rss      tw      fb
Keres

Halmai: „Alkotmányjogi ellenforradalom Magyarországon”, és a bécsi nagykövet ellenvéleménye



Magyarországon egy éve kormányoz kétharmados többséggel Orbán Viktor jobboldali konzervatív kormánya. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint azóta hazájában „alkotmányjogi ellenforradalom” zajlik. A Budapesti Eötvös Loránd egyetem (ELTE) professzora hétfőn Bécsben egy vitaesten az új magyar alkotmány „számos alkotmányjogi problémájától” óvott – írja cikkében a tiroli újság.

Az új alkotmányt, amelyről a választás előtt egyetlen szó sem esett, tavasszal a legrövidebb idő alatt elfogadták – mondta Halmai: „Összesen kilenc nap alatt a magyar parlament megvitatta az alkotmányt, anélkül, hogy ebben az ellenzék részt vett volna”. Amíg az 1989-es fordulat után a Kerekasztalnál „alkotmányjogi forradalom zajlott le”, a 2010-es választások és az új alkotmány elfogadása óta „alkotmányjogi ellenforradalom” megy végbe – mondta.

A leginkább bírálatot érdemlő problémák Halmai szerint a vitatott médiatörvény és az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása. Az alkotmánybíróság Magyarországon nem vizsgálhat bizonyos pénzügyi törvényeket, hacsak ezek nem sértenek alapvető jogokat, mint az emberi jogok vagy a véleménynyilvánítási szabadság, s ez Halmai szerint azt jelenti, hogy „ezek a törvények alkotmánysértők is lehetnek, és nincs olyan instancia, amely ezt megállapíthatná és semmisnek nyilváníthatná a jogszabályokat” – mondta a jogász. A médiatörvény is azt demonstrálja szerinte, hogy a magyar kormány fel akarja számolni a szabad médiarendszert, és ezt meg is tette. Halmai azt a következtetést vonta le: „Magyarország úton van ahhoz, hogy illiberális demokráciává váljon”.

Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet a szembeszállt a bírálattal, utalva magyar kormány takarékossági intézkedéseire. Mint mondta, az alkotmánybíróság jogainak költségvetési kérdésekben való megnyirbálása korlátozott időre szól, addig, amíg Magyarország eladósodottsága a GDP 50 százaléka alá esik.

Jelenleg az ez arány a GDP 80,2 százaléka. Ezen kívül az alkotmányos reformmal a magyar képviselők számát 386-ról 200-ra csökkentették – mondta a nagykövet. Az új alkotmányra pedig azért volt szükség, mert az 1989-ben elfogadott alkotmány demokratikus volt ugyan, de nem volt legitim, mert nem egy választott parlament fogadta el – jelentette ki Szalay-Bobrovnicky.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!