Utóhangok az MSZP-kongresszushoz: a győztes és a vesztes
- Részletek
- Szemle
- 2011. június 20. hétfő, 03:51
- Galamus-csoport
Mesterházy Attila pártelnök és Gyurcsány Ferenc, a párt Demokratikus Koalíció Platformjának elnöke a kongresszusról
Mesterházy: Egység Magyarországért
Fontos lépést tett előre a Magyar Szocialista Párt június 18-án. Bebizonyítottuk magunknak és a választóknak, hogy számunkra mindenekelőtt a Magyarországot nyomasztó problémák a fontosak, nem pedig a saját ügyeink. Lényeges döntéseink arról szólnak, hogy az Orbán-rendszerrel szemben erős baloldali néppártként kell alternatívát kínálnunk az embereknek.
Az Iránytű című dokumentum vitára bocsátásával megkezdődik az MSZP új programjának elvi megalapozása, és az ősz folyamán egységes szakpolitikai programmal is a választók elé állunk. A kongresszusi küldöttek világossá tették, hogy a demokrácia, a jogállam védelmét, továbbá az Orbán-rendszer által okozott anyagi veszteségek egyidejű helyreállítását tartják központi politikai célnak. Ezek a törekvések fogják meghatározni az alapelvek kialakításának és a program készítésének munkáját is.
A kongresszuson kiderült az is, hogy a párttagok által delegált küldöttek ragaszkodnak a Magyar Szocialista Párt nevéhez, ahhoz a politikai közösséghez, amely az MSZP-ben kialakult, folyamatosan formálódik, amelynek részesei vagyunk. Nem akarják beolvasztani sem a liberálisokat, sem a konzervatívokat, mert a párt önazonosságának kérdése akárcsak számukra, úgy a számunkra is épp olyan fontos, ugyanakkor lehetséges a velük való szövetségkötés és partnerség kialakítása. A küldöttek ragaszkodnak a baloldalisághoz, mint politikai értékvilághoz. Annál is inkább, mert az Orbán-rendszer olyan sebeket ejt a magyar társadalom széles rétegein, amelyeket csak modern baloldali politikával gyógyíthatunk be. Nem osztogatással, hanem a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás politikájának huszonegyedik századi módszereivel.
Nagyot léptünk előre szombaton a valódi egység irányába is. Ismét bebizonyosodott, hogy az MSZP demokratikus párt, ahol senkibe nem fojtják bele a szót. Azért folytattunk hosszú vitát, hogy minden vélemény elhangozhasson. Nincs kétségem, hogy ezt követően is vitatkozó párt maradunk, jómagam nem is szeretnék másféle pártot vezetni. Sőt, a kongresszus nagy többséggel rögzítette azt is, hogy nem válunk felülről irányított vezérpárttá. Demokratikus és szabad belső légkörben fogjuk ezentúl is meghozni döntéseinket.
Fontos elhatározása volt ugyanakkor az is a kongresszusnak, hogy ezeket a döntéseket fegyelmezetten be kell tartani, továbbá hogy vitáinkat nem nyilvános üzengetések útján kell lefolytatni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, ha a közösség része kíván maradni.
Az MSZP valódi egysége Magyarország érdekét szolgálja. Nekünk ennek a felelősségét kell átéreznünk. Bizalom, aktivitás, szigorú etikai elvek követése, valamint belső partnerség és a valódi azaz cselekvőképes pártegység fenntartása – ezek az MSZP működésének legfőbb jellemzői.
Csakis egy ilyen párt kínálhatja az Orbán-rendszer által végrehajtott jogfosztás visszafordításának, a szociális biztonság helyreállításának, Magyarország nemzetközi tekintélye visszaállításának reményét. Csakis egy ilyen párt foglalhatja el méltó helyét a demokratikus erők reményeink és szándékaink szerint kialakuló, az Orbán-rendszert leváltó szövetségében.
A kongresszus arra adott mandátumot, hogy ezeket a célokat tartsa szem előtt az MSZP vezetése. Pártelnökként ígérhetem: pontosan ezt és így fogjuk tenni.
***
Gyurcsány: a magatartásunkon változtathatunk, az elveinken nem
Gyurcsány Ferenc szerint a szombati kongresszuson a legrosszabb forgatókönyvet, azt, hogy az MSZP balra forduló, ortodox szocialista pártként határozza meg magát, elkerülték, ugyanakkor világossá vált, hogy a többség a hagyományos baloldali felfogás felé húz. A volt miniszterelnök az MTI-nek vasárnap adott interjúban elmondta: elveiken nem változtatnak, magatartásukat azonban a kongresszus kérésének megfelelően átgondolják. Arról, hogy a Demokratikus Koalíció Platform miként reagál a kongresszusi határozatra, amely pártszavazási kezdeményezésének visszavonására kérte, néhány napon belül döntenek.
Gyurcsány szerint az MSZP-ben egyszerre vannak jelen, akik a legfőbb feladatnak a leszakadók védelmét tartják, és azok, akik a modernizálóbb, a középosztály felé nyitott polgári baloldali politikát képviselik. Együttműködésre van szükség a két irányzat között, hogy az MSZP a hagyományos baloldaltól a – szabadelvűek és mérsékelt konzervatívok felé nyitott – polgári balközépig terjedő politikai spektrumot le tudja fedni. A volt miniszterelnök ugyanakkor úgy ítélte meg, a pártvezetés többségi határozattal le akarta zárni ezt a vitát.
