rss      tw      fb
Keres

Marad a magyar szalonna, magyar cigivel



A közértek némelyikében, például a CBA-ban, lehet néhány egybecsomagolt, igen vékony szelet baconszalonnát kapni, potom 199 forintért. A Mac Donald’s-nál meg lehet 200 forintért sajtburgert kapni. Az egyik magyar bacon, a másik magyar hamburger, csak az egyiket a magyar kereskedő árulja, a másik haszna meg az amerikai imperialistáé (is).

Az amerikai  imperialistának most majd rá kell írnia az árujára, hogyan és mivel rongálja az egészségemet, a magyar baconosnek nem. Az amerikainak játszóteret vagy „sportteret” kell építenie az üzletei mellé, a magyarnak nem. Végső esetben még az is elképzelhető, hogy a sajtburger csomagolását ezentúl halálfejjel, esetleg elzsírosodott belső emberi szervek képével kell majd díszíteni étvágygerjesztőnek, a baconszalonnáét nem. Ha gyerekkel megyek az amerikaihoz, hiába óbégat majd a gyerekmenühöz járó játékért, ha egyszer nem olyan ételt választott, amelynek igazoltan csökkentett a kalória-, zsír- és sótartalma. Magyarországnak az amerikai gyorsétteremláncot nélkülöző részein viszont nyugodtan ehetik továbbra is a magyar gyerekek a 199 forintost magyar bacont meg a magyar zsírral megkent magyar kenyeret, ha másra nem telik.

Nálunk az egészségtudatosságra nevelést is a nemzeti ideológia vezérli, és a nemzeti burzsoázia érdekeit szolgálja. Legalábbis addig, amíg ez a Fidesz meg Lázár János kezében van. Ahogy a közismerten minőségigényes magyar termelőt sem átkozza senki, ha szaros csirkehúst szállít az angol imperialista kereskedőnek: fel sem merül, hogy nemcsak az angolt kell karóba húzni. Így aztán a feltörekvő nemzeti burzsoázia nyugodtan alhat, annyi versenykényszer van kikapcsolva az árutermelése és -értékesítése útjából, ahány csak államilag kikapcsolható.

Szerettem a Pizza Hutot, a legjobb pizzákat sütötte – elment. Maradt a hajszálvékony, ízetlen magyar pizza. Minden istenverte külföldi gyorsétteremláncnak van legalább egy olyan étele, amelyet szívesen eszem. Ha összecsomagolnak, és kiköltöznek az országból, majd nem eszem azt sem. Maradnak a magyar kifőzdék az obligát hasmenést (nem járványosat, persze) okozó, mert piszkos ételeikkel. Étterembe meg ezután nemcsak pénzhiány miatt nem jár az ember, hanem azért sem, mert miközben a magyar állam elüldözi az amerikai imperialistát, átveszi a bornírt amerikai kollektív kényszert, és mindenütt megtiltja a dohányzást. Fel sem merül az épeszű és emberbarát megoldás, hogy a kereskedő és a vendég választhasson a nemdohányzó és a dohányzó éttermek közt. Az emberbarátságot nálunk az állam képviseli. Amit ő emberbarátnak tart, az viszont mindenkire nézve kötelező.

Így aztán marad a magyar otthonba bezárkózva a magyar szalonna, magyar cigivel. Amíg ellenőröket nem küld az állam, hogy koleszterin és dohányfüst után szaglásszanak a lépcsőházakban. Mert előbb-utóbb azt is tudomásul kell majd vennem, hogy a saját egészségem sem az enyém, hanem a nemzeté. Ezért aztán nem is vigyázhatok rá a saját ízlésem, belátásom és lehetőségeim szerint. Az állami szabványok szerint tenyésztett magyaré a jövő.

(Mihancsik Zsófia)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!