- Részletek
- 2011. június 27. hétfő, 10:23
Köszönjük a már beérkezett támogatásokat és előfizetéseket!
***
Előfizetők/támogatók száma 2013.02.02-én :
1130
Éves előfizetési díj: 6000 Ft
(Félévre 3000, negyedévre 1500 Ft)
A támogatás összege: tetszőleges
Címzett:
Editor Galamus Kft.
Számlaszám:
10700419-66493934-51100005
(Részletes adatok nemzetközi/deviza utaláshoz)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Arról, hogy miért szűnik meg a Galamus
„Ezen kívül elszámolásként csak az arról szóló kimutatást tudnám felajánlani, hogy az elmúlt egy évben – a Galamus december 15-én lesz egyéves – hogyan éltük fel minden létező pénzünket mi ketten, akik nemcsak írjuk, hanem napi 24 órában szerkesztjük is az újságot (a szövegeket, a képeket, a híreket, minden egyes sort, ami a Galamusban megjelenik, éjjel-nappal): Kelemen László, a Galamus web- és részben hírszerkesztője, meg én, a mindenes. És ha letenném Ön elé ezt az elszámolást, azt is pontosan meg tudnám mondani, hol lesz a vég: amikor már nem lesz, aki szerkessze a Galamust – a mai formájában semmiképp.”
Egy kevesebb demokráciáért könyörgő kedves olvasónak írtam ezt, egy hosszabb válasz részeként, 2010. november 22-én.
Már akkor is meg tudtam volna mondani, hol lesz a vég, mert ha nagyon nem is, kicsit tudok számolni. De most már biztosan tudom: június közepe. Mondjuk, hogy neve legyen a gyereknek, június 20-a.
Nem tudjuk fizetni sem a Galamus költségeit (ezért nincs G-7 sem), sem a saját villanyszámlánkat.
A Galamus mellett más munkát mi ketten nem tudunk csinálni, tehát legalább a lehetőségét meg kell teremteni annak, hogy Kelemen László meg én valamiféle pénzkereset után nézzünk. És akkor nincs Galamus.
Nem hiszem, hogy részleteznem kellene, hogy ez a csoportban senkinek sem örömhír. Nekem különösen nem, mert mi másért találtam volna ki a Galamust, ha nem azért, mert úgy gondoltam, szükség van rá, mi másért tettem volna bele napi 6–8–10 órai munkát másfél éven át, egyetlen pihenőnap nélkül, és mi másért éltem volna fel ez idő alatt a megtakarított pénzemet, ha nem azért, mert úgy gondoltam, előbb-utóbb meg is élünk majd a munkánkból. Nem, nem élünk meg. Pályáztunk, nem kaptunk pénzt. Próbáltunk befektetőt találni, nem sikerült. Másfél év alatt nagyjából hárommillió forint támogatást kaptunk (a Galamus havi költsége, amelyet minden hónapban ki kell fizetni, 200 ezerről indult, ma 400 ezer forint), ebből majdnem egymilliót adtak az olvasók. Nagyon nagy dolog volt, pillanatnyi megkönnyebbülést és reményt jelentett, de megoldást, sajnos, nem. Sem a Galamus és önmagunk fenntartására, arra meg végképp nem, hogy a Galamust tartalmilag is változatosabbá, sokrétűbbé tegyem, és legalább a napi szerkesztési munka egy részét le tudjam rakni magamról.
Arról, hogyan lehet mégis megtartani a Galamust
Az ötlet nem az enyém, hanem a csoporté. Mert mindenkinek másfél éves munkája és odafigyelése fekszik a Galamusban. Mert ők e tekintetben valószínűleg harcosabbak, mint én: nem fogadják el, hogy nincs tovább. És mert még mindig bíznak abban, hogy az újságunk másoknak is van annyira fontos, hogy megmaradjon.
Azt javasolták, hogy szervezzünk előfizetőket.
Kiszámolták, hogy ha elegendő számú olvasónk hajlandó évi 6000 (vagy félévre 3000, negyedévre 1500) forintért előfizetni a Galamusra, akkor lesz Galamus. És ha még olyanok is lesznek, akik nemcsak előfizetnek, hanem támogatják is az újságot, akkor egyenesen nyert ügyünk van.
Én, mint a fentebb idézett írás idején, ma is szkeptikus vagyok. De ez most itt nem arról szól, hogy én mit miért tartok kilátástalannak, hanem arról, hogy a többiek nem tartják annak.
