Bíró D. Péter sajtószemléje - 2011. 07. 28.

Válogatás az elmúlt hetek fontosabb írásaiból, interjúiból


FÓKUSZBAN:


2011. július 25.

Back to Black
Tóta W. Árpád blogja

„Már megint ott vagyunk, hogy van élet Európán kívül is. Sőt, a nyugat nekünk mindig is kényszerlakhely volt.

Kényszerlakhely, bazmeg, ilyet szól.

Van magyarázata annak, hogy minek beszél ekkora eposzi hülyeségeket, még ha úgy is tűnik, hogy simán csak ittas. Ott ül a magyarázat körülötte.

Orbán Viktor időtlen idők óta csak válogatott, idomított közönség előtt hajlandó fellépni. Tulajdonképp az egész pártnak az a feladata, hogy az ő barátja legyen.”

„Nem oda vezet a szellemi kihívások hiánya, hogy a páciens kataton elbutultságba süpped?

De.

Az ilyen folyamatok végén hangzik el, hogy a környezetének, családjának, barátainak oda kellett volna figyelni az elkövetőre, és segítséget kérni.”

„A hanyatló nyugat, az a komcsik emblematikus szövege volt, A tanú című film egyik poénja.”

„De hát tudható, mi az ő baja Németországgal. És Amerikával, és az egész nyugati kényszerlakhellyel…” „Ezek őt bántják. Megalázzák szegényt. Beszólnak, fegyelmezik, törvényeit átírják, hatalmát csorbítják. Olyan hangnemben beszélnek hozzá, amihez ő nem szokott. Németország ezenkívül igazi szélsőliberális állam, még a külügyminiszter is buzi, és ez szöges ellentétben áll azokkal a sötét indulatokkal, amiket ő olyan szívesen tálal fel a magyarnak. Tudja ő pontosan, hogy a Nyugat nem omlik össze, csak éppen nem akarja elfogadni a Nyugat játékszabályait.”

„A népvándorlások továbbra is azt mutatják, hogy nem a nyugati börtönállamokból menekülnek az emberek Kínába vagy Oroszországba.”

„A Nyugat valójában csak neki börtön. Az embereknek, így a magyarok nagy többségének tökéletesen megfelel a liberális demokrácia. Élnek annak vívmányaival minden nap: amikor nem mennek templomba, amikor szidják a kormányt, és amikor elkapcsolnak a köztévéről. Az ő hobbijuknak, életmódjuknak a nyugati világ a legjobb terep. Gondot csak annak jelent, akinek a császárkodás a hobbija, és nem elégszik meg a szimulátorokkal.”

„A kormányzás legfontosabb célja éppen az, hogy megőrizhesse maga körül a meghitt szanatóriumot, ami eddig a pártja volt, és amibe most a külvilág betüremkedett.”

„Készülnek már a skiccek az új musicalhez, amiben Koppány a király. És készülnek a mozgósítási tervek, nehogy közönség nélkül maradjon a kurzus.”

„2014 tavaszának legszebb pillanata a saller kiosztása lesz. Ekkora arcon gyönyörűen csattan.”


2011. július 25.
Gyurcsány Orbánról: Ahogy azt Móricka elképzeli
Facebook

„Orbán szerint leáldozóban van a nyugati világ csillaga és befellegzett a jóléti társadalmaknak. Ahogy azt Móricka elképzeli, mondhatnánk.

A nyugati világ alapját a kiterjedt egyéni és közösségi szabadságjogok, és az erre épülő politika, kulturális, gazdasági rendszer képezi. Ennek lenne vége? Ugyan. Ez akkor sem igaz, ha képviseleti demokrácia, a liberális parlamentarizmus csak akadozva képes arra, hogy valamennyi társadalmi csoport érdekeit, értékeit beillessze a közösségi döntési folyamatba, így sokan úgy érzik, hogy valóságos képviselet nélkül maradtak. Az sem kétséges, hogy a kulturális sokszínűség, a szabad identitásválasztás fenntartása, a különböző etnikai, vallási csoportok békés, türelmes és elfogadó együttélése keményebb diónak tűnik, mint ahogy ezt évtizedekig hittük. Aztán azt is látjuk, hogy a nem hatékonyan szabályozott piaci mechanizmusok kisebb-nagyobb válságokat szülnek, és hogy a nem kellően ellensúlyozott piac kevesek számára soha nem látott meggazdagodást, míg hatalmas tömegeknek elviselhetetlen bizonytalanságot teremt. Ez mind igaz. De, hogy lenne alternatívája a szabadság világának, annak nyomát sem látom.

