A nemzeti összetartozás napja – mondatok, hírek



Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatára 302-en szavaztak igennel, 55-en nemmel és 12 képviselő tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren
Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat reggel. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. Mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is megjelent az ünnepségen, ahol külön köszöntötték a határon túli magyar szervezetek képviselőit.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a fővárosban parlamenti nyílt nap, Ópusztaszeren, Sárospatakon és az ország még sok településén ünnepi műsor és megemlékezés várja az érdeklődőket. Ez alkalomból mintegy négyszázan kapják meg a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte, és több határon túli magyar szervezet képviselője is felszólal az ünnepségeken.

MONDATOK

Kövér: Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait kiszorítottuk
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban

A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük. Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk.
„Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után (…) jobb elvek által kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást (…), hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, s őseinek földjét nem kívánja elhagyni.” Ezáltal minden magyar ember nemcsak lelkileg, de közjogilag is az egységes magyar nemzet részévé válhat.
Nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, egyetlen magyar ügy létezik, ennek jegyében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrásainkat összpontosítani, a magyar államot újjáépíteni.
A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, s nem tehertételei a magyar államnak.

Kövér: a határon túli magyarok választójogáról lélekben már döntés született
Kövér László a vajdasági Szabadkán, ahol 34 délvidéki magyar tett ünnepélyes állampolgársági esküt

A határon túli magyarok választójogáról a döntés a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet föl. A jelenleg még hatályos alkotmány a választójogot még magyarországi lakhelyhez köti. Az új alaptörvény elfogadása nyomán módosítandó választójogi törvény ezt a kitételt valószínűleg eltörli, s minden magyar állampolgárnak lesz választójoga, attól függetlenül, hogy életvitelszerűen Magyarországon él-e.
Elképzelhető olyan biztosítási rendszer kialakítása is, amelyben részt tudnak venni a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok úgy, hogy maguk is hozzájárulnak a fönntartásához.

Semjén Zsolt: megharcolunk minden magyarért
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Sárospatakon, a református templomban

A magyaroknak az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelességük az, hogy magyarságukat megőrizzék, kimunkálják, felmutassák. Magyarságunkat akkor tudjuk megőrizni, ha szembe tudunk nézni a történelmünkkel, és ebből le kell vonni a tanulságot.
Széttéphették Magyarországot a külső és belső ellenségek, de a magyar nemzet szellemi és spirituális egységét soha nem tudták, nem tudják széjjeltörni. A magyar nemzet egy „háromlábú székhez hasonlítható”, ennek egyik lába az anyaország, a másik lába az elszakított területeken élő magyarság, a harmadik pedig a világban szétszóródott magyarság, ha „bármelyik láb széttörik, a szék is széttörik”.
A nemzeti összetartozás napja nemcsak a mai Magyarország határán túlra került magyarokról szól, hanem minden magyarról. A Trianon okozta sebet gyógyítva a kormány megkezdte a nemzetet közjogilag is egyesíteni az állampolgárság megadásával.
Egyetlen magyar nemzet van, egyetlen magyar állampolgársággal, és ez a szavazati jogra is vonatkozik.
Szeptemberben elindul az a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül személy szerint minden magyart elérhető, azok is, akik már nem beszélik a nyelvet, de kötődésük van a nemzethez. „Nem hagyunk elveszni egyetlen magyart sem”, a mai nap üzenete az, hogy „megharcolunk minden magyarért”.

Semjén: szembenéztünk a külső és belső magyarellenességgel
Semjén Zsolt a a Budai Várban, ahol a Határtalanul! program nyitányaként Felvidékre tartó diákokat indítottak útnak

Ne érettségizzen le egyetlen fiatal sem úgy Magyarországon, hogy nem volt intézményes formában legalább egyszer határon túli magyarok között. Az a cél, hogy ez fordítva is így legyen; személyes barátságok szövődjenek, és soha többet ne lehessen azt mondani egy erdélyi magyarnak Budapesten, hogy turista, és ne lehessen lerománozni. A nemzeti összetartozásról hozott törvény nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti; szembenézett a trianoni katasztrófa okaival, a külső és belső magyarellenességgel. A törvénnyel megtették a legfontosabb lépést, amelyet Trianon katasztrófájának orvoslására meg lehetett tenni, és kiterjesztették a magyar állampolgárságot a világon bárhol élő magyarra.
„Szent István óta a magyar nemzet nemcsak kultúrnemzet volt, amit a közös nyelv, kultúra és történelmi sorsközösség tart össze, hanem közjogi nemzet is.” Soha senki nem szakíthatja szét ezt a nemzetet.
Ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban. „El fogjuk érni őket, megerősítjük magyarságukban, identitásukban.” Ezáltal, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak.

