Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 20.

Bolgár György kérdései a január 20-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az Orbán kormány már 2001-ben döntött a svéd rendszerű egyéni számlára épülő nyugdíjrendszer bevezetéséről. Egy most nyilvánosságra hozott dokumentum szerint 2003-tól a pályakezdőknél, 2006-07-től pedig teljeskörűen akartak átállni erre a modellre. Most akkor miről beszélnek? Vagy ki és miért nem akar beszélni róla?
Másik témánk, hogy a Fidesz ismét feljelentést fontolgat Gyurcsány Ferenc ellen Őszöd miatt. Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója elmondta, azután kezdték vizsgálni egy újabb feljelentés lehetőségét, hogy a Magyar Nemzet tegnapi számában megírta: a kormányzati, illetve a KSH-adatok annak idején nem vágtak össze a későbbi, véglegesnek minősített adatokkal, amelyeket az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatal hagyott jóvá. A lap szerint ezermilliárd forintos eltérések voltak évről-évre az előre megadott, nyilvánosságra hozott és a későbbi valós adatok között. Tegnap a Statisztikai Hivatal elnökhelyettese ezt kategorikusan cáfolta, mondván, nem ezermilliárdos, csak néhány milliárd forintos eltérések voltak: a legtöbb talán 90 milliárd forint volt, illetve hogy az Európai Unió Statisztikai Hivatala sosem kifogásolta a magyar módszertant, emiatt nem marasztalta el a magyar hivatalt, ellentétben több más országgal.
Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a Népszabadság 18. oldaláról derült ki ma, hogy az Európai Unió Magyarországtól fogadta el a legtöbb kiemelt nagyberuházást. 2009. végéig tizenhat ilyen nagy projektet fogadtak el Brüsszelben, miközben az összes tagállamtól összesen hetvenkettőt. Ezek egyötöde tehát magyar. Hogy lehet hogy a szocialisták mindeddig nem jöttek elő ezzel?
És végül mi a véleményük arról, hogy az MDF-fel tárgyaló SZDSZ-es elnök, Retkes Attila a középerők tíz százalék feletti támogatására számít a választásokon. Nem túlzott optimizmus ez? Vagy vannak ennyien középen Magyarországon?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Interjú Tóth Zoltán választási szakértővel


Bolgár György
: - Mindenki láthatja, olvashatja, hallhatja, hogy teljes erővel beindult a választási kampány. Egymás után jelennek meg a pártok hirdetései, óriásplakátjai, telefonálnak a választókhoz, leveleket küldenek. Nem szabályozza semmi, hogy mikor és milyen formában lehet kampányolni?

Tóth Zoltán: - De igen, a választási eljárásról szóló 97. évi 100. törvény pontosan meghatározza, hogy a választási kampány aznap kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi az aktuális választást.

- Akkor amit most látunk, az nem választási kampány?

- Hát tartalmilag választási kampány, azonban ez a törvény sajnos egy súlyos hiányosságban szenved, mégpedig abban, hogy sok jogintézményhez nincsen hozzárendelve szankció. Tudniillik a hagyományos, körülbelül 250 éves múltra visszatekintő törvénykodifikációs szabályok pontosan meghatározzák, egy törvénynek milyen tartalma kell hogy legyen. Tehát kell hogy legyen egy feltételezés, azaz milyen feltétel rendszerből indul ki a törvény, kell hogy legyen egy rendelkező rész, amely a mindenkire kötelező magatartási szabályokat meghatározza, és kell hogy legyen egy szankciórésze, vagyis hogy normasértő magatartás esetén a törvény milyen büntetést tartalmaz.

- Na de miért követnének el bármiféle jogsértést vagy törvénysértést a pártok, hogyha levelet küldenek a választókhoz? Mindenki arról levelez, amiről és akivel akar, nem?

- Általában nem. A közszereplők általában meghatározott szabályrendszerekhez kell hogy tartsák magukat, mert a közszereplők és a magánszereplők között elég éles különbséget tesz a magyar jogalkotás. De mivel, mint említettem, az előbbi törvény abból a feltételezésből indult ki, hogy a magyar parlamenti pártokra nem kell külön szankciókat megállapítani, mert önmaguktól is be fogják tartani a törvényi rendelkezéseket, ezért ennek a törvényi szabályozásnak nincsen szankciója. Aminek most látjuk a kárát. Ez a rendszerváltáskori pozitív feltételezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy etikus és erkölcsös magatartást tanúsítanak majd a pártok. Itt tehát van egy törvénysértő helyzet, amelyet valahogy kezelni kellene.