Ami meg a jóléti társadalmakat illeti. Nem kétséges, hogy egyelőre befejeződött a jóléti rendszerek extenzív kiépítésének, kiterjesztésének időszaka. Mostanában a legtöbb helyen a korábbi jóléti juttatások megnyirbálása van napirenden. De ezek a korrekciók nem érintik a rendszer alapjait. Fenn fog maradni az általános öregségi nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítási alapon működő egészségügyi rendszer, a közoktatás dominanciája, munkanélküli ellátás stb. Mindezek a szociális integráció, a szolidaritás legfontosabb pillérei. Kötve hiszem, hogy ezek felszámolhatóak lennének, vagy hogy felszámolásuk kívánatos lenne.

Akkor miről beszél a miniszterelnök? Nem tényekről, hanem szándékokról. Saját aberrált szándékairól, mely szerint Magyarország jövője nem a szabadságra épülő európai kultúrkörben van. Orbán rendszerváltása egy szabadságellenes, nyugatszkeptikus ellenforradalmi vágyat takar. De ahova ő tart, ott nincsen semmi. A szöveg zavaros, de a szándék világos. És éppen e szándék történelmi elfogadhatatlansága miatt vált Orbán a szabad Magyarország első számú ellenfelévé.”


2011. július 25.
Rossz hír a Fidesznek: Felszámolják a komplett fülkeforradalmat
Magyarország nem kiskorú –Bokros Lajos szabadság és jólét viszonyáról
Buják Attila interjúja Bokros Lajossal, 168 óra online

„Az egyensúly az élet egyik legfontosabb eleme. A költségvetési egyensúly is az. A hiány, az államadósság felhalmozása a közös jövő felélése. Nem csupán gazdasági értelemben, morálisan sem elfogadható más pénzét a vásárra vinni. Ez az igazi konzervatív felfogás.

„A világgazdasági válság kétségtelenül kezére játszott a Fidesznek abban, hogy a magyar társadalom zöme elhitte, az állam mindent megold. A nagyobbik baj mégis az, hogy az évezred elejétől olyan kormányok működtek, amelyek rendre költségvetési túlköltekezéssel igyekeztek megnyerni a választókat. Ahelyett, hogy célirányos reformokkal mozgásba hozták volna azokat az erőket, intézményeket, amelyek a polgárokat rádöbbentik arra, hogy a jólétért többet és hatékonyabban kell dolgozni.”

„A Széll Kálmán Tervet illetően legfeljebb a jelszavak egy részével értek egyet, hangsúlyozva: pusztán jelszavakról van szó. A közpolitika művészete abban áll, hogy pontosan kijelöli a célokat, hozzárendelve az alkalmazandó eszközöket is. A Széll Kálmán Terv két legfőbb baja, hogy maguk a célok is egymásnak ellentmondóak, másrészt nincsenek kidolgozva az eszközök. Két példát mondok. Az egyik az államadósság elleni ’harc’. De miért harc? Senki sem gondolja komolyan, hogy ezt az adóssághalmazt valaha vissza lehet fizetni. Ebből csak ’kinövekedni’ lehet.”
A válságadó nem hatékony eszköz ehhez?
Ellenkezőleg. Ha a kormány azokat az ágazatokat sújtja különadókkal, amelyek megteremthetnék a növekedés feltételeit, nem csodálkozhatunk azon, hogy a növekedés 2014-re nem fogja elérni a kormány által reálisnak ítélt öt-öt és fél százalékot. Ma alig gyarapodó gazdaságot látunk. Jóval kedvezőbb nemzetközi feltételek mellett sem tudnánk három százaléknál magasabb növekedést produkálni. A mai kormány politikájában tehát élesen ellentmondanak egymásnak a célok és az alkalmazott eszközök.”
„A magánnyugdíjpénztárak államosításával a kormány a bruttó hazai termék több mint tíz százalékának megfelelő vagyont söpört be. Ha már harcol az államadósság ellen, logikus lenne, hogy ezt teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítsa. Ehelyett feleslegesen MOL-részvényeket vesz, reform helyett betömi a társadalombiztosítási nyugdíjkassza réseit, elkölti futballstadionokra.”

