Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. június 15.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. június 17. péntek, 03:46
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Holnap a MÚOSZ rendezésében vagy közreműködésével rendeznek egy konferenciát a közszolgálati médiáról. Csak éppen a közszolgálati média képviselői, vezetői, szakemberei nem vesznek részt rajta. Miért, hogyan, hogy sikerült vagy hogy nem sikerült ez?
Lázár András: - Természetesen a legjobb az lenne, ha erre a közmédia felelős emberei, menedzsmentje válaszolna, de nekünk is van elképzelésünk erről. Egy kicsit távolabbról kezdeném, ha megengedi. Itt a szakszervezet kezdeményezésére történik egy szakmai konferencia, természetesen egy olyan megállapodás alapján, amit a Magyar Újságírók Országos Szövetségével kötöttünk, és közös rendezvényként fog ez létrejönni. A menedzsment meg lett híva, a szakember gárda meg lett híva a jelenlegi közmédiából, mert természetesnek tartottuk, hogy kiegyensúlyozott objektív szakmai vita révén fogunk eljutni a konklúziókhoz. A szakszervezetek úgy gondolják, úgy gondolták, hogy azokon az eszközökön kívül, amik a rendelkezésükre állnak, többek között, hogy az utcára menjenek, tüntessenek, sztrájkoljanak, még van olyan eszköz, amelyik a szakmai vita nélkülözhetetlenségét is előre vetíti, mert ennek alapján lehetne gyakorlatilag – ugye azt szokták mondani, hogy – a nemzeti konszenzus, a nemzeti együttműködés keretében egy új közmédiát kialakítani. Természetesen látjuk mi is, hogy ebben nem vesznek részt a közmédia mai vezetői, de csodálkozzunk ezen? Ha a közgázon betiltják a dolgozók, illetve a diákok szervezkedési jogát, akkor már semmin nem lehet csodálkozni ebben az országban. Katasztrofális helyzet van.
- Igen. De a vicc az, hogy látva a programot, nem tudom persze, hogy a programból valóság lesz-e, jobboldali beállítottságú résztvevők vannak benne. Ugye, ha igaz, Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője előadást fog tartani „Nemzeti minimum hiányában hogyan szolgálható a köz” címmel. Ott lesz a Fideszhez meglehetősen közelállónak tartott Nézőpont Intézet munkatársa is. Ő is tart előadást.
- Teljesen normális dolognak tartjuk, hogy a különböző nézetek csapjanak össze, legyen vita vagy legyen egyetértés adott esetben. Hisz a célt kéne nézni, a rendszerváltáskor elképzelt szabad nyilvánosságot, szabad sajtót, objektív híreket. Ezek az értékek, azt gondoljuk, hogy mind a két oldalon értékek, és nyilván egy konszenzust közös nevező alapján lehetne létrehozni. Ma ilyen diktatórikus eszközökkel, nem eljövésekkel, a szakszervezetek figyelembe nem vételével és egy csomó olyan kormányzati intézkedéssel a háttérben, ami ugye alapot ad a jelenlegi menedzsmentnek is, hogy ezt a politikát folytassa, nehéz közös szakmai konszenzust kialakítani.
- Egyáltalán kiket hívtak erre a konferenciára a közmédiából?
- A közmédiából öt-hat olyan kollégát, illetve menedzsmentet hívtunk, aki a jelenlegi kurzus médiapolitikájáról, a cég felépítéséről, átszervezésekről, esetleg a létszámleépítések hátteréről és annak a következményeiről tartott volna számunkra előadásokat. Ez úgy néz ki, hogy egyelőre nem jön létre. De hát emögött is, azt gondolom, hogy politikai szándékok lehetnek, mert értelmes szakmai vezető egy szakmai vitára milyen alapon vagy milyen okkal-joggal nem jön el, miután a közpénzből finanszírozott közmédia szakmai kérdéseire mindenki igényt tarthat és azt gondolom, hogy erre erkölcsi és egyéb kötelezettsége is lenne, hogy eljöjjön.
- Azt lehet mondani, hogy közpénzhez egyeseknek semmi köze, persze másoknak annál több, de nem akarom valamiféle viccel elütni a dolgot. Mire hivatkozva mondtak nemet ezek a közmédiumvezetők vagy különböző szervezeteknek a vezetői, menedzserei?
- Igazából, ha akarom, akkor úgy nézem, hogy egy sértett álláspont miatt, hogy nem vontuk be őket a konferencia anyagának a kialakításába, a kitalálásába és megszervezésében nem vettek részt. Nem kértük fel őket idejében. Ez nem teljesen így igaz. Az igaz, hogy nem vezérigazgatói szinten kértünk engedélyt, mert ez eszünkbe sem jutott, hogy itt engedélyekre van szükség, hanem a közmédia szakembereit vezérigazgató helyettesi szinten is meghívtuk előadást tartani.
- Azt hitték, hogy ez ilyen szabadon megy, hogy csak úgy meghívnak valakit és az megy előadni?
- Képzelje, még ma is ilyen naivak vagyunk, hihetetlen. Ez tényleg, most, hogy kérdezi, naivitásnak tűnik a mai világban vagy mai rendszerben. Sajnos.
- Igen. Aztán ők rögtön nemet mondtak, vagy csak nem válaszoltak, vagy hogy történt ez?
