rss      tw      fb
Keres

Pálfy pálfordulása

Gulyás (Zénó) András


Pálfy G. István a KISZ hetilapjának, Magyar Ifjúságnak, ha jól emlékszem, főszerkesztő-helyettese; később a Híradó-puccs aktív szereplője, majd TV-Híradó főszerkesztője; híradósként sokat tett annak idején, hogy megforduljon a trend, és mégis az MDF nyerje meg a választásokat. Nagy kár volt, mert ha az SZDSZ nyeri, akkor könnyen lehet, hogy nagykoalíció alakul (Kis János akkori szabaddemokrata elnök ezt ígérte), és akkor annyi minden más lehetett volna, de most már nem is ez a lényeg.

Pálfy G., aki azóta is ahol és ahogy csak lehetett keményen, de talán sosem alpári módon bírálta a baloldalt, annak minden kormányát és pártját, most azt írja az ÉS-ben, és azt mondja Bolgár György e helyütt is olvasható interjújában, hogy a "stílus maga a politika". És hogy a jobboldal nagy pártja, meg amelyet magába olvasztott - ő mondja így - nem azt a stílust képviseli, amely egy európai konzervatív, keresztény értékrendet valló politikai erő számára adekvát. És hogy még az igazság sem indokolhatja a rossz stílust. Nofene!

Meg hogy az értelmiségnek nem kéne már végre jobbra-balra szakadnia meg húznia, mert külön-külön semmire sem megyünk. Össze kéne fognunk (gyurcsányosan kapaszkodnunk) végre, és a realitások szerint cselekedni. A mindenit!

Meg azt is mondja, hogy a Bokros-csomag szükségszerű volt, és a Fidesz is abból élt két évig, és hogy ő azért írt erről az ÉS-ben, mert Bokros is ott fejtette ki többször is a téziseit. Ez igen! Ez már beszéd!

Gondolta volna-e valaki, hogy Pálfy ekkora "karaktergyilkosságot" követ el maga ellen? Hogy bevállal ilyesmit. Mi történhetett? Eddig miért nem mondott ilyet? Régi harcostársai közül sokan már a szélsőjobb szekerét tolják, ő meg mire nem jön rá egyszeriben!  Azt mondja, örül az SZDSZ-es együttműködésnek. Csak nem innen fúj a szél, hogy az irányt módosító MDF médiafigurát keres, és már meg is találta?

Mindegy, örüljünk neki, örüljünk, hogy talán lesz végre ebben az országban egy párt(szövetség?), amelyik az európai értelemben vett konzervativizmust képviseli, nem kokettál rasszista, kirekesztő pártokkal, politikusokkal, és - ahogy Pálfy mondja - a realitás talaján áll. Igaz, mondja továbbá, hogy ennek a realitásnak még nem jött el az ideje, de nagyon nem mindegy, hogy a jövő parlamentje "milyen színekből" áll majd.

Milyen realista máris.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!