Miniszterelnök
- Részletek
- 2010. április 26. hétfő, 02:17
- Szabadi László
Az ATV hírigazgatója, vagyis az ún. Egyenes beszéd gazdaasszonya Kovács Lászlóval, az MSZP ismert vezető emberével beszélget. Az interjú, úgy, ahogy van, elképesztően unalmas, és ebben mindketten egyaránt ludasok. Kovács már ezredszer ismétli el a háromhetentei parlamenti ülésezés, valamint a kétéves költségvetés szörnyűségét, meg a centrális erőteret; a gazdaasszony pedig csodálkozva hallgatja, micsoda bűnök terhelik már jó előre a majdan megalakuló kormányt. Aztán egy csapásra vége az unalomnak, mert Kálmán Olga új színt visz a szerfölött érdektelen beszélgetésbe: úgy dönt, hogy magasabb szintre emelheti a társalgást, ha a már többszörösen levitézlett Boross Pétert idézi. Akivel azt megelőzően beszélgetett. De nem ám akárhogyan! Borosst nemes egyszerűséggel miniszterelnöknek nevezi. Jó, rendben van (oké!), ha már olyan nagyon helyeskedni akar neki, és idióta amerikai szokás szerint így szólítja meg, amikor hozzá fordul, vele beszélget, neki ír levelet. Ám ha róla beszél! Mindazonáltal miért kell egyáltalán Borossra hivatkozni, és a kampánycsend előtt egy-két órával „vendégül látni”, hogy mérhetetlenül elfogult mocskolódásait előadhassa az ún. baloldali tévécsatornán? Mindössze két példa. Az újnyilas, Jobbik elnevezésű kompániáról azt állítja, hogy semmit sem lehet róla tudni, és sok mutatványos elem van benne. A baloldalról viszont már konkrét közlendője, megállapítása van. Eszerint a baloldal soha nem tudta a magyar lelket követni.* Mi a fene, kérdezem én, hát már nemcsak a mocskos zsidók idegen szívűek, de minden baloldali is az? Szebb jövőt?!
***
* Az ominózus részlet Kálmán Olga és Boross Péter beszélgetéséből (a szerk):
„- Hát nézze, nehezen tudok mit mondani. Ugye egyrészt nem tudom, hogy a Fidesz képviselők száma feldúsul-e erősen, és nem tudom kikből. Tehát azt pár hónapig figyelni kell, hogy ki hogy szerepel. Bekerült két olyan párt, amelyikről aztán semmit nem tudunk, főleg egyenként nem tudunk semmit. Azért tartom én álkérdésnek, meglesz-e a kétharmad, nem lesz meg a kétharmad, mert elég képlékeny két párt kerül abból a szempontból be a parlamentbe...
- Az LMP is képlékeny, úgy látja?
- Igen, biztos vagyok benne. Hát az ilyen túl gyorsan felépülő pártoknál nincs az a… tudja az MDF is úgy volt, hogy párttá alakult, és pár hónap múlva kormányt kellett alakítani, és az a természetes személyi kohézió, az a nézettisztázó tartósabb kapcsolat az nem alakult ki ott se. Itt se alakult ki.
- Nagy számban bent lesz a Jobbik is az Országgyűlésben…Tehát egy szélsőjobboldali párt is benn lesz a politikában, mármint hogy az Országgyűlésben. Róluk sem lehet tudni, tehát ők is képlékenynek számítanak ön szerint?
- Hát igen, személyi összetételt tekintve még bizonyos belső veszekedések hátra vannak, amelyek hirtelen összejött csapat esetében legalább kockázatként léteznek. Úgyhogy majd ha már több éve együtt gyűrik, akkor alakul ki egy olyan állandó mag, amire aztán felépülhetnek különböző más személyek. Én nem hiszem, hogy a Jobbik, főleg azért, mert ugye kiállásában rengeteg olyan mutatványos elem van, amelyik nem biztos, hogy mindenkinek az egyetértésével fog találkozni…
- Hát persze, végül is minden pártnak vannak olyan mutatványai, amelyek nem osztják mindenkinek a tetszését, vagy ellenérzést válthat ki, de hát azért a Jobbik ilyen szempontból mégis csak különleges. Tehát azok az eszmék, vagy az a radikális változás, amit ők hirdetnek a nép nevében, az azért nagyon sok politikus szerint több mint kínos, hogy a Magyar Országgyűlésben ezek az eszmék napi szinten lesznek majd képviseltetve.
- Nézze, az, hogy Magyarországon ez a folyamat elindult – ezen lehet velem vitatkozni, sőt veszekedni is, ha erről szól – ez a baloldal történelmi műve, bűne. Azért az, mert ebből a baloldalból, a magyarországi baloldalból az a fajta nemzeti ethosz, ami egyébként ezt a nemzetet történelme folyamán mindig jellemezte, nemcsak hiányzik, hanem egyáltalán ellenében mozdultak mindig. Na most ezek lerakódnak, és kiváltanak agresszív reakciókat. Nem jó, hogy kiváltanak, de a magyarázat a magyar baloldalnak abban a bűnébe keresendő, hogy soha nem tudta a magyar lelket követni retorikában, megnyilatkozásokban, és sok mindenben, hittételekben.
- Miért nem?
- Hát miért nem, miért nem. Kérdezem én, miért nem, de hát még most sem tudja. Még most sem őszinte önmagához. Épp elkezdődött az, hogy mi tulajdonképpen szociáldemokraták vagyunk - mondták a szocialisták vagy sokan mondták a szocialistákra. És megkérdezte tőlük valaki, hogy ha ez így van, akkor miért Károly Mihályt vagy Lukács György szobrot koszorúznak? Voltak Mónus Illésnél? Voltak Peyer Károlynál? Voltak Kéthli Annánál?
- Tehát először ilyen jelképes dolgokban kell hogy megnyilvánuljon.
- Nem, ez az őszinteség képe. Magyarországon a szociáldemokratáknak van egy olyan hagyományuk, hogy szemben álltak a sztálini bolsevizmussal. Nagyon nagy árat fizettek ezért aztán 45 után, de vannak ilyen személyiségeik. Na most itt ezek felvállalása nem történik meg úgy, hogy bennem az őszinteség benyomását keltené. Arról nem beszélve, hogy lélektani és morális vereségig vitték el a saját szekerüket, és azt kell mondanom, megérdemelten.