Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 22.

Bolgár György kérdései a január 22-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a várakozásoknak megfelelően április 11-ére írta ki a választásokat a köztársasági elnök. Ezt meg sem várva a pártok már az elmúlt napokban teljes erővel megkezdték a köztéri kampányt, és jótékony kezek már hozzáláttak, legalábbis én ezt láttam, az óriásplakátok letépéséhez is. Teljes gőzzel előre?

Másik témánk, hogy egy volt szocialista politikus állítása szerint Szijjártó Péter évekkel ezelőtt rendszeresen egyeztetett Zuschlag Jánossal az ifjúsági szervezetek állami támogatásának elosztásáról. Szijjártó ezt kereken tagadta. A Népszabadság azonban azt írja, hogy több olyan Fidesz közeli szervezet nyert támogatást, amelynek ma már a nyomára se lehet bukkanni. Tetszettek volna előbb keresni őket?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a Jobbik több év késéssel nyilvánosságra hozta a párt költségvetését, és ebből az derül ki, hogy annyi pénzből működnek, mint egy kisebb családi Bt. Takarékos magyarok?

Mi a véleményük továbbá az esztergomi csendrendeletről, vagyis arról, hogy a Fideszes polgármester megtiltotta a vitát és az interpellációkat az önkormányzati testület ülésein, nehogy a pártok politikai propagandára használják föl az alkalmat.

És végül hadd osszam meg önökkel az Echo tévé egyik műsorvezetőjének, Szaniszló Ferencnek néhány nappal ezelőtti gondolatait. A magyarokról mint kiválasztott népről értekezve elmondta, hogy a jó isten a Közel-Keletről kivezetett bennünket Tibetbe. Majd onnan Ázsián keresztül a szent turulmadár vezetésével a Kárpát-medencébe. Mi sumérok, szkíták, etruszkok, punok, vagyis magyarok megszenvedtük kiválasztottságunkat. Irigyeink, megszállóink megszállottan keresik, hogyan válhatnának magyarrá. Ezért akarják elrabolni földjeinket, vizünket, levegőnket. Ellenségeink azonban saját sírjukat ássák a Kárpát-medencében. Ezt a helyet jelölte ki nekik a végzet, ahol a jók legyőzik a gonoszokat. Szaniszló, az egykori közszolgálati televíziós külpolitikus arról is beszélt, hogy a Kárpát-medencének különleges kisugárzása van, és az új világrend is innen a Kárpát-medencéből sugárzik majd tovább. A törökök, a tatárok, a Habsburgok, oroszok, szovjetek itt buktak el, és erre a sorsra jut az EU a NATO-val együtt. Imígyen szóla tehát manapság az Echó televízió, mit szólnak hozzá?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Interjú Jónás László főorvossal, az MDF esztergomi elnökével, önkormányzati képviselővel


Bolgár György
: - A választásokig betiltják a vitát az önkormányzati testületi üléseken Esztergomban, ezt a hírt már az MTI is kiadta, fölkerült a nagyobb hírportálokra, Szóval, Meggyes Tamás fideszes polgármesternek megint sikerült valami országosat alakítania. De Ön volt az, aki bejelentette ezt a dolgot, mert anélkül talán nem vették volna észre. Csak Önnek fáj?

Jónás László: - Nem, nem. Úgy gondolom, hogy minden képviselőtársam, aki nemmel szavazott az előterjesztésre, reklamálni fog ebben az ügyben, az országos médiához fog fordulni és tiltakozni fogunk. Ez nagyon érdekes dolog, szinte vicces lenne, ha nem lennénk nyakig benne, és nem minket érintene. Úgy érzem, a polgármesterünk paródiává változtatta az esztergomi testületi ülést, mivel január 21-én, tegnap este, a polgármester úr a fideszes többsége segítségével a napirend megszavazásakor elfogadtatta, hogy a képviselőtestületi ülésen az összes nyílt napirendi pontról vita nélkül szavazzon a testület. Továbbá levette a napirendről azt is, hogy interpellálhassunk és kérdéseket tehessünk fel, ezt a napirendi pontot törölte. Elmondta a polgármester, hogy úgy gondolja, a választásokig ezt minden testületi ülésen meg fogja tenni, hogy a képviselőtestület tagjai, az országgyűlési képviselői választásokon induló jelöltek ne használhassák propagandacélra a város nyilvánosságát vele mint fideszes jelölttel szemben.