„Önmagában üdvözlendő lenne a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok minél nagyobb részét újra munkába állítani.”
Miféle munkára alkalmasak ők?
Aki évek óta kivonult a munkaerőpiacról, az alig valamire. Ha volt is valamiféle szaktudása, elkopott, leértékelődött. Csak a célirányos és magas színvonalú oktatás adhat életesélyt és pozitív ösztönzést. Érzek is a hangulatkeltésben valami megalázó gesztust, amikor a kormány ’munkától ódzkodó’ rokkantnyugdíjasokról beszél. Mintha móresre akarná tanítani őket.”
Ha a stílusnál tartunk, jegyezzük meg: a magyaroknak ez a határozott, brutális hangnem láthatóan tetszik.
Nem értek egyet az állítással. A magánnyugdíjpénztárak államosításakor ugyan elképesztő hangot ütöttek meg, de a ’győzelem kulcsa’ a zsarolás volt. Világosan megmondták: aki nem hagyja magát visszaléptetni az állami rendszerbe, elveszíti majdani nyugdíjának azt a részét, amelyet munkaadója tb-járulékként a továbbiakban befizet utána. Hetven százalékot! Nem volt mit mérlegelni. Nem igaz, hogy a magyar társadalom ’jól tűri’ az erőszakot, imponálnak neki a kemény politikusok, akik tudatosan verik szét a jogállami demokráciát. … Ha majd zsebre megy a játék, betelik a pohár. De ez mindenütt így van a világon.”
Beszélgetésünk elején idéztük: a harmadik magyar modernizációs kísérlet (a rendszerváltás) elbukott. Ennek zárópecsétje az alkotmány, amely oly mértékben korlátozza egy váltókormány mozgásterét, hogy az már nem is lesz kormány, legfeljebb valami „ügyvivő bizottság”. Nem dönthet az adópolitikáról, a költségvetés lényeges elemeiről, a hitelfelvételről, még az euró bevezetéséről sem.
A mozgástér valóban szűk. 2014 után olyan többségre kell vergődnie egy jövendő koalíciónak, amely lebontja a kormányozhatóság akadályait.” „Ha ez nem történik meg, hazánk a gazdasági összeomlás szélére sodródhat. Olyan politikai bénultság lesz úrrá, ami a befektetőket végképp elriaszthatja.” „Egy biztos, a Fidesz mindent meg fog tenni, hogy a választójogi törvény kedvező legyen rá nézve. De – hogy Heller Ágnest idézzem – a bonapartizmust saját fegyverével szokás legyőzni.” 
Ön mondta: Európa fontos, de szabadságukat a magyaroknak itthon kell megvédeniük.
Ezt nemcsak a Brüsszelben eltöltött két esztendő alapján mondom. Ezt követeli a józan belátás is. Európa nem tud és nem akar a magyar belpolitikába beleszólni. Nincs is erre felhatalmazása. Amikor az euró szilárdsága forog kockán, Görögország ég, Olaszországot nyaldossák a lángok, feltételezi bárki is józan ésszel, hogy egy apró tagállam kisszerű belharcai Európában bárkit érdekelnek? Magyarország akkor lenne téma, ha a csőd szélén állna.”

„Sikeres lehet-e egy ország, amely az öncsalás bűvöletében él? A nemzet, amelyet újra kiskorúvá akarnak tenni? Magyarország nem kiskorú. Majd ha látjuk, hogy az erőszakos, felkészületlen és faragatlan, az állam mindenhatóságába vetett hitet trombitáló kormány képtelen gazdasági felemelkedést produkálni, ha felismerjük, hogy szabadság és jólét összefügg, ráébredünk, milyen nagy árat fizettünk egy történelmi tévedésért.”


