rss      tw      fb
Keres

A nagy magyar Reagan-mánia



Reaganről mindig a viccei jutnak eszembe, gyakran ismételgette őket. Remek humora volt, és nagyszerűen időzítette a poénokat. Egyik kedvencem:

Az amerikai, a lengyel és a szovjet kutya találkoznak. Az amerikai kutya elmeséli nekik hogy ő hangosan addig ugat, amíg a gazdája egy darab húst nem hoz neki.

Mi az hogy hús? – kérdezi a lengyel kutya.

Mi az hogy ugat? – kérdezi a szovjet.

Az amerikai sajtó most csodálkozik azon, hogy Reagan születésének 100. évfordulóját ekkora becsben tartják Magyarországon. Én meg azt nem értem, hogy ezekben a pénzhiányos időkben hol találtak sok millió forintot Reagan 2,2 méteres szobrára, amely a Szabadság tér és a Zoltán utca sarkán fog állni. Ráadásul ez már a második szobra hazánkban. Ha élne, Reagan tiltakozna a költségek miatt, mint ahogy politikai ellenfele, a néhai Tom Lantos is meghökkenne, hogy milliárdokat költöttek a nevével fémjelzett budapesti intézetre.

Reagan zsenialitásáról cikkeznek ma Budapesten, „hitte és hirdette, hogy a kommunizmus az emberi történelem bizarr fejezete” olvasom. Meg azt, hogy Reagan a szabadság szimbóluma volt, aki kiállt az emberi jogok egyetemes érvényesülése mellett, sőt „a magyarok szabadságukat Ronald Reagannek köszönhetik". Tényleg?

Nem mindenütt ennyire népszerű a néhai elnök. Például Kaliforniában, ahol szinte egész életét leélte, az állam kormányzója is volt, de amikor nemrég Newport Beach városa szobrot akart állítani neki, veszekedés lett a dologból. Még a hívei is ellenezték, hogy ilyesmire költsék az adófizetők pénzét. Reagan nem volt az emberi jogok bajnoka, kormányzóként brutálisan szétverte a hatvanas évek vietnami háború elleni tüntetéseit. Erről filmet készített a Budapesten nem eléggé ismert rendező, Csicsery György is, aki maga is részt vett az akkori tüntetéseken. (Ezen a fényképen éppen őt verik a rendőrök.)

De Reagan hitt egyfajta szabadságeszményben is. Moszkvában 1988-ban Lenin szobra előtt elmondott beszéde időszerű lenne ma is Magyarországon. Kijelentette, hogy „a szabadság azt jelenti számunkra, hogy nem fogadjuk el azt, hogy egy személy, egy szervezet vagy kormány kizárólagos monopóliumává tegye az igazságot”. Reagan felemelte volna szavát a kétharmados fülkeforradalom monopóliuma ellen.


Forrás: joespoliticoblog.com

A néhai elnök Alzheimer-kórral küszködött, amiről mindenki tudott. Nemrég saját fia, Ron Reagan Apám 100 éves, egy memoár című könyvében megírta, hogy a tünetek már elnöksége alatt nyilvánvalóak voltak. Reagan gyakran zavarodottnak tűnt, de hívei ezt soha nem ismerték el. Ma sem teszik. Zsenáns is lenne elismerni, hogy olyan elnökre szavaztak, aki nem volt mindig mentális képességeinek a csúcsán.

Reagan fiatalabb korában nemhogy nem ellenezte a kommunizmust, de kiállt a védelmében. Amikor 1947-ben az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság a Kommunista Párt betiltását, sőt tagjainak deportálását fontolgatta, Reagan felszólalt a kommunisták jogaiért, mondván, az ideológiának helye van a demokráciában. Nyilatkozata feltűnést keltett, még egy filmhíradó is megörökítette. (A filmklip itt megnézhető.)

Úgy tűnik, hogy a budapesti szoboravatón nem kap szót az néhai elnök fia, Ron Reagan, nem lesz ott lánya, Patti Davis. Nem véletlen ez, gyerekei nem támogatnák Reagan antikommunista szentté avatását. Robert McFarlane, egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt írta róla, „figyelemreméltó, hogy milyen keveset tudott, de azért mégis jelentős teljesítményre volt képes”. Ha a Gipper* (így becézték a néhai elnököt) lenézne a mennyekből, valószínűleg jót mulatna a saját szobra felavatásán.

(Lázár György)

__________

* Az amerikai focista George Gipp, „The Gipper” után, akit filmen eljátszott.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!