Lázár János: a jelzős szerkezetes magyarságnak vége
Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője Hódmezővásárhelyen, ahol 75-en tettek állampolgársági esküt

Azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzős szerkezetes magyarságnak; a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében. Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól. A magyar parlamenti képviselőknek az a céljuk itthon és Brüsszelben is, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kisebbségbe szorultak.
„A mai nemzeti összetartozás napja nem Trianon lezárása, hanem a 2004. decemberi népszavazás igazságtalanságának a kiküszöbölését jelenti. Nem kevesebb és nem több ennél”. Az igazságtalanság és a jogtalanság időszaka az, amelyet a magyarság maga mögött hagyott.
Ez azonban csak az első lépés, az Országgyűlésnek most már meg kell teremtenie a határon túli magyarok állampolgárságának tartalmát is. „Nagy a felelősségünk abban, hogy önök ne csak a felelősséget érezzék (...), hanem élvezzék a jogot is, amelyet Magyarország állampolgárainak biztosít.”

Németh Zsolt: szemérmetlenül megvagyunk, még mindig létezünk, összetartozunk
Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár a nagytétényi országzászlónál

Az elmúlt egy év nagy teljesítménye volt a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélküli lehetőségének a biztosítása. Egy éve még sokan nem is hitték, hogy ez sikerülhet, de ezen a napon már több ezren vannak, akik sikerrel végigjárták az állampolgárság megszerzésének vagy visszaszerzésének új törvényi útját, és már több mint kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat a magyar állampolgárság megszerzésére szerte a Kárpát-medencében.
„Új szél fúj a Kárpát-medencében, az összetartozás és a közös felemelkedés szellemének szele.” Ez az egyszerű tény olyan teljesítmény, amelyre büszkék lehetünk, új alap, amire építeni lehet.
A legtöbb szomszédos országban szabadon lehet élni ezzel a lehetőséggel, de vannak olyan törekvések, amelyek korlátozni, megfélemlíteni és büntetni igyekeznek a magyar állampolgárságét folyamodókat. A helyzet mégis más, mint ezelőtt, hiszen „2010-ig a magyar állam volt, amely akadályt gördített az összetartozás útjába”. Lényegi probléma csak egy országban van – Szlovákiában –, de még ott is elindult a megoldást kereső párbeszéd, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.
„91 éve változatlanul együtt”, ez az összetartozás napjának üzenete, hiszen a „papírforma szerint” már rég asszimilálódnia kellett volna a határon túl élő magyarságnak, „eközben mi szemérmetlenül megvagyunk, még mindig létezünk, összetartozunk”.

Hende: Trianon hősei az egyszerű parasztemberek, tanítók, papok és kántorok, művészek és újságírók
Hende Csaba honvédelmi miniszter a szombathelyi Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban tartott trianoni megemlékezésen

A kormány csak az államot szervezheti újjá, Magyarország megújításához azonban az egész nemzetre szükség van. Legyőzhetjük Trianont, ha hisszük, hogy összetartozunk, ha hisszük, hogy ez a közös hit képes a közösség érdekében megmozdítani bennünket. Ha össze akarunk tartozni, meg kell találnunk az egymáshoz vezető utakat.
Ezen a napon azokra is emlékezni kell, akik 91 éven át megőrizték a nemzeti összetartozást, megőrizték anyanyelvünket, történelmünket, megőrizték dalainkat és cserepekre tört közös életünk megannyi darabját. Trianon hősei az „egyszerű parasztemberek, tanítók, papok és kántorok, művészek és újságírók, hátizsákos turisták (...), ők mentették át a magyar életet, adták át, amit örökül kaptak.”
Mádl Ferenc múlt vasárnap elhunyt volt köztársasági elnökről: a kettős állampolgársági népszavazás idején „félreérthetetlen módon, határozottan és gerincesen” állt ki amellett, hogy el kell menni, igennel kell szavazni. „Ismerjük ennek a balul kiütött népszavazásnak a szörnyűséges következményeit, amely mély sebet ütött a határainkon kívül élő magyarság lelkében, komoly gondot okozott az anyaország (...) és a határon túli magyarok kapcsolatában”, de „szerencsére ez már a múlt”.