2011. július 23.
Veress Jenő: Az elmatekozott falu
Népszava online

„Elmatekozták a falut, de, hogy szándékosan, vagy ostobaságból, félelemből – ma még nem tudni. (Azt csinálta a Fidesz, amit Gyurcsány mondott... Elk....ta! Keserű szavak a kormánypárttal amúgy nem rokonszenvező kisebbségtől, de igazolhatók.)”
„’Gettóban vagyunk, maguk is láthatják’ – magyarázza egy koros roma, aki bár nemrég még névvel nyilatkozott lapunknak, ma inkább a ’csak egy cigány’ titulust választja. ’Nehogy megint azt mondják, hogy a romák szítják a bajt’ – igazít el a viszonyokban. A Kecskekő alján épp olyan feszülten várakozásteli a hangulat, mint a módosabb részeken.”
„Évszázadok óta együtt élnek itt cigányok és minden más náció képviselői (mert ne gondoljuk, hogy pont ide jött mindenki Vereckétől). A baj az utóbbi időszakban betelepülőkkel érkezett. Nekik már ’büdösek’ az őslakos cigányok, zavarják a köreiket – így füstölögnek a romák. Cigánymentes övezetet akarnak, mert ők a ’zöldbe’ jöttek lakni, nem a ’barnába’.
Nem vitatható: a nagylöttyös ’többségi’ érzelem tényleg a gazdag részeken érezhető. Onnan származik az az álhír is, hogy Tóth bácsi, akinek öngyilkossága ’kiváltotta’ a nagy járőrözési hullámot, a cigányok miatt vetett volna véget életének. Valójában az öreg ’vicces szavú, jó ember’ volt, évtizedekig békében, testvériségben élt a romákkal, pincéje a közelükben, a Kecskekőnél volt. Örökösei viszont fillérekért adták el a véderősöknek – így mondják a Bem utcai cigánysoron.”
Kecskekői gettó persze nincs, csak éppen a telep bejáratánál igazoltatják a rendőrök a bemenőket, személyi adataikat – az újságírókét is – felírják, ellenőrzik. Szerepelnek-e a bűnügyi nyilvántartásban, kikérdezik, kihez mennek, meg van-e beszélve.
Nem kétséges, hogy elsősorban a bennlakókat óvják a ’vonulgatósoktól’, a provokációtól, de nem szül jó vért az utcazárlat. Mert azt már maguktól is tudják a rendőrök, hogy a cigányok közül ki kicsoda, mikor ment el a telepről, s mikor jött meg.”
„Arról magunk is meggyőződhettünk, a faluban még mindig szinte kóvályog az emberek feje az eredmények láttán. Leszámítva az örömmámoros szélsőjobbosokat, akik a ’kakastollas csodát’ várják Juhász Oszkártól. Sok nappal a választás után is kis csoportok állnak, beszélgetnek, latolgatnak a település utcáin. Elsősorban is Tábi László leköszönt polgármestert emlegetik, mint aki cserbenhagyta a lakókat. Ingott, mert nem tudta, hová álljon az áprilisi sajnálatos események, a ’Szebb jövőt-polgárőrök’ vonulgatása, a politikai hüvelykszorító kapcsán. Az sem felhőtlen boldogság, hogy Juhász a befutó. Van aki kevesli, mert ’eszes a karakán gyerek’. Mások aggódnak, mert már így is elegük van a hírverésből.”
„Patán 2132 választópolgár szavazhatott, de mindössze 1293 ment el az urnákhoz. 443-an voksoltak Juhász Oszkárra, majd kétszer annyian, 849-en pedig a többi hat jelöltre. Matalikné alpolgármester 333 szavazatot kapott. Állítólag őt támogatta a háttérből a Fidesz. De csak a háttérből. Ha kiragasztják neve mellé a párt logóját, ma ő vezeti a falut. Miatta, az ő javára lépett vissza a cigány jelölt is. Ifj. Farkas József úgy vélte, ha a háromszáz főnyi cigányság az asszonyra szavaz, ma béke, de legalábbis átmeneti nyugalom lehetne a lelkekben.”
„Elmatekozták a falut…A Fidesz feltehetően félt a vereségtől, ezért nem mutatta magát a kampányban. Így vesztett, inkognitóban is.”
„Egy szomszédos falu önkormányzati potentátja úgy véli, kísérleti nyúlnak tekinti a kormány a patai lakosságot. Főként azt kellene modellezni itt – véli –, hogy a szélsőjobbos vezetőt hogyan lehet belefullasztani saját programjába. Az elhíresült rögzített telefonbeszélgetés szerint is elzárva a fejlesztési csapokat. Továbbá: a meghirdetett ’csendőrség’ miképpen ejthető áldozatául az ’egyenruhás bűnözés’ elleni törvénynek. Hogyan lehet kivéreztetni egy polgármestert azzal, hogy megfosztják egyetlen vélt ’fegyverétől’, a számára kedves közmunka-fenyegetéstől. A kormányzat részéről meghirdetett, öt szomszédos települést átfogó célzott társulás például kiveheti a patai vezetés kezéből (is) a közmunkások ügyét. Így Juhász Oszkárnak nem lenne lehetősége akár ’csúnya nézésért’ kizárni bárkit a foglalkoztatásból, segélyből, és végleg a semmilétbe taszítani.”
„… a lassan öt hónapja félelemben élő romák nem kizárólag az elköltözést említik jövőképként. Sokkal ’fenyegetőbb’, hogy az óvodából, iskolából akarják kivenni gyermekeiket, és ’békésebb’ településekre – Gyöngyösre, Gyöngyöstarjánba és máshová – íratni át őket. Ha ezt megteszik, a polgármesternek szembe kell néznie egy iskola-óvodabezárás, pedagógus-elbocsátás rémével, a helyi értelmiség immár nyílt szembefordulásával. És nem lehet kétsége, ebben a térség forrásai – és minden más – felett döntő fideszes potentátoktól nem kaphat mentőövet. Ahogyan csődtömegként képes lehet nyakába szakadnia a falunak az uszodájuk létesítménye is.”
„A pénzcsapok beígért elzárása ráadásul - különös módon - nem elsősorban a példátlanul alpári módon fenyegetőző fideszes képviselő ellen hangolja a közvélemény jó részét. A botrány kirobbanása óta azt hallani, ’nem elég, hogy jobbikos, de csak ellenségeket gyűjt a falunak’.”