- Nem. Rögtön igent mondtak.
- Ja. Ők sem tudták még, hogy megy ez.
- Igen, így van. És nem tudták, hogy erről még valahol más döntés születik.
- Szóval először igent mondtak, aztán váratlanul nemre változott?
- Igen.
- És azon kívül említette, hogy szerettek volna például a létszámleépítések hátteréről is tájékozódni. Nyilván ez csak egy mellékes témája lehet vagy lehetett volna vagy lehet majd holnap ennek a konferenciának, hiszen a közszolgálat múltja és jelene, összefüggéseiben ez bármennyire fájó, de mégiscsak részletkérdés. Lehet kisebb létszámmal is jó közszolgálati média, nagyobb létszámmal is rossz. De ha már szóba hozta, hogy áll a dolog? Hiszen azt hallottuk az elmúlt hetekben, hogy itt körülbelül ezer embert érintő elbocsátásról lesz szó, legalábbis az első szakaszban. Azóta sem tudtak meg semmi konkrétabbat? Az embereket hogyan érinti?
- Itt az alap probléma az, hogy úgy tudták meg a szakszervezetek ezt a létszámleépítést – ami egyébként több részből fog állni, az első részben hatszáz emberről beszélnek –, hogy se üzleti tervet, se humánpolitikai stratégiát, se műsorstratégiát, műsortervet nem ismerünk. Mi úgy gondoljuk, hogy egyelőre nincs is. És ennek alapján egy részletét kiemelni egy humánerőforrás-stratégiának – ha van –, és csak az emberi erőforrást csökkenteni költségcsökkentés címén úgy, hogy nem ismerjük, milyen műsorokat kell majd gyártani, hogy milyen struktúrával kell gyártani ezeket a műsorokat, részünkről sajnos nagyon komoly valóság, de mégis a cég részéről azt gondolom, hogy komolytalan hozzáállás.
- De milyen iratban, dokumentumban vagy csak szóban hallottak arról, hogy elindul a létszámcsökkentés?
- Most már van levelezés.
- Papír is van?
- Igen, papír is van, amin elismerik. Tárgyalások is folynak az üzemi tanáccsal, időnként szakszervezetekkel is, az ottani, helyi szakszervezetekkel tárgyalnak.
- És ebben benne van például az, hogy Magyar Rádió, Kossuth rádió, ilyen osztály, amolyan rovat, tíz ember, Magyar Televízió? Benne van ilyesmi?
- Ilyenekről üzemi tanács szinten tudunk, hogy a volt négy cégtől milyen arányban, hogy akarnak leépíteni. De higgye el, hogy bármilyen – tényleg, ahogy Ön mondja – fájdalmas munkavállalói probléma ez, itt sokkal nagyobb stratégiai problémák vannak a céggel. Mert egy közpénzből felállított, meghatározott objektív szolgáltatást nyújtani képes cégről beszélünk, és ehelyett a koncentrált, hatalmi egyensúlyt félredobva egy olyan céget hoznak létre, amivel a szakszervezetek nem tudják megnyerni a maguk világát, nem tudják megvédeni a munkavállalóikat.
- Mi ez a bizonyos MTVA, a Műsorszolgáltató Támogató és Vagyonkezelő Alap. Hát az ember a nevét sem tudja megjegyezni és az értelme is meglehetősen kétséges. Szóval egyáltalán kitől várnák azt, hogy üzleti tervet dolgozzon ki, műsortervet dolgozzon ki? Ettől az alaptól, amelyik mindenkinek dolgozik vagy a még meglévő magyar televíziós, Duna Tv-s, magyar rádiós vezetőségtől, amelyik elvileg vagy gyakorlatilag is felelős ezekért az intézményekért, azok programjáért? Ki mit csinál, azt tudják?
- Ez a kérdés arra vonatkozik és érzem benne a választ is, hogy elég nagy káosz van ezen a területen. De azért, ha most lehiggadunk és átgondoljuk, ennek a cégnek van egy vezérigazgatója, vannak illetékes osztályok, cégek, illetve a cégen belül olyan feladattal megbízott emberek, akiknek az ilyen humánpolitikai stratégia, pénzügyi stratégia, piaci felmérések stb. a dolga. Ezeknek működnie kellene, és azt gondolom, hogy ennek a cégnek ezekkel a dolgozókkal tárgyalva, akik ott dolgoznak, kéne kialakítani a stratégiáját. Nem lehet hivatkozni más cégekre.
- Akkor ezen a holnapi konferencián Ön szerint hogy fogják levonni a következtetést, milyen jövője van Magyarországon a közszolgálati médiának?
- Nézze, én szakszervezeti álláspontokat tudok közvetíteni. Mi azért hívtuk meg a szakmát a MÚOSZ-szal közösen és arra vagyunk kíváncsiak, hogy a sok politikai érvrendszer és egyéb szubjektív megítéltetések mellett az igazi objektív szakmának mi a véleménye a jelenlegi folyamatokról. Én azt gondolom, hogy nem lesz túl jó véleménye a szakmai folyamatokról és én vagyok még most annyira optimista, hogy azt gondoljam, a konferencia végén tudunk egy olyan összegzést folytatni, ami dokumentálva lesz, esetleg meghallgatják a döntéshozók és változtatni tudunk talán a jelenlegi helyzeten.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