Hoffmann Rózsa: Magyarország nem olvadt bele az emberiség nagy tengerébe
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Budai Várban

A trianoni békeszerződés idején nagyon sokan azt vizionálták, hogy megszűnik a magyarság, Magyarország beolvad az emberiség nagy tengerébe. Hogy ez nem történt meg, az elsősorban az akkori tanároknak és diákoknak köszönhető, akik nem engedték, hogy elhaljon az a csodálatos érték, amelyet évezrede magyarságnak, magyar nyelvnek, kultúrának hívnak.
Bár a határok kezdtek elolvadni, Magyarországon egészen tavaly áprilisig olyan belpolitikai élet volt, amelyben a magyarságot megvallani, „nem volt sikk”. Mégis a fiatalok egyre nagyobb hányada kezdte megérezni, hogy nemcsak Angliába, a tengerentúlra kell és érdemes kirándulni, hanem meg kell ismerni a gyökereinket, a történelmünket, múltunkat is.

Wetzel Tamás: természetes igény a magyar állampolgárság
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos Baktalórántházán, a református templomban, az ünnepélyes állampolgári eskütételen

Természetes igény, hogy aki a nemzethez tartozik, az megkaphassa az állampolgárságot. Az Országgyűlés tavaly teljes egységben, 97 százalékos többséggel megszavazta a törvényt, amely teljesen új utat nyitott a határon túl élő magyarok számára. Áldozatos munkával egy teljesen új rendszer épült ki, de elsősorban „a fejekben kellett rendet tenni”.
„Sok embernek jelent könnyebbséget, hogy ügyeit magyar nyelven tudja intézni a külképviseleteken, vagy magyar formanyomtatványt tölt ki kérelme beadásához.” Az emberek felismerték, milyen fontos dolog az állampolgársági kérelem benyújtása, melynek révén élettörténetek, fényképek, kincset érő dokumentumok is előkerültek a családi archívumokból.
A történelmi egyházak is mindent megtettek, hogy igazolják a családfákat, vagy az egykori magyar állampolgárságot.
(Január óta közel 90 ezer állampolgársági kérelmet nyújtottak be. Nagy az érdeklődés: egyes helyeken, így például Szabadkán, Csíkszeredán és Kolozsváron már csak jövő év januárjára tudnak időpontot adni az irodák. Akinek azonban valamilyen okból sürgős az állampolgárság megszerzése, az természetesen Magyarországon is beadhatja kérelmét.)

Szijjártó: erős, egységes, emelkedő nemzetként emlékezünk
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő Komáromban, a Trianon-emléknapon, a felvidéki kitelepítettek és deportáltak X. országos találkozóján

Mindenhol, ahová magyarokat vittek, vagy áthelyezték fejük fölött a határokat, ott magyar jelenlét, egy kis darab magyar haza van, és immáron marad is örökre. „Sem a Harmadik Birodalom, sem a Szovjetunió, sem Csehszlovákia nem létezik. Mi viszont, ha közjogilag részekre vagyunk is szabdalva, egy erős, egységes, emelkedő nemzetként emlékezünk”. (Komáromi nagyszülei révén családjának „van tapasztalata” a kitelepítésekről.
Szőcs Géza kulturális államtitkár: furcsának tűnhet ilyen szomorú eseményt Komáromban rockoperával ünnepelni, de a zene és a dal segíthet feldolgozni a történelmi tragédiát.

Kovács Zoltán: leromboltuk a hallgatás falát
Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára Debrecenben, a Magyar fájdalom szobránál

Azzal, hogy az Országgyűlés június 4-ét tavaly a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, húsz évvel a rendszerváltás után feltétel nélkül sikerült lerombolni a hallgatás falát.
Hosszú évtizedekig Magyarországon nem volt szabad beszélni nemcsak Trianonról, de a 20. század más csapásairól, így a holokausztról vagy 56 leveréséről sem. Június 4. szimbolikus dátum: 91 évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés aláírásának napján elvették tőlünk az összetartozás érzését. A trianoni békeszerződés és az azt követő több évtizedes hallgatás nemcsak fájdalmas sebet ütött rajtunk, hanem elvette a lelki energiánkat is. A lelki seb pedig lassan gyógyul, s ha beheged is, marad a fájdalom. A nemzeti összetartozás napja végre lehetőséget teremt ezek feloldására, mindarra, ami a szomszédos nemzetek számára már eddig is adott volt.
Magyarságunkat nem mások ellenében kívánjuk megélni, hanem magunkért és Európáért. Magyarország együtt harcol Afganisztánban más nemzetekkel, és magabiztosan vezeti az Európai Uniót soros elnökként. A magyar szlogennel - Erős Európa - valljuk: nincs erős Európa erős nemzetek nélkül.