- Pontosabban úgy törvénysértő helyzet, hogy nem sérti mégsem a törvényt, legfeljebb annak a szellemét.

- Nem, a törvényt sérti. Sérti, de nincsen szankciója. És mivel nincs szankció, ezért csak a jó érzésben meg az erkölcsös magatartásban lehetne bízni. Csak hát ugye a szavazatokért folytatott harc sokkal fontosabb a pártok számára, mint az etikus magatartás.

- De mi van akkor, ha még nem tartunk a választásnál, egyébként ugye formálisan tényleg nem tartunk ott, bár tudjuk, hogy nagyjából mikor lesz, pontosan még nem. Nem beszélve arról a helyzetről, amikor egy kormányzati ciklus közepén tartunk, és az egyik párt úgy érzi, hogy a másik valami nagyon nagy disznóságot követett el. Nem érzi elégségesnek azt a médiafelületet, amelyhez hozzájuthat, a parlament éppen szünetet tart, ott sem tudják elmondani a magukét, az interjúk kevésnek bizonyulnak. Választási jellegű módszereket próbálnak tehát alkalmazni: mondjuk óriás plakátokat vagy leveleket küldenek, vagy telefonálnak, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy kérem szépen itt valami disznóság zajlik. A törvény szerint erre sem volna módjuk?

- De, erre természetesen van módjuk, azonban nem mindegy, hogy az állampolgárokkal való érintkezésnek melyik fajtáját használják. Az óriásplakát kihelyezésének vannak szabályai, de az az állampolgárokat nem érinti. Az állampolgárok személyes adatainak a használata viszont már törvénnyel nagyon keményen szabályozott, így a pártok nem rendelkeznek szabadon az illegálisan megszerzett választópolgári adatokkal. Tehát sem a címekkel, sem a telefonszámokkal nem lehet akármit tenni. Ennek van egy törvényes rendje, hogy a pártok hogyan kezelhetnek személyes adatot. Ennek az első eleme, hogy a pártok a saját tagságukkal – önkéntes, ugye, a párttagság - a megadott személyes adatokon keresztül kommunikálhatnak. Egy másik lehetőség, hogy a pártok, ha a különböző akcióikban hozzájutottak személyes adatokhoz, a személyes adatokat csak az érintett személyek beleegyezésével használhatják fel, tehát csak beleegyezésük esetén kommunikálhatnak velük. És van egy harmadik eszköz, hogy a választások előtt jó három héttel igényelhetik a pártok a személyes adatokat a népességnyilvántartásból, és ebben az időszakban törvényesen kommunikálhatnak a választópolgárokkal.

- Ezek szerint törvényesen csak azoknak a magánembereknek a neve és címe lehet ott a pártoknál, akik ebbe beleegyeztek, mondjuk a párttal fenntartott közvetlen kapcsolat révén?

- Így van, továbbá akiknek a választás előtt három héttel a népességnyilvántartásból az adatait megvásárolták.

- Ugye tegnap a Fidesz közölte, hogy 1 millió 600 ezer nyugdíjas háztartásba küld levelet. Aztán az MSZP is jelezte, hogy ő is fog levelet küldeni. De hát ezek szerint nem kérhetik el a népességnyilvántartástól ezeket a címeket, ráadásul ott, feltételezem, nincs kigyűjtve, hogy az illető nyugdíjas-e vagy sem.

- Ez egyáltalán nincs benne a népességnyilvántartásban. Ott szigorúan tilos ilyen adatot tárolni. A pártok azonban azt szokták tenni, hogy több kérést is intéznek a hivatalhoz, és részletekben kérik el ezeket az adatállományokat, meg a törvény is szigorúan tiltja, hogy egy társadalmi osztály vagy réteg adatait egyben megvásárolják.

- De valamilyen módon mégis meg lehet tudni, hogy Kovács János nyugdíjas-e a XXIII. kerületi Kossuth Lajos utcában?

- Nem lehet megtudni, törvényesen nincs rá mód. Azonban mivel a hatvan év fölötti korosztály általában nyugdíjas, ezért ha a hatvanöt év fölötti korosztályt három héttel a választás előtt több menetben vásárolják meg, akkor így hozzájutnak ezekhez az adatokhoz. És mivel a magyar időskorú lakosság 95 százaléka nyugdíjas, olyan nagyot nem tévedhetnek.