Így hát a csoport ötlete, javaslata, kérése az olvasókhoz az, hogy fizessenek elő a Galamusra vagy/és támogassák.
Az előfizetés nem azt jelenti, hogy a nem előfizetők elől elzárjuk az újságot. Ez öngyilkosság volna, ellenkezik a netes szokásokkal, és elvi okokból sem szeretnénk magát a tartalmat pénzért adni. Az előfizetők többletszolgáltatást kapnak, egyelőre kicsit, szimbolikusat, annyit, amennyi az energiánkból futja: például hírlevelet, például hozzászólási lehetőséget.
Előfizetni/támogatni a Kft-n keresztül lehet, amely a Galamus-csoport című internetes újság kiadója.
Arra kérjük Olvasóinkat, hogy közleményként tüntessék fel az előfizetés szót, és az ímélcímüket.
Van egy szűk hónapunk. A Galamus léte vagy nem léte, sajnos, most már nem tőlünk függ, hanem Önöktől, kedves olvasók.
Budapest, 2011. május 23.
2011. május 25.
Új információk - válaszok olvasói kérdésekre, felvetésekre (a következő napokban nyilván lesz még több is):
1. Sokak szerint talán félreérthető volt: a fent említett havi költségek a Galamus működtetési költségei. A csoporttagok, köztük a két szerkesztő, sőt a vendégszerzők is, mindannyian ingyen dolgoztak és dolgoznak, a kezdetektől máig. Ezt azért nem említettem külön, mert már több cikkben leírtam, például abban is, amelyre az írás elején hivatkoztam. Ez tényközlés, nem dicsekvés. Mert semmiféle ingyenmunkával nem értek egyet. Az más kérdés, hogy mégis csinálom, csináljuk mindannyian.
2. Többen kérdezték, mi a különbség az előfizetés és a támogatás közt. Röviden és nem jogi szaknyelven: az előfizetés azt jelenti, hogy Önök a többletszolgáltatásra – mint fentebb írtam, arra az egyelőre kicsi, szimbolikus többletszolgáltatásra, amennyi az energiánkból futja – előfizetnek az Editor Galamus Kft-nél, meghatározott összegért, évi 6000 forintért. A támogatás ezzel szemben azt jelenti, hogy cég is, magánszemély is, a szolgáltatástól függetlenül, tetszése szerinti összeggel támogathatja a Galamus megjelentetését, ugyancsak a kft-n keresztül.
3. Éppen ezért az előfizetőket arra kérjük, hogy az email-címüket írják meg az átutalás közleményeként vagy e-mailben az info.galamus@gmail.com-ra. Mert csak így tudjuk majd szolgáltatni a „többletet”, amelyre előfizettek.
4. Azokat a kedves olvasókat, akik eddig is rendszeresen hozzájárultak a Galamus fenntartásához, arra kérjük, hogy a Galamus Bt. számlaszámáról irányítsák át az átutalásaikat az Editor Galamus Kft. számlaszámára. Köszönjük.
(m. zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Beszámoló az előfizetési akcióról
Kedves Olvasók, Előfizetők és Támogatók,
Az előfizetési-támogatási akció kezdetén, május 20-án június 20-át neveztem ki szimbolikusan Galamus-megszűnési határidőnek, ehhez képest kicsit elkéstem a számadással, aminek pusztán az az oka, hogy csoporttanácskozást kellett tartanunk, és tíz embernek közös időpontot találni nem egyszerű.