- Éreztem, hogy mély lélegzetet veszek, de erre valóban csak mély lélegzettel lehet válaszolni, vagy egyáltalán kérdéseket föltenni. Mégis van fogalma Önnek arról, mégiscsak közelebbről ismeri a polgármestert is, meg az esztergomi viszonyokat, hogy képzeli ezt Meggyes Tamás?

- Bár mindig újabb meglepetésekkel szolgál a polgármester úr, ezt már én magam sem tudtam elképzelni, hogy ilyesmi lehetséges. A testületi ülés végül is igen kedvezően alakult a mi időbeosztásunk szempontjából, mert régebben ez úgy nézett ki, hogy esete 6-kor kezdtük és sokszor éjjel 3-kor fejeztük be. Ma viszont ez egyértelműen úgy van, hogy gyakorlatilag tegnap fél óra olvasási szünet volt az elején, tudniillik az előterjesztéseknek egy jókora részét, legalább a 30-40 százalékát, közvetlenül az ülés előtt kapjuk meg, ezért a polgármester fél óra olvasási szünetet tartott, ezután pedig gyakorlatilag a testületi ülés maximum 1 órát vett igénybe, de lehet, hogy annyit sem. Ha jól emlékszem, fél 8, háromnegyed 8 felé be is fejeződött. Tehát ilyen szempontból számunkra ez kedvező dolog volt, hogy nem sok időnket vette igénybe, abból a szempontból viszont nem, hogy most már semmit sem tudunk elmondani, az ellenzékben lévő képviselők egyszerűn nem tudják hol kifejteni a véleményüket. Nem tudjuk, miért jó ez. Én el sem tudom képzelni, hogy mire akart ezzel polgármester úr kilyukadni, miért tett ezt. Hiszen, ha jól emlékszem a Fidesz honlapján....

- Na de hát őszintén megmondta, nem akarja, hogy politikai propagandacélokra használják az üléseket.

- Igen, igen. De hát én a Fidesz honlapján olvastam a következő Bibó István-idézetet, hogy a demokrata az, aki nem fél az ellenvéleményektől. Ha ez a Fidesz honlapján szerepel, hát akkor bizony a Fidesz-tagoknak, a polgármester úrnak is, ebben a szellemben kellene dolgoznia.

- Azt például még nem tiltotta meg a polgármester, hogy ön nyilatkozzék az MTI-nek, vagy a Klubrádiónak? Volt már persze ilyen rendszer is, úgyhogy sajnos semmi sem elképzelhetetlen, de az egy másik rendszer volt.

- Végül is ilyen és hasonló indokokból kellett megszabadulnom - a múlkori beszélgetésük is  arról szólt -…

- A bizottsági tagságától...

- Bizottsági tagságaimtól. De mivel azt hiszem, hogy az esztergomi Önkormányzatnak mindenre még nincsen befolyása, így talán az országos fórumokon nyugodtan elmondhatjuk a véleményünket. Noha én nem szeretnék az országos médiumokhoz fordulni, csak az a helyzet, hogy a helyi média egyszerűen megállít bennünket. Gyakorlatilag két éve nem tehettem be a lábam egyetlen médiumba sem.

- Ne vicceljen! MDF-es önkormányzati képviselőként a helyi médiában önt nem kérdezik meg?

- Nem. Gyakorlatilag nem kérdeznek meg. Egyszer előfordult, a múltkori beszélgetésünk után, hogy szóltak, hogy most azonnal ugorjunk be, de hát addigra már mindenféle család és egyéb elkötelezettségeim voltak. Előtte fél órával igen, utána két nappal, bármikor, igen, de abban az időpontban nem. Úgyhogy ott maradtak a székeink üresen, hogy lám a Szabad Demokrata Varga Győző és a Magyar Demokrata Jónás doktor nem hajlandók megjelenni, amikor lehetőséget kínálnak nekik.

- De ön valószínűleg köztiszteletben álló orvos Esztergomban...

- Remélem így van.