2011. július 21.

Karsai László: Lenin, Sztálin, Hitler és Krausz

Népszabadság online
„Amikor Krausz Tamás tavaly megpróbálta, egyébként teljesen sikertelenül, védelmezni a Molotov–Ribbentrop-paktumot, egy mondatot leírt, amellyel egyet lehet érteni: a második világháború a kezdetektől ’rabló, területszerző háború volt a náci Németország és szövetségesei részéről’.


Ez igaz, de 1941. június 22-ig Németország legfőbb szövetségese ebben a ’rabló, területszerző’ és népirtó háborúban a Szovjetunió volt.”

„Személyeskedő ’válaszában’ hallgat, mint egy katyni tömegsírban nyugvó lengyel tartalékos tiszt, a nyugati demokráciák hibás és káros ’megbékéltetési’ politikájának szovjet okairól. A kirakatperek, a Gulag birodalma, a Vörös Hadsereg tisztikarának kiirtása után a Szovjetunió nem tűnt erős, biztos szövetségesnek Londonban és Párizsban.”

„Krausz téved: ha a Szovjetunió nem köt paktumot Németországgal, akkor lehet, hogy Hitler nem is vezényli támadásra csapatait, talán nem kockáztatta volna a kétfrontos háborút.”

„Krausz ortodox leninista, aki pedig nem az, annak szerinte nem lehet igaza. Krausz tud. szoc. tanárként ismételgeti: Sztálin ártatlan áldozata Hitlernek. Ma is hiszi: a sztálinizmus gyógyítható kelés a munkásmozgalom amúgy egészséges testén. …Mára kiderült, hogy a kór gyógyíthatatlan. Krausz bambán áll a halott üres ágyánál és nem látja, hogy amit védelmez, már húsz éve a történelem szemétdombjára került.”


2011. július 12.
Mitől is omlott össze a Szovjetunió ?
Metazin, Foreign Policy Magazin

„’Mint alapjában minden modernkori forradalom, a legújabb oroszországi is úgy kezdődött, hogy a hatalom tétován liberalizálni kezdett’ – írja Leon Aron, az American Enterprise Institute konzervatív kutatóközpont Russzisztikai Intézetének igazgatója a Foreign Policy Magazinban.”

„Igen ám, de miért kezdett Mihail Gorbacsov liberalizálni a kilencvenes évek második felében? Persze nem azért, hogy felbomlassza a nagy birodalmat.”

„A gazdasági növekedés visszaesett, de még mindig csaknem elérte az évi 2 százalékot, ami Nyugaton nem lett volna rossz eredmény.”

„Az sem állja meg a helyét, hogy Ronald Reagan amerikai elnök űrfegyverkezési programja kényszerítette volna kapitulációra a Szovjetuniót. Az oroszok tudták, hogy az űrpajzsból még a legjobb esetben is csak évtizedek múltán lehet katonailag hasznavehető rendszer.”

„A lengyelországi munkásmozgalmat szokták még az összeomlás okai közé sorolni, valójában azonban a Szolidaritás szakszervezet lendülete 1985-re kifulladt…”

„Aron idézetek egész sorával bizonyítja, hogy a Gorbacsov-féle vezetés azért fogott reformokba, mert erkölcsileg tarthatatlannak érezte a korrupciót, az elmaradottságot és a rendszer alacsony hatékonyságát. Az értelmiség soraiban ez az érzés már korábban megérett, de ekkor már a pártvezetés egy része is átvette, és szabadabb kezet adott az íróknak, a publicistáknak, akik aztán elintézték a többit.”

„…az erkölcsi erő elegendő egy diktatúra megdöntéséhez, ahogy Oroszországban is történt, de ahhoz már kevés, hogy megváltoztassa a tekintélyuralom évszázados kultúráját. Az orosz erkölcsi újjászületést megfojtotta az előző hetven év kultúrájában tenyésző bizalmatlanság és atomizáltság. Ezzel magyarázza a szerző, hogy ismét tekintélyuralmi trükkökkel lehetett hatni a lakosságra: így értelmezi az elmúlt évtizedben kiépült Putyin-rendszert.”