Legeslegelsősorban: köszönjük az elismerésüket! Mert minden előfizetés/támogatás azt jelzi, hogy Önök értelmesnek és fontosnak tartják a vállalkozásunkat, olyannyira, hogy a jövőre nézve is meg akarnak bízni bennünket a folytatással. Önök is tudják – remélem, sokszor megtapasztalták az életükben –, milyen hihetetlenül jólesik, ha mások érdek nélkül elismerik az ember teljesítményét. Mi is így vagyunk ezzel. Különösen azért, mert ez most nemcsak jó szó formájában történt, hanem a napi 7-8000 olvasónk közül majdnem négyszázan áldozatot is hajlandók voltak hozni azért, hogy folytathassuk a munkánkat (ugyanis saját otthoni költségvetésének bármekkora tételéről mond is le valaki manapság, az szerintem áldozatnak számít). Volt olyan olvasónk, akit én magam szerettem volna lebeszélni az előfizetésről, amikor az akció elindításakor türelmet kért tőlünk, mondván, hogy a munkanélküli segélyét csak hónap elején kapja meg. Élni talán mégis fontosabb, mint olvasni, mondtam, de nem értett velem egyet. Külön köszönjük a negyedéves-féléves előfizetéseket, amelyekhez sokan azt a megjegyzést fűzték, hogy ennyire futja. Külön köszönjük az éves előfizetéseket, mert nemcsak bizalom, hanem kockázatvállalás is van bennük: ha nem gyűlik össze elég pénz, lehet hogy az előfizetésükért nem egy évi olvasnivalót kapnak (erről később). Külön köszönjük a nagyobb összegű – 10–20–30–50 ezer, sőt százezer forintos – támogatásokat. Külön köszönjük azt az ötszázezer forintos támogatást, amelyet a Szabad Sajtó Alapítványtól kaptunk. Külön köszönjük, és az összeg láttán majdnem elájultunk, azt az egymillió forintos támogatást, amelyet egy magánszemélytől kaptunk. És külön köszönjük külföldön élő olvasóink támogatását.
Külön, egyenként köszönjük minden olvasónknak, hogy segít nekünk lapot csinálni.
L'ermitage de Galamus
Számoltunk, tanácskoztunk. Az eddig összegyűlt pénz öt hónapra elegendő. Tehát november-decemberig. És a fennmaradásra elegendő, az eddigi rovatok működtetésére, beleértve a G–7-et. Tartalmat fejleszteni nem tudunk, munkatársakat felvenni nem tudunk, sőt, a csoporttagok továbbra is ingyen dolgoznak, csak mi, a két szerkesztő – Kelemen László és én, akik nem tudunk munkát vállalni a Galamus mellett – kapunk némi fizetést.
Ebből két dolog következik.
Az egyikről már írtunk: aki egy évre fizetett elő, és nem bízik benne, hogy érkezik még pénz a Galamus fenntartására, amellyel az öt hónapot meg tudjuk hosszabbítani, tehát vissza akarja kapni az éves előfizetési díja megfelelő hányadát, kérjük, jelezze az info@galamus.hu-n.
A másik, amiről még nem volt szó, az engem érint mindenes szerkesztői minőségemben, illetve Kelemen Lászlót web- és hírszerkesztőként. Mint már többször elmondtam, a Galamusszal járó összes munka azt jelenti, hogy 2009. december 15-e óta egyetlen nap pihenés nélkül végezzük a napi 8–10–12 órás munkánkat. Ha valaki dolgozott már úgy, hogy másfél évig egyetlenegy napra sem engedhetett ki, tudja, hogy ebbe bele lehet rokkanni. És mivel munkatársakat felvenni továbbra sem tudunk, maradunk mi. Ahhoz, hogy bírjuk még egy ideig, legalább öt hónapig, muszáj egy kicsike szünetet tartanunk. Ezért kérem a megértésüket: július végén-augusztus elején szeretnénk, Kelemen László és én, egy hét szabadságot kivenni, és semmit csinálni. A csoporttagok hozzájárultak (ahogy egyikük nem kevés önérzettel és jó adag öniróniával megjegyezte: nincs más megoldás, ha a csoport profi lapot állít elő, amatőr körülmények között), reméljük, Önök sem veszik rossz néven. A kül- és belföldi hírszolgáltatásunk nem áll le ez idő alatt sem, de az írásainkat, a napi aprókat, beleértve a vendégszerzők írásait, a hírösszefoglalókat, sőt az olvasói írásokat és Bolgár György interjúit is – meg persze a facebookos frissítéseket – nélkülözniük kell majd ebben az egy hétben. Viszont az újrakezdésre meglesz az előfizetőknek-támogatóknak ígért „kicsi és inkább szimbolikus többletszolgáltatás” is.
Még valami: szeretnénk nyilvános előfizetői-támogatói listát készíteni. Azokat, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a nevüket felvegyük a listára, kérjük, írjanak még egyszer az info@galamus.hu-ra. Csak egy üres levelet, és a tárgy (subject) rovatba írják be: „hozzájárulok”. Akiktől nem érkezik ilyen levél, automatikusan kimaradnak a listából.
Köszönöm még egyszer, mindannyiunk nevében
Mihancsik Zsófia
felelős szerkesztő
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- Előző
- Következő >>