- Nyilván a lakosság jelentős része önt személyesen, vagy arcról, névről ismeri. Nem mondják azt, hogy ez így nem jó, nem tartható? Hogy működik ez?

- Mondják, mondják az emberek, szembe jönnek velem az utcán, odaköszönnek, megveregetik a hátamat, és mondják, hogy képviselő úr ne adja fel, hát igen, ne adja fel, de bizony, bizony, azért ebben lassan felmorzsolódunk.

- Mondja, a polgármester indítványáról, vagyis, hogy ne legyen vita semmiről sem, erről volt vita?

- Nem, nem volt. De ezt már a múltkori testületi ülésen felvetettem, tudniillik a napirendhez akartam hozzászólni, amikor is polgármester úr közölte, és ebben igaza volt, hogy korábban ő már megszavaztattak sms-ben azt a kérdést, hogy a napirendet mindig vita nélkül kell elfogadni. Tehát vita nincs, csak úgy tudjuk elfogadni, ha szavazunk róla, és kész.

- Ez nagyon jó.

- Régebben is folyamatosan arról volt szó, hogy blokkokban tárgyaltuk a napirendi pontokat, egy blokkban van legalább egy tucat napirendi pont, amiről egyszerre döntünk. Ebben benne van az, hogy Mari néninek adunk-e segélyt, és az is, hogy eladunk-e az ipari parkban valamit. Ezekről a pontokról egyszerre kell véleményt nyilvánítanunk. Mind a 12 pontról, durván egy képviselőnek egyszer van 3 perce, egyszer meg 1,5 perc hozzászólási joga, egyébként nincs, nem szólhat. Tehát ezekben a kérdésekben nem tudjuk részletesen kifejteni az álláspontunkat, csak hát azt, hogy gombot nyomogassak, otthon is meg tudom tenni a kisfiammal játszva, az ő internetes játékaival.

- Nem tudom emlékszik-e rá, de biztos emlékszik, jó egy évtizeddel ezelőtt hallottam, hogy ellenzék nélkül is működik a parlament, de hát akkor azt az akkori miniszterelnök arra értette, hogy ha nincsenek ott, akkor a parlamenti többség legalább tud dolgozni. Itt most Esztergomban ez egy minősített válfaja ennek, tudniillik úgy is tud működni ellenzék nélkül a képviselőtestület, vagyis mondjuk így, a helyi parlament, hogy Önök ott vannak és szavaznak. Úgy szavaznak, ahogy akarnak, teljesen mindegy. Megszólalni viszont ne szólaljanak meg.

- Természetesen. Gyakorlatilag a mi gombnyomogatásunknak jelentősége nincsen, hiszen a polgármester úrnak megvan a többsége, amely nem túl bő, de garantáltan, biztosan megszavazza azokat az előterjesztéseket, amelyeket mi nem akarunk megszavazni. Tehát ilyen szempontból oly mindegy, hogy ott vagyunk, vagy nem vagyunk ott. És sokszor el is hangzik az, hogy miért nem vonulunk ki, miért tűrjük ezt, miért megyünk be egyáltalán a testületi ülésre. Hát azért, mert Esztergom város polgárai által választott képviselők vagyunk, nekünk ott a helyünk, ott kell lennünk, és akár a jelenlétünkkel is kifejezni a tiltakozásunkat, hogy egyszerűen ott ülünk és nem szólalhatunk meg. Az emberek látják, tudják, hallják már, hogy miről van szó. Nem hiszem, hogy legtöbben azt gondolnák, az lenne a jó, ha üres sorok lennének Esztergom képviselőtestületében.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Interjú Lövétei István alkotmányjogásszal


Bolgár György
: - Azt írja több internetes hírportál a Magyar Távirati Iroda híre alapján, és én fél órája beszéltem is a hírt közlő MDF-es önkormányzati képviselővel Esztergomból, hogy a választásokig betiltják a vitát az esztergomi önkormányzati képviselőtestület ülésein. Meggyes Tamás, fideszes polgármester indítványára a testület fideszes többsége elfogadta, hogy az összes nyílt előterjesztésről vita nélkül szavazzanak, a kérdéseket és az interpellációkat a napirendek közül is törölték. Ön szerint ez lehetséges, jogilag elfogadható?
Lövétei István: – Hát ez nem lehetséges, hiszen a képviselői tevékenységnek az a lényege, hogy bármely képviselőnek lehet javaslata, ötlete a testületi munkában, az apparátus ellenőrzésére kérdéseket föltehet, megvizsgálhat sok mindent, aminek az önkormányzat működéséhez köze lehet. A képviselőtestületnek az a joga, hogy döntéseket hozzon, arra nem terjedhet ki, hogy egy másik képviselőnek a képviselői működését behatárolja.