„Erről szólt a kongresszus, ahol világos lett, hogy a küldöttek többsége nem a két irányzat együttműködését, hanem az egyik, a hagyományos baloldali felfogás dominanciáját akarja. Ehhez képest apró siker, hogy a hivatalos dokumentumokban nem jelent meg a balra fordulás igénye, hanem az MSZP-t nyitott baloldali néppártként határoztuk meg.”
Gyurcsány szerint az elvi viták ellenére az MSZP több ügyben most sem tradicionális baloldali álláspontot képvisel. Mint mondta, kormányának az a döntése, hogy a szociális támogatásért meg kell dolgozni, konzervatív megközelítés, azt sugallja, hogy a közösség érdemei szerint segít valakinek, s ezzel az MSZP balszárnya is egyetért. A magánnyugdíjpénztári rendszer melletti kiállás sem hagyományos baloldali, hanem liberális-konzervatív program, hiszen az európai baloldal döntően a társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszert támogatja.
Elmondta: neki nem az a célja, hogy liberális és konzervatív emberek jelenjenek meg csapatostul az MSZP-ben, hanem hogy a szocialista párt alkalmas legyen az ő képviseletükre is. Azért, mert nincs a kormányváltáshoz szükséges két és fél millió, hagyományosan baloldali szavazó, és mert hagyományos baloldali programmal nem lehet sikeresen kormányozni, erőssé tenné Magyarországot. Véleménye szerint a párt kinyitásától nem kell tartani, erre megy a világ, a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége nemrég például azt kezdeményezte, hogy a baloldali választók részvételével előválasztás döntsön arról, ki legyen például a berlini polgármesterjelöltjük, vagy bármely más jelöltjük. „De ha a többség ellenáll annak, hogy szélesítsük a döntésben részt vevők körét, tudomásul veszem.”
A kongresszus „egységteremtéséről” úgy vélekedett: egyelőre nem dőlt el, hogy a két irányzat közötti együttműködés megteremthető-e, mivel a leszakadók érdekvédelme és a modernizációs igények egyidejű kielégítése nagy kihívás, amelyet a szocialista pártban ráadásul nehezen áthidalható erkölcsi és emberi konfliktusok terhelnek. „De nekem még nem fogyott el a türelmem” – tette hozzá. „Arról, hogy az MSZP olyan irányba változzon, amit mi szeretnénk, nem fogunk lemondani. De értenünk kell, hogy a vezetés ezt az egység megbontásaként magyarázza. Azt is érezzük persze, hogy a tagság, és különösen a baloldali szavazók többsége változást akar. Ez nem könnyen feloldható konfliktus, végiggondoljuk, mit kell tenni ebben a helyzetben.”
Gyurcsány Ferencet meglepte, hogy a kongresszus napirendre vette és támogatta azt a határozati javaslatot, amely – a többi között közvetlen pártelnökválasztást és a vezetők vagyonnyilatkozatának ellenőrizhetőségét szorgalmazó – pártszavazási kezdeményezésének visszavonására kérte a Demokratikus Koalíciót. Szerinte vannak, akik szószegésként értelmezik, hogy az elnökség annak ellenére nem érvelt a kongresszusi határozat elfogadása ellen, hogy előzőleg az a megállapodás született: a Demokratikus Koalíció befejezi az aláírásgyűjtést, ha az elnökség javaslatára a választmány kiírja a pártszavazást. „Ez így is történt, de a kongresszuson sokan szembefordultak korábbi ígéretükkel, úgy tűnik, megszegték a szavukat.” A kongresszus bonyolult helyzetet állított elő. A Demokratikus Koalíció vezetői hétfőn egyeztetnek, és ő reméli, hogy néhány napon belül válaszolni tudnak a kongresszus kérésére. „Hogy miként, nem merem megjósolni. Nem akarunk ártani, de az elnökség javaslatára hozott választmányi döntést mi aligha tudjuk visszavonni.”
Gyurcsány Ferenc részsikerként értékelte, hogy a határozat a pártszavazási kezdeményezés céljaival egyezően szigorúbb etikai és összeférhetetlenségi, valamint átláthatóbb gazdálkodási szabályokat előírását sürgeti. Szerinte ez azt jelzi, hogy a többség elfogadta ezt az igényüket, ám „ha egy pártban vissza lehet vonni az adott szót, kérdés, hogy következik-e bármi ebből a határozatból”.
Az MTI felvetésére, hogy hírek szerint a kongresszuson több párttársát élesen kritizálta, Gyurcsány Ferenc azt mondta: ezeknek a bírálatoknak a hivatalos párttestületek előtt a helye. „Az elfogadhatatlan lenne, ha én egy interjúban bármelyik párttársamat kritizálnám. De egy zárt kongresszusi ülésen miért kellene szemérmeskedni? Miért ne lehetne azt mondani, hogy amit te csinálsz, az nincs rendben? Egyebek mellett azt kifogásoltam, hogy olyanok, akik mindent megtettek, hogy a kormányom tagjai legyenek vagy maradjanak, a választási vereség után szembefordultak kormányom politikájával.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