Tőkés László: Krisztus teste megtöretett, de eljött az ideje a feltámadásnak
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Hódmezővásárhelyen (ahol Tőkés László fiai és lánya is állampolgársági esküt tettek)

Ugyanaz a nemzeti szövetség újul meg most – igaz, más formában, és most nem vérrel pecsételik meg –, amelyet annak idején megkötöttek az ősök. Ezt Trianonban szétrombolták. „Krisztus teste megtöretett, leszaggatták tagjait, de most eljött az ideje a húsvéti alkotmány szellemében a feltámadásnak, az egyesülésnek.”

Pásztor István: az elmúlt egy év törvényhozási eredményei hihetetlen visszaigazolást, megerősítést jelentenek
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a nagytétényi országzászlónál

Azt ünnepeljük ma, hogy egy olyan nemzet részei vagyunk, amelynek tagjai, a mi eleink, az elmúlt kilencven évben napról napra, erőt merítve megtartottak minket. „Fejet kell hogy hajtsunk dédapáink, apáink, anyáink, papjaink, tanítóink, munkásaink és parasztjaink előtt, mert ők tartottak meg minket. Ők teremtették meg a reális esélyét annak, hogy az egy évvel ezelőtt hozott, a nemzeti összetartozásról szóló törvénynek megalapozottsága és elvárása legyen.” A vajdasági magyar ember mindig az egységes nemzet részének tekintette magát, a „mi számunkra az elmúlt egy év törvényhozási eredményei hihetetlen visszaigazolást, megerősítést jelentenek”.

Kovács Miklós: meg kell haladnunk a trianoni traumát
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Veszprémben, az első világháborús emlékműnél

Meg kell haladnunk a trianoni traumát, ez napjaink feladata. Nemzetünket olyan csapás, akkora trauma érte Trianonban, mint amikor valaki egy közlekedési baleset során súlyos sérüléseket szenved, és azután ki kell hevernie. „Aki a testi trauma következtében lelkileg összetörik, meghasonlik, depressziós lesz, az bizonyosan nem fog talpra állni.” „Fizikálisan nem tartunk ott, hogy felépüljünk a trianoni traumából, ezt ugye nem kell magyarázni.” Lelki értelemben a trauma meghaladása egyszerűen úgy is felfogható, hogy valaki „képes újból normális lenni, normálisan gondolkodni”, s nem süllyed bele az önsajnálatba és nem veszíti el a kapcsolatot a valósággal.
Amikor Ukrajnában arról van szó, hogy egy szavazattal a magyar érdekvédelmet segíti valaki, vagy valamelyik ukrán maffiózónak a politikai holdingját támogatja, akkor 120 ezer szavazásra jogosultból körülbelül 20 ezren szavaznak az „autentikus magyar pártra”.
Magyarországon 2004 decemberében (a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatos népszavazáson) a nyolcmillió szavazásra jogosultból „másfél millió kapiskálta valamelyest a lényeget”. Összetartozunk, egyformák vagyunk statisztikailag is.

HÍREK

Közlemény: 1400 fiatal ünnepelte közösen a Nemzeti Összetartozás Napját Ópusztaszeren
A programok országszerte nagy érdeklődés mellett zajlottak. A Nemzeti Összetartozás Napja Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával vette kezdetét a Kossuth Lajos téren. A Nyitott Parlamenti Napon 17 óráig közel 4 ezer ember látogatott el az Országházba. Délelőtt 10 órakor a Szentháromság téren Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédét követően 225 diák indult kirándulni határon túli településekre. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a déli harangszót követően mintegy 1400 fiatal énekelte el közösen a Himnuszt.
Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság

Együttműködési megállapodást írt alá az IKSZ és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács
Közös munkacsoport felállításával segíti egy ifjúsági szórványstratégia kidolgozását az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Stágel Bence, az IKSZ elnöke az aláírás után elmondta: az általa és Sándor Krisztina, a MIT elnöke aláírásával megszületett együttműködés célja a határon túli és a magyarországi fiatalok nemzeti összetartozás-tudatának erősítése, az IKSZ és a MIT közötti kapcsolat továbbfejlesztése a közös elvek alapján. Az IKSZ a kereszténydemokráciát mint értékmegőrző világnézetet magáénak valló fiatalok szövetsége, kiemelt fontosságú céljának tekinti a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel való élő kapcsolat fenntartását. A MIT, mint