- A polgármester azzal indokolta a javaslatát, amelyet a választásokig mindig meg fog szavaztatni, hogy a nyílt ügyekben ne lehessen vita, mert a képviselők a város nyilvánossága előtt propaganda céljaira használnák ezeket a testületi üléseket, ő ezt kívánja csak megakadályozni.

- Nem nagyon tudok ehhez hozzászólni, mindenesetre a lényeg az, hogy a képviselői működés ilyen jellegű korlátozása nem lehetséges. A képviselői tevékenység a lakosság érdekeinek a képviselete, ahol el kell tudni fogadni, hogy van egy többség, amelynek van egy bizonyos véleménye, és van egy kisebbség, amely többnyire vitázik. Nagyjából hasonló a helyzet, mint az országgyűlésben, és az is elképzelhetetlen lenne, hogy megszavazzák, hogy egy képviselő nem szólhat hozzá a parlamenti vitához. Persze lehet korlátozni bizonyos obstrukciós tevékenységet, de az hozzátartozik a demokráciához, hogy kritizálják az aktuális vezetést adott esetben.

- Még akkor is jogtalannak vagy jogsértőnek tartja ezt a döntést, ha abszolút demokratikusan született, hiszen a képviselő-testület többsége megszavazta, hogy a kisebbség tartsa a száját.

- Nem lehet egy olyan döntés demokratikus, amely arról szól, hogy elhallgattatjuk azokat, akiknek az a munkájuk, hogy szóvá tegyenek bizonyos dolgokat. Ez pontosan a demokrácia ellen hat. El kell viselni, ez a demokrácia lényege, hogy kritizálnak, nehézségeket támasztanak, ez az ellenség vagy az ellenzék dolga...

- Attól függ, honnan nézzük.

- Nomen est omen. Igen. Szóval a lényeg az, hogy ez a normális működés. Természetesen lehet olyan szabályokat hozni, hogy egy önkormányzati ülésen is napirendet kell elfogadni, meg lehet szavaztatni, hogy a napirendhez való hozzászólás milyen időkeretben menjen, de az, hogy véglegesen elhallgattassunk embereket, egyszer és mindenkorra, az teljesen ki van zárva.

- Esztergomban már a napirendről szóló vitát is betiltották, szóval az már egy korábbi lépés volt, de ezt csak megjegyzem zárójelben.

- Ez azt mutatja, hogy nem működik jogszerűen maga az önkormányzat.

- Mit lehet ilyenkor tenni?  Hova lehet fordulni? Hol lehet panaszkodni, azonkívül, hogy választások lesznek.

- Hát sajnos itt a következő bökkenő. Most én elmondtam, hogy ez alkotmányellenes, egyáltalán, minden szempontból jogellenes. Ha jogszerűtlenül működik egy önkormányzat, arra van egy eljárási mód, amellyel ezt ki lehet küszöbölni, helyre lehet állítani a jogszerű működést. Itt az a probléma, hogy jelenleg a volt közigazgatási hivatalok lennének azok az elsődleges ellenőrző fórumok, amelyeknek a jogkörük, hogy rögtön észrevételezzék, ha egy önkormányzat nem működik alkotmányosan, jogszerűen, és megtegyék a törvényességi ellenőrzés nyomán a megfelelő lépéseket. Tehát felszólítsák az önkormányzatot a törvényes működés helyreállítására, és ha az nem áll helyre, akkor további lépéseket is tehetnek. Ha véglegesen alkotmányellenes egy önkormányzat, akkor az országgyűlés feloszlathatja. A fő probléma ezzel az, hogy a jelenlegi közigazgatási hivatalok, ismeretes okból, nem tudják gyakorolni a törvényességi ellenőrzési jogukat, hiszen az a bizonyos 2/3-os önkormányzati törvény ugye a megyei önkormányzatokról beszél, és az erre vonatkozó törvényességi ellenőrzési funkciót is részletező kormányrendeletet alkotmányellenesség miatt alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, az országgyűlés pedig nem tudta módosítani a törvényt.