„Személyes tapasztalataira hivatkozva azonban azt írja, hogy ismét kialakulóban van a korrupció és a cenzúra elleni hangulat, amely nagy változásokat szokott előidézni. Az ezekhez szükséges liberális reformokat pedig Medvegyev elnöktől várja.”


2011. május
Fábián Attila–Kőszeg Ferenc–Tóth Balázs: Levélváltás a magyarok és romák viszonyáról
011. április–május
Beszélő online

Az alábbiakban négy levelet olvashatnak. Az első levelet Fábián Attila címezte a Magyar Helsinki Bizottságnak és más jogvédő szervezeteknek, melyre Tóth Balázs, a bizottság munkatársa igyekezett röviden válaszolni. Fábián Attila azonban újabb levélben sorolta részletes kifogásait, szerinte Tóth Balázs miért és hogyan kerülte meg a választ az általa fölvetett kérdésekre. Erre a levélre Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke válaszolt részletesen.”

„TISZTELT HÖLGYEK, URAK!

…Csupán olyan magyar állampolgár vagyok, aki – önökkel ellentétben – közvetlen közelről nézheti végig a cigányság növekvő agresszivitását és vérengzését.

Hiányoltam az alant felsorolt szervezetek tiltakozását minden olyan esetben, ahol igazoltan cigány elkövetők a magyar lakosság sérelmére vittek véghez brutális bűncselekményeket (Olaszliszka, Gyöngyöspata, Hajdúhadház, Vámospércs stb.). Bizonyára azt mondják, hogy a bűnelkövetőket nem lehet etnikai alapon megkülönböztetni. Persze-persze. Ebben az esetben azonban megfordítanám a kérdést. Miből jutottak arra a következtetésre, hogy a ’megfélemlítés’ a cigányság ellen irányul? Ebben az esetben esetleg mégis lehet etnikai alapon megkülönböztetni embe­reket? Elkövetőként nem, megfélemlítettként azonban cigány?

Amennyiben önök jogvédő szervezetként funkcionálnak (kétséges!!), vegyék figyelembe, kérem, azon emberek békés élethez való jogát, akiket a romák rendszeres rablásai és fosztogatásai miatt ezen joguktól megfosztottak!!”

„Továbbá kérem Önöket, hogy mozduljanak ki kicsit a kényelmes irodájukból, legyen az Brüsszelben avagy itthon, kis Hazánkban, és vizsgálják közvetlen közelről azon ’emberek’ cselekedeteit, akiket vakon védenek…”

„Kötelező tisztelettel:
Fábián Attila”

„TISZTELT FÁBIÁN ATTILA!

Megkaptuk levelét, amelyre az alábbiakban szeretnék válaszolni röviden.

1. Miért nem szólalunk meg olyankor, amikor bizonyítottan cigány származású személy követ el súlyos bűncselekményt?

Az oka egyszerű: önmagában a súlyos bűncselekmény elkövetése nem ok arra, hogy egy jogvédő szervezet felszólaljon.”

„Most sem az elkövetők etnikai hovatartozása a felszólalás oka, hanem az, hogy etnikai konfliktus szítására irányul a vonulás.

2. És itt jön a második kérdése: honnan tudjuk, hogy a megfélemlítés a romák ellen irányul?

Onnan, hogy nem titkolják, a honlapjukon is szerepel a ’cigánybűnöző’ fordulat”

„3. Miért lehet áldozat esetén megkülönböztetni, elkövető esetén pedig nem?

Azért, mert az áldozat etnikai hovatartozását mint a bűncselekmény elkövetőjének motivációját a jog súlyosító körülményként értékeli. Ennek pedig két oka van: egyrészt az etnikai alapú különbségtétel programmá tétele rendkívül szomorú történelmi tapasztalatokat eredményezett, és az etnikai motiváció nincs tekintettel arra, hogy az érintett személy saját magatartása alapján hogyan ítélhető meg. Ha maga romának született volna, a romákkal szembeni előítéletetek akkor is sújtanák, ha egyébként semmi kifogásolhatót nem tett volna egész életében.”

„4. Tájékoztatom, hogy számtalan magyar etnikai hovatartozású személy is ügyfelünk, pl. a 2006-os zavargások során elkövetett rendőri jogsértések áldozatainak is nyújtottunk segítséget, és most is van sok ilyen ügyfelünk. Jogvédelmi tevékenységünk nem etnikai alapú, de ha az lenne, az is igazolható lenne egyébként.”

