A volt titkosszolgálati vezetők ügyének titkosításáról
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/3. negyedév
- 2011. július 15. péntek, 20:07
- Hírek
MTI 2011. július 15., péntek 20:02
A Budapesti Katonai Ügyészség Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány 2007-2009 között titokminiszterét és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004-2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-2009 közötti főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja. Szilvásyt és Laborcot szabadlábra helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, Galambos Lajos pedig házi őrizetbe, majd július 14-én előzetes letartóztatásba került. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása a volt titkosszolgálati vezetők ügyének titkosításáról.
2011. július 4-én Vadai Ágnesnek, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága MSZP-s elnökének összehívása alapján ülésezett a testület. A tanácskozáson a nyilvánosság számára nem derültek ki részletek a volt titkosszolgálati vezetők elleni büntetőeljárásról. A zárt ülést követően Vadai Ágnes nevetségesnek nevezte az elhangzott vádakat, míg Gulyás Gergely fideszes alelnök szerint megalapozott gyanú merült fel a Gyurcsány-kormány időszakáig visszanyúló ügyben. A húszperces ülésen elhangzottakat 2089-ig titkosították.
Július 5-én Zamecsnik Péter, Laborc Sándor ügyvédje közölte: véleménye szerint szükséges a titkosítás, s ezt az indokolja, hogy "olyan titkokról van szó, amelyek a legszigorúbb minősítéssel rendelkeznek, és sértenék Magyarország érdekeit. Hozzátette, hogy nem politikai, hanem egyértelműen szakmai ügy, így egyetért a titkosítással. Az ügyvéd elmondta azt is: a bíróság szerint a gyanú megalapozott, "azzal, hogy annak a vizsgálata majd a perbíróság feladata lesz". Közlése szerint "normál büntetőügyről van szó", ezen belül a tényállás szigorúan minősített adat.
Július 11-én Vadai Ágnes kezdeményezte, hogy oldják fel a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítését. Az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: annak érdekében, hogy a közvélemény világosan lásson a harmadik köztársaság történetének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével összefüggő gyanúsításokban, szükséges az ügy részleteinek nyilvánosságra hozatala. Ezért levélben fordult Bolcsik Zoltánhoz, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójához, Balajti Lászlóhoz, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójához és Bánhegyi Gábor megbízott katonai főügyészhez, hogy az ügyben rendelkezésükre álló dokumentumok minősítését oldják fel.
Aznap Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője óva intett a dokumentumok minősítésének feloldásától. Idézte Zamecsnik Pétert, Laborc Sándor ügyvédjét, hogy az ügy szakmai jellegű. Lázár elmondta, hogy az ügyészség, a nyomozóhatóság, a különböző nemzetbiztonsági szervek is a titkosítás fenntartását javasolják.
Július 12-én Gulyás Gergely, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden minősítés, amely az MSZP-kormány idején eldöntött titkosítás óta történt, az csak ennek a "tükörminősítése", azaz mind az ügyészség, mind az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága "származékosan" vette át a titkosítást. Ennek ellenére abban a Fidesz is egyetért - tekintettel a közvélemény rendkívüli érdeklődésére -, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, van-e olyan adat, amely a magyar állam érdekeinek sérelme nélkül nyilvánosságra hozható. Ha pedig van ilyen, akkor ezek esetében indokolt a titkosítás feloldása.
Július 15-én, miután ismét kihallgatták Szilvásy Györgyöt, Sebes Péter, Szilvásy György ügyvédje az MTI-nek elmondta: a kihallgatási jegyzőkönyv titkosításának feloldása érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordultak. Ez a dokumentum tartalmazza a volt miniszterrel közölt gyanúsítást is. Szerinte az adatvédelmi biztos törvényes jogköre az, hogy kezdeményezze a titokgazdánál a titkosítás felülvizsgálatát, és ha úgy ítéli meg, hogy az nem indokolt, akkor ő fordulhat a bírósághoz, amely feloldhatja azt.