- Na de ha volna közigazgatási hivatal, akkor is legfeljebb azt mondja az esztergomi önkormányzat, hogy köszönöm szépen a figyelmeztetést, nem fogadom meg. Akkor is a parlamentig kellene eljutni. Nem lehet kihagyni a közigazgatási hivatalt? Ha a parlament összeül a rövid ülésszakára, nem hozhat olyan döntést, hogy ez alkotmányellenes?

- Hát ez hosszabb dolog, tudniillik az elsődleges törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva először az a feladat, hogy megállapítsák a jogszerűtlenséget, majd fel kell szólítani az önkormányzatot arra, hogy állítsa helyre a jogszerűséget. Ez mind időbe telik, hetekbe telik, amíg ezek az ügyek lefutnak. Csak azután lehet további lépéseket tenni, ha ez az elsődleges eljárás eredménytelen. A parlament pedig nem lesz abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Másodszor nem elég megállapítani a jogtalanságot, annak elég súlyosnak kell lennie. Azt mondja a törvény, és az alkotmány is, hogy ha az önkormányzat nem tudja ellátni az alkotmányban meghatározott feladatait, nem tud alkotmányosan működni, akkor fel kell oszlatni. Továbbá ki kell kérni az Alkotmánybíróság véleményét is.

- Tehát a legsúlyosabb szankció az lenne, ha feloszlathatnák végül...

- Ez lenne a végső szankció.

- Ha addig nem reparálják a jogsértést.

- Így van, ha pedig egy döntést hoznak, pl. kiadnak egy önkormányzati rendeletet, amelyet jogszerűtlen módon fogadtak el, mert például a kisebbséget kizárták belőle, akkor szintén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni a rendelet jogszerűtlensége és így alkotmányba ütköző volta miatt, és akkor ennek megint egy viszonylag hosszú útja van, amíg egy ilyen rendelet az Alkotmánybíróság révén kikerül a forgalomból.

- Magyarán a választásokig szinte lehetetlennek látszik, hogy ezt a törvény- és alkotmánysértő eljárást valamilyen szempontból, vagy teljesen visszavonathassa bárki.

- Igen. Noha tudjuk, hogy jogszerűtlen, a jognak, jogi környezetünknek és az erre vonatkozó felfogásnak a következetlensége teszi lehetővé ezt a helyzetet. Ezt használhatja ki a polgármester vagy adott esetben az a kör, amelyik az önkormányzatot működteti. És sajnos az alkotmányos visszásságoknak nem ez az egyetlen esete. Ez általánosabb jelenség. Ha figyeljük a híreket, láthatjuk, hogy például a fóti polgármesternek a saját önkormányzati képviselőivel való viszonya is egy nonstop háborúba torkollott bele, és olyan helyzet állt elő, amelyet nagyon komolyan kéne orvosolni.

- Ha kicsikét profánul akarom megfogalmazni, akkor bénák vagyunk, és van akik ezt a bénaságot kihasználják.

- Hát bénák vagyunk, bár az a véleményem, hogy ezzel együtt sem kéne bénának lenni. De hát ugye ez a közfelfogás: az állam tulajdonképpen nem meri a maga érdekét végigvinni, noha azt semmi nem tiltja, hogy a kormány közvetlenül is ellenőrizze az ilyen eseteket, közvetlenül is föllépjen, ha egy közigazgatási hivatal alkotmányos problémák miatt nem tud működni, hiszen a közigazgatási hivatal tulajdonképpen a kormány eszköze. De erre nincsen se precedens, se további szabály, így hát nem is volt gyakorlat az elmúlt 20 évben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Interjú Rajnai Attilával, az Élet és Irodalom munkatársával


