiegészített. Szóval, hogy a nyugati világ összeomlóban van és Európának egy új társadalmi rendszerre van szüksége. Akkor joggal meg lehet kérdezni, nemcsak a belpolitikában, hanem a külpolitikában is, hogy hova akarja Magyarországot vezetni Orbán Viktor? Tehát mi ez a másik perspektíva?
- Hát talán a puszta.
- Hát nézze, ez a keleti szél, mondjuk így, egy nagyon fontos szempont lehet, amire figyelnünk kell. Én nem gondolom, hogy alternatíva.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!