„5. A ’budapesti jogvédőkre’ vonatkozó érvre pedig személyes válaszom az, hogy magam Miskolcon születettem, az Avason nevelkedtem, majd egy olyan faluban (Onga), ahol külön romatelep van, Budapesten pedig a Magdolna-negyedben laktam 6 évig, és most sem elit környéken élek, szüleim továbbra is Miskolcon és Ongán élnek, magam pedig a Miskolci Egyetemen tanítok hetente két napot. Szóval tudom, hogy vannak olyan részei az országnak, ahol sok roma van, és ahol sok a tulajdon elleni vagy garázda cselekmény. De: kollektívan bűnösnek nyilvánítani egy népcsoportot súlyos bűn, amelyet nem tudok elfogadni.”

„Tisztelettel,
Tóth Balázs”

„TISZTELT TÓTH BALÁZS!

Köszönöm a gyors válaszát. … Már-már politikusi ügyességgel kerülte ki a válaszadást a kérdéseimre.

1.) Viszont akkor sem, amikor 2009-ben agresszív romák vonultak végig Siófok utcáin, s akkor sem, amikor romák kifejezetten magyarok ellen (azért, mert magyarok) követtek el bűncselekményeket. Olaszliszka erre kiváló példa, de ezen kívül számtalan van.”

„2.) Vicces, hogy az indoklásban a Polgárőrség honlapjára hivatkozik...”

„3.) Ha romának születtem volna, nem kellene napi 10-12 órát dolgoznom, hogy a hitelemet törlesszem. Kaphatna a gyerekem ingyenes étkeztetést, tankönyvet, emelt családi pótlékot, gyermekvédelmi támogatást, szociális segélyt, ingyenes gyógyszer- és orvosi ellátást, ha valamelyiket esetleg nem kapnám meg, kérdezhetném, hogy miért? Talán azért, mert cigány vagyok? S cserébe semmit sem kellene tennem, csak henyélnem naphosszat, és szemétdombbá változtatni a környezetem...

Gyöngyöspatán feszült a helyzet. Valóban. S miért? Azért, mert valaki felnyitotta az emberek szemét, hogy nem muszáj a cigányok által teremtett félelemlégkört eltűrni?”

„Tehetjük azt is, amit eddig. Homokba dugjuk a fejünket, és tűrünk, fizetünk. A baj akkor lesz, amikor az ön gyerekei is felnőnek, és nem lesznek képesek a szaporodó cigány népesség igényét finanszírozni, kielégíteni.”

„4.) Nem feltételeztem, hogy magyar ügyfeleik nincsenek.

5.) Nem írtam, hogy budapesti. Azt írtam, hogy kényelmes irodában dolgozik. Én nem Önről beszéltem, természetesen a bizottság munkatársairól általában. Azt hiszem, ez azért általában ül.”

„Várom továbbá a Helsinki Bizottság javaslatát a falvakban uralkodó elviselhetetlen helyzet megoldására. Hiszen bírálni és hibát találni, azt hiszem, nem nehéz. Sokkal nehezebb megoldást találni a problémákra.

Tisztelettel:
Fábián Attila”

„TISZTELT FÁBIÁN ATTILA!

…reflektálok a második levelének néhány kitételére.

Viccesnek találta, hogy Tóth Balázs a Polgárőrség honlapjára hivatkozik. Hadd legyek még viccesebb: én egyenesen Vona Gáborra hivatkozom. A Jobbik elnöke a Népszabadságban (!) megjelent cikkében azt írta, ha semmi sem változik, néhány évtized múlva hárommillió munkanélküli cigány és hárommillió nyugdíj nélküli nyugdíjas lesz az országban… Vona szerint meg kell szüntetni a sokgyerekes cigány családok támogatását, akkor majd kevesebb gyerek fog születni. Csakhogy minden demográfus meg tudja mondani, a nyomorgó, munkanélküli családokban sok gyerek születik. A gyerekszám akkor kezd csökkenni, amikor egy népcsoport megindul felfelé, amikor eléri a középosztály alsó szintjének életszínvonalát.”

„…nem igaz, hogy a cigányok kizárólag segélyből és bűnözésből élnek. Sokan dolgoznak mezőgazdasági napszámosként vagy segédmunkásként az építőiparban – csak éppen bejelentve nincsenek, nincs társadalombiztosí­tásuk, nem lesz nyugdíjuk. De a nem cigány lakosság jelentős része is így dolgozik, minimálbérért, a fizetése nagyobbik részét zsebbe kapja, vagy színlelt vállalkozói szerződések alapján. …Számla nélkül olcsóbb, a megrendelő is, a vállalkozó is így jár jól. …Ez is megélhetési bűnözés, akár a veteményeskertek fosztogatása. Igaz, közvetlenül senkit sem károsít meg. Csak mindannyiunkat!”

„Mit gondolna arról, ha a Szebb Jövőért Egyesület polgárőrei bemasíroznának a kórházakba, és átkutatnák a főorvos zsebeit, benyomulnának a szülőszobába, és kifaggatnák a vajúdó kismamát, mennyit fizet a szülészorvosnak?”

„Amerikában egy Magyarországról elszármazott taxisofőrrel beszélgettem. A hazai szokás szerint eszébe se jutott, hogy a borravalót is beírja az adóbevallásába. Az adóhivatal azonban ellenőrizte a bankszámláját, és nyomban kiderült, hogy bevallott jövedelme nem fedezi a kiadásait. Öt évre visszamenőleg kirótták rá a becsült adókülönbözetet meg a büntetőkamatokat: mindene ráment. Nem tudom, hogy az adóellenőrök levonták-e a következtetést: jellegzetes magyar bűnözés.”

„A rendszerváltáskor aztán végleg leálltak az államilag finanszírozott építkezések, csődbe mentek a szocialista nagyüzemek, megszűnt az ingázás, az önállósult üzemek eladták a munkásszállásokat (a vételár nagyrészt a vagyonátmentők kft-ibe vándorolt), a tömeges munkanélküliség kárvallottjai pedig a számarányuknál nagyobb mértékben voltak a cigányok. Többek közt azért, mert az elcigányosodó falvakba kellett költözniük: csak ott tudták megfizetni a ház árát. Ezekben a falvakban azonban többnyire nincs munka, a városba bejárni pedig szinte lehetetlen. Ezt a helyzetet csak súlyosítja az előítélet: cigányt akkor se vesznek fel, ha be tudna járni a munkahelyére. Ha ez a három akadály – a szakképzetlenség, a földrajzi távolság és az előítélet – nem állná útját a munkavállalásnak, akkor lehetne komolyan feltenni a kérdést: lusták-e a cigányok.”

„Azt írja, a cigányok megeszik az elhullott állatokat, leölik a macskákat…Talán azért, mert éhesek. A körülzárt Szarajevóban az emberek megették a galambokat. Budapest belvárosában a hajléktalanok könyékig nyúlnak bele a szeméttartókba, hátha találnak valami ehetőt vagy csikket. Pedig a hajléktalanok többsége nem cigány, mert az utcára került cigányokat a nagycsalád befogadja.”

„Olaszliszka szörnyűség volt, kegyetlen lincselés. De hogy megtörténhetett, az a kölcsönös gyanakvás, bizalmatlanság, gyűlölet következménye. … a gyilkosság valamennyi résztvevőjét életfogytiglani börtönre ítélték. A biztonsági őrök közül, akik halálra verték-rúgták Simon Tibort, az elsőrendű vádlott 4 év 6 hónapot kapott, bűntársai ennél is kevesebbel megúszták.”

„Átfogó megoldást, ha van ilyen, nem egy jogvédő szervezetnek kell találnia. A személyes véleményem az, hogy megoldást csak egy, a társadalom egészét megmozgató polgárjogi mozgalom hozhat. A 60-as években az Egyesült Államokban veszélyes méreteket öltött a feszültség feketék és fehérek között, gettólázadások törtek ki, a déli államokban a feketék szembeszegültek azokkal a törvényekkel, amelyek kötelezően előírták feketék és fehérek elkülönítését. Ebben a helyzetben kezdődött el a polgárjogi mozgalom, lépett fel Martin Luther King tiszteletes, születtek meg azok a legfelsőbb bírósági döntések, amelyek alkotmányellenesnek minősítették az etnikai csoportok elkülönítését. Nem gondolom, hogy Amerikában megszűnt az etnikai feszültség, a fehér rendőr meg a fekete rendőr szívbéli barátsága inkább a tv-sorozatok álomvilágában létezik, a kórházakban nincs annyi fekete orvos, mint a Vészhelyzetben, de ötven évvel az után, hogy az autóbuszokról lerugdosták a feketéket, ha nem a busz fekete szakaszában utaztak, az Egyesült Államok választópolgárai egy fekete politikust választottak elnökké.”

„Budapest, 2011. május 2-án.

Üdvözli:
Kőszeg Ferenc
a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!