Bolgár György
: - Azért kereslek téged, mert a mai Népszabadság elég részletesen beszámol erről a most előkerült feltételezésről, gyanúról, vádról, hogy a Zuschlag-ügyben Szijjártó Péternek is szerepe kellett hogy legyen, vagy kellett volna, hogy legyen, vagy valami szereper volt. A cikk címe ez: „Mostantól csak Zuschlag-Szijjártó ügy van”. A kijelentés idézőjelek közt szerepel, és természetesen nem így van, mert Zuschlag bíróság előtt áll már hosszú ideje, Szijjártó pedig azt mondja, hogy az egészből semmi sem igaz. Tudniillik egy egykori szocialista helyi politikus állította azt, hogy Zuschlag és Szijjártó annak idején rendszeresen egyeztetett az állami támogatások elosztásáról. Te viszont, aki figyelemmel kíséred a Zuschlag-per lefolyását Kecskeméten, és több érdekes összeállításod, riportod is megjelent, egyrészt Zuschlagról, másrészt a többi vádlott ügyeiről, össze tudod-e valahogy egyeztetni ezeket a mostani feltételezéseket-információkat, információfoszlányokat azzal, amit te ebben az ügyben megtudták?

Rajnai Attila: - Ez nem újkeletű ügy, amely most napvilágra látott. Régóta ott lebeg ebben az ügyben Szijjártó neve. Magában a perben is több alkalommal elhangzott vallomásokban, amelyekben utalnak ezekre az egyeztetésekre, találkozásokra. Én elő is kerestem egy vallomásrészletet. Amikor Zuschlag kiskunhalasi ügyvédje, aki a tizedrendű vádlottja az ügynek, rájön arra, hogy Zuschlag és köre Kiskunhalason források megszerzésére alapítottak egyesületeket, akkor azt kérdezi Zuschlagtól, hogy nem fél-e, hogy ebből baja származik. És a vallomás szerint Zuschlag azt válaszolja, hogy nem, mert mások is tudnak ezekről a dologról, s az egész ország így működik. „Ne gondold, hogy Szijjártó Péter fehér.” Na most ezen el lehet gondolkozni, el lehet játszani a gondolatokkal. Az biztos, hogy a tények ebben az ügyben Zuschlagról szólnak és az ő munkatársairól, ezekre a konkrét egyesületekre érkezett feljelentés, tehát ezeket vizsgálták. Ugye a jobboldalai egyesületeket ezen a téren nem vizsgálták, hiszen nem is érkezett konkrét följelentés ellenük.

- A mostani Népszabadság-összeállításban azt említik, hogy ennek a bizonyos Egyenlítő tévének a munkatársai – amiről azt sem tudom pontosan, hogy micsoda –megpróbáltak Győrött és Győr-Sopronban felkutatni olyan ifjúsági szervezeteket, amelyek a Fideszhez vagy a KDNP-hez álltak közel, és amelyek pályáztak és pénzeket is kaptak. Itt legalább kettőről vagy háromról név szerint is megemlékeznek, ám ezek vagy nincsenek, vagy nem találhatók, vagy nem tudtak róluk semmit. Vagyis azt írják összefoglalóan, hogy a szervezetek több mint 20 milliós támogatást kaptak, de a bejelentett címeken nem voltak elérhetők. Ezekről az egyesületekről, szervezetekről te hallottál vagy olvastál az eléd került anyagokban?

- Nem, nem merültek fel ezek az egyesületek ebben az ügyben, és ennek a férfinek, aki szerepel az írásban, meg is néztem az interneten ezt a riportját az Egyenlítő tévében. Ő állítólag az ottani regionális ifjúsági szervezetben alelnök volt, a felettese volt Szijjártó Péter, és most Angliában él. Az ő neve sem szerepel ebben a bírósági ügyben. Tehát nem kötődik a Zuschlag-ügyhöz, de lehet, hogy minden megyében lehetne hasonló pereket indítani. Bár csak akkor indul el egy ilyen ügy, ha megvan az alapos gyanú és megvan a feljelentés. De azért hozzátenném, hogy van egy nyomozás folyamatban egy keresztény jobboldali…

- Ez az a bizonyos dolog, amiről írtál is, talán a kilencedrendű vádlott ügyével kapcsolatban?