- Legfeljebb dolgozik az a nyugdíjban lévő nyugdíjas, de nem fog megsértődni. Ha most mégis ezzel a lehetőséggel élnek a pártok, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez törvénysértő ugyan, de hát istenem, nem lehet a bírósághoz fordulni. Illetve a bírósághoz mindig lehet fordulni, csak ítélet reményében nem érdemes, mert nincs a törvény megsértésének szankciója

- Így van. Azonban a magyar jogrendszernek vannak olyan kiegészítő intézményei, amelyek ilyenkor is segítséget nyújtanak. Ilyen például az adatvédelmi ombudsman intézménye, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy ne csak az alkotmánysértéseket lehessen megállapítani, hanem az alkotmánysértésre utaló vagy annak a határán mozgó pártmagatartások is elítélhetők legyenek. Tehát az ombudsmannak kifejezetten hatásköre van arra, hogy a pártok által üzemeltetett adatbázisokban ellenőrzést hajtsanak végre, főleg azért, mert a pártok kötelesek is ezeket az adatbázisokat mint személyes adatkezelésre vonatkozó intézményi lehetőségeket bejelenteni az ombusmannak.

- Az adatvédelmi biztos saját elhatározásból is végezhetne ilyen vizsgálatokat, vagy kell hozzá bejelentés is?

- Nem kell hozzá bejelentés, ez hivatalból is megtehető. Sőt szerintem nagyon is igényelne a közvélemény egy ilyen vizsgálatot. Hiszen a választások napján meg kell semmisíteni a személyes adatokat tartalmazó jelöltajánló szelvényeket. Ezt ma a pártok úgy teszik meg, hogy egyoldalú jognyilatkozatot intéznek az Országos Választási Irodához arról, hogy ennek a kötelezettségnek eleget tettek. Azonban a valóságban ennek a fizikai ellenőrzéséről én nem tudok, nem hallottam, hogy ez valaha is megtörtént volna.

- Magyarán ha az átlagemberben felvetődik a kérdés: mi folyik itt, választási kampány, holott még nincs választási kampány, akkor ugyanezt a kérdést például az adatvédelmi biztos is feltehetné a nyilvánosság előtt.

- Természetesen. Sőt ez szerintem a jogállami működésnek az egyik eleme mindenképpen ez volna.

- Az emberben felvetődik az a gondolat, lehet hogy ez naivitás, hogy a pártok azért kezdtek bele a kampányba, mert akkor nem kell elszámolniuk azzal, hogy mennyit költöttek az egyes jelöltekre. Mert egymillió forintot költhetnének, de az csak a kampányidőszakra számít, most pedig még előtte vagyunk. Úgyhogy olyan forrásból dolgozhatnak kampánycélokra, amelyet nem kell a kampányköltségekkel összevetni. Tehát más forrásból máshogyan költhetnek erre, aztán majd legfeljebb megnézi az Állami Számvevőszék, hogy jól és szabályosan gazdálkodtak-e.

- A magyar választási törvények a megszületésük pillanatában, a rendszerváltáskor, a kor színvonalához igazodó korszerű törvények voltak. Azonban az idő múlásával elmaradt a törvények aktualizálása, elsődlegesen a parlamenti pártok önérdeke miatt, illetőleg a parlamenten belüli együttműködésképtelenségük miatt. Itt tehát azt kell mondanunk, hogy a választási törvényeket ma már ebben a vonatkozásban meghaladta az idő, módosításra szorulnának. Azonban a pártok belső elfogultsága miatt, úgy tűnik, erre nincs mód.

- Világos, ugye sokkal több pénz kellene a választási kampányra mint amit a törvény megenged. De ezek szerint ilyen formális módon ki lehet bújni a kötöttségek alól. Hogy hát én nem is a választási kampányban költöttem túl sokat, hanem előtte.

- Így van, pontosan. Ezért kellene tehát aktualizálni a választási eljárási törvénynek ezt a részét. Illetőleg van itt szerintem egy elég súlyos szemléleti hiba, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló törvény, amely nemcsak a kampányidőszakra szól, hanem az egész ciklusra vagy több ciklusra is kiterjed, sokkal enyhébb szabályokat tartalmaz, mint egy egyéni vállalkozóra vonatkozó adóhatósági ellenőrzési eljárási szabályrendszer. Tehát azok pártok, amelyek ugye nagy hangon hirdetik és osztják a hatalmat meg az észt, sokkal kisebb állami kontroll alatt állnak, mint egy egyszerű állampolgár. Ez mindenképpen felülvizsgálatra szorul.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Interjú Varjú Lászlóval, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárával


Bolgár György
: - Azt olvasom a mai Népszabadság 18. oldalán, hogy a legtöbb nagyprojektet Magyarországon fogadta el Brüsszel. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelten kezelt nagyberuházások közül a legtöbbet az Európai Unió a magyar tervek közül hagyta jóvá. 2009 végéig összesen 72 ilyen nagyberuházást engedélyeztek a tagállamoknál, és a 72-ből összesen 16 származott Magyarországról. Azt mondja a Népszabadság-cikk, hogy ezzel megelőztünk mindenkit. Második Románia. Nem hallom és nem látom a melldöngetést. Hogy lehet az, hogy egy ilyen tulajdonképpen egészen elképesztő sikernek a kormányzat vagy az MSZP nem ad hangot, legalább választási kampány küszöbén.

Varjú László: - Minden esetben, amikor egy-egy projektet jóváhagynak, akkor a jó hírnek megfelelően sajtótájékoztatót tartottunk. Mégis talán azért szentelnek ennek kevesebb figyelmet, mert úgy gondolják, egy-egy ilyen projekt nem egy konkrét településhez, konkrét helyhez kötődik, hanem sokkal szélesebb rétegeket érint, és ezért ma még kevésbé érzékelhető. Holott ez nem így van, hiszen látható és érzékelhető az M0-s bővítése, amiről köztudomású, hogy mennyire fontos mind az ország számára, mind pedig a közlekedés biztonsága szempontjából.

- Igen, csak az emberek már megszokták a híradásokat, hogy igen, az M0-s körgyűrű majd évekig megnehezíti az én közlekedésemet arra felé, hogy a Székesfehérvár és térsége szennyvízelvezetési program biztos egy csomó útfelbontással és közlekedési nehézséggel jár. Szóval az emberek maguknak a beruházásoknak nemigen örülnek, és nem is igen veszik tudomásul, hogy ez valamiféle siker, munkát ad, pénzt hoz az országba. Ha viszont azt hallanák, hogy Magyarország az első az összes uniós tagállam közül, a 27 közül, abban, hogy a legtöbb ezek szerint leginkább elfogadható beruházási tervet adta át az Európai Uniónak, mert ott ezt alaposan átnézték és jóváhagyták, akkor ezt talán értékelnék: Tényleg? Hát ezt nem is hittük volna. Hát azt hittük, hogy ezek mindent elloptak, hogy a legutolsók vagyunk mindenben, hogy óriási a bürokrácia, hogy itt senki semmiféle uniós pénzhez nem is jutott hozzá. Ezzel a gerjesztett közvélekedéssel szemben a valóság tökéletesen az ellenkezője! De ennek nem érzem semmiféle nyomát az Önök mindennapos kommunikációjában.

- Köszönöm szépen a bíztatást, mert valóban így van, hogy nagyon sokak számára jelent ez közvetlen előnyt. Mint már a legelső is, amit 2008-ban jóváhagytak, a debreceni villamoshálózat felújítása. Követte ezt a miskolci, a szegedi, ahol az ott élő lakosságnak ez valóban igen magas szintű tömegközlekedésre ad majd lehetőséget. Ezek a projektek folyamatban vannak, kivitelezés alatt vannak.

- Egyébként csak közbevetőleg kérdezem, hogy a 16 közül már mind a 16 elkezdődött? Ezek már mind folynak?

- Az említettek például zajlanak. Ide tartozik a 4-es metró, az említett villamoshálózatok Debrecenben, Miskolcon, Szegeden. Vagy például óriásberuházásként ugyanígy az M43-asnak, az elkerülőnek a megépítése, ami lényegében Szeged belvárosának az összes nyűgét kihelyezi, a városon kívülre tereli. És nemcsak hazai hatása van, hanem nemzetközi hatása is, hiszen a határ elérésére úgy ad lehetőséget, hogy nem városokon keresztül kell áthaladni.

- Ha forintban összeadjuk, akkor is döbbenetes számokról van szó, mert ahogy itt olvasom, 1260 milliárd forint értékű ez a 16 nagyberuházás, és ebből 994 milliárd a támogatás összege. Vagyis tényleg arról van szó, hogy ha ez nem volna, ha ez nem lett volna ilyen sikeres ezekben a válságos időkben, akkor a magyar gazdaság még nagyobb bajban volna.

- Igen, ez így van. Nagyon nagy, óriási munkák ezek. Ha valaki belegondol abba, hogy egy családi ház építése milyen hosszú előkészítéssel-tervezéssel jár együtt, és egy 20-30 millió forintos ház megépítése több mint egy évig vagy akár még tovább is tarthat, és hogy mennyi utánajárás kell ehhez, akkor rögtön látszik, hogy sok milliárdos, 40-50-80 milliárd forintos beruházások lebonyolítása milyen óriási munka. Ebben az értelemben is óriási siker, hogy ezt az eredményt sikerült produkálnunk. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a kormány az előző időszakban kifejezetten nagy figyelmet fordított a legtöbb embert érintő nagy projektekre, mert ha ezek megvalósulnak, valóban sok embernek könnyítik meg az életét.

- Azt látom hogy a kormány összesen 29 ilyen nagyberuházást tartott arra alkalmasnak, hogy az Európai Unió elé vigye, és 24-et már el is küldtek. A 24-ből 16-ot jóváhagytak. Mik vannak még hátra? Mi az a maradék 8, vagy mi közülük az igazán említésre méltó? Vagy esetleg mi az az 5, amit még a kormány sem fogadott el, de lehet hogy abból is lesz majd valami?

- Például a ráckevei soroksári Duna-ág, ez Budapesttől délre található Pest megyében, és a vízfelülete nagyobb, mint a Velencei-tóé, ennek a természeti értékmegőrzése egy 35 milliárd forintos program, és bízunk benne, hogy hamarosan kiküldhetjük Brüsszelbe ezt a tervet is.

- Ez tulajdonképpen egy környezetvédelmi program?

- Igen. Igen. A nagy projektek között kizárólag nagy környezetvédelmi vagy nagy közlekedési projekteket lehet megvalósítani és elszámolni.

- Ez a 994 milliárd forintos uniós támogatás mikor érkezik a maga eurós valójában Magyarországra? Hogyan jön? Ehhez be kell fejezni a nagyberuházást, vagy már közben is kapunk bizonyos pénzeket Brüsszelből?

- A meglévő szerződésünk alapján, azért, hogy a folyamatos kivitelezés során a vállalkozóknak tudjunk fizetni, Magyarország számára a forrás már rendelkezésre áll. És reméljük, hogy a hétéves ütemezésnek megfelelően a 24,9 milliárd euró véglegesen is itt is marad, nem kell belőle visszaküldeni. Azért dolgozunk, hogy ez mind felhasználható legyen Magyarországon.

- Az Ön becslése szerint a hátralévő nagyberuházások mikor kerülhetnek a kormánytól Brüsszelbe, illetve ott mikor adhatják rá az áldásukat? Ez még 2010-ben lezajlik?

- A kormány minapi döntésének megfelelően, amelyben azt az önkorlátozást vállalta, hogy április elseje után ilyen típusú döntést már nem hoz, ezért például az említett ráckevei soroksári Duna-ág vagy más ilyen projektek csak március 31-éig kerülhetnek be. De legalább ilyen fontos a már Brüsszelben lévő M2-es gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti szakaszának, ott a bekötő útnak a megépítése, vagy ha már említettem, az M43-as gyorsforgalmi út továbbvitele egészen az országhatárig, vagy az M3-as bővítése, és több vasúti útvonal felújítása, például a Budapest-Esztergom közötti szakaszé. A Barroso úr által vezetett bizottságnak kell ezeket a döntéseket meghoznia és jóváhagynia. Így például a budapesti 1-es, 3-as villamoshálózat korszerűsítéséről a végső döntést meghozni, és akkor el is kezdődhet a kivitelezés. És így jelentős mértékben tovább növekszik, az ezermilliárd forintot jóval meghaladja majd az a brüsszeli pénz, amelyből beruházásokat tudunk indítani egy olyan időszakban, amikor valóban óriási jelentősége van annak, hogy megrendeléseket tudjunk adni a hazai vállalkozóknak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!