- Igen, igen. Abban csak talán annyi a furcsaság, hogy a nyomozás a Fővárosi Ügyészség felügyelete alatt zajlik, és lassan másfél éve nem történik benne semmi. De tény az, hogy fiktívek a számlák, nem végezték el azokat a pályázati kiírásnak megfelelő vizsgálatokat, amelyeket vállaltak, és azt is lenyomozta a VPOP, amikor az ügy illetékesség szerint Budapestre került, hogy bizony magánszemélyek számláira és más számlákra kerültek azok a támogatási pénzek. Tehát kvázi ugyanazzal a metódussal találkozunk, csak itt valami miatt akadozik az ügy, hogy finoman fogalmazzak.

- Ebben a tulajdonképpen példátlan Zuschlag-perben - mert én nem emlékszem legalábbis a rendszerváltás után Magyarországon hasonló ügyre, amelyet ennyi tárgyalási napon, ilyen alaposan, ilyen kimerítően, ilyen hosszan tárgyaltak volna végig és még nem is tartunk a végénél, nem tudjuk, hogy ki mit követett el –, szóval itt a vádlottak nem védekeztek soha azzal, még utalásszerűen sem, hogy de bocsánat, lehet, hogy nálunk ez és ez az eljárás vitatható, de tudok én még mondani egyet, tízet, százat, amikor mások, ugyanebből a pénzből vagy ugyanezzel a módszerrel ugyanígy jutottak pénzhez, például… és akkor fölsoroltak volna neveket vagy szervezeteket.

- Valószínűleg sokan várták ettől az ügytől, és főleg Zuschlag Jánostól, hogy majd beszélni fog, nem csak a párton belüli dolgokról, hanem az ifjúságpolitikáról, de ez nem történt meg. Azt elismerte Zuschlag János, hogy igen, nagyon sok ifjúsági szervezet közel állt a politikai pártokhoz, igen, civil szervezeteket kellett kreálniuk, és a civilszervezeteken keresztül tudták az ifjúsági szervezeteiket is fönntartani, finanszírozni a programjaikat, és ez a kettő összemosódott. De erről inkább általánosságokban beszélt, konkrét neveket és konkrét egyesületeket ezenkívül nem említett meg. Azt is elismerte, hogy ők is hoztak létre ilyeneket. Amit tagad, az az, hogy a pénzt magáncélra fordították volna, és ezt szervezetten tették volna.

- Értem. Vagyis ettől a - kicsit túlzásnak érzem, ha azt mondom - leleplezéstől, amely ma a Népszabadságban megjelent, illetve előzőleg az Egyenlítő tévében egy interjú formájában megjelent, nem vársz alapvető változást, vagy semmiféle változást a Zushclag-perben?

- Az a baj, hogy már közeledik a választás, és ilyenkor tényleg fölerősödnek azok a kérdések, hogy mennyi ebben a fikció, mennyi az erőltetettség, mennyi a kreálmány. Lett volna erre idő azt hiszem, ha az úgymond sértett baloldal szeretett volna ebben konkrétan lépni, biztos, hogy megtehette volna, meg az ottani fiatalok is megtehették volna, de az, hogy egyeztettek az ifjúságpolitikáról a politikusok, a vezetők vagy regionális ifjúsági tanácsok, ez még ha nem is szép, nem bűn. Írtam én arról is, hogy a társadalmi szervezetek bizottságának 2001-ben volt egy botrányos ülése, hogy ott majdhogynem nagykoalíció alakult ki arról, hogy majdnem mindenkit átengednek, még olyanokat is, aki formailag nem feletek meg a támogatási követelményeknek. Olyannyira, hogy ezt Béki Gabriella egyszerűen nem bírta tovább, és kivonult az ülésről. Tehát ez valamiféle bevett metódus volt, hogy jó, a tiéd is kap, meg az enyém is, de azért válasszuk ketté a dolgot, azért azt ne csináljuk, hogy el se végezzük ezeket a feladatokat, és fiktív számlákkal könyveljük le. Ez egy másik történet, és a kettőt külön kell választani. Nem tudjuk, hogy azok a civil szervezetek, amelyekről most Szijjártóval kapcsolatosan beszélünk, mit végeztek el, és hogy egyáltalán elvégeztek-e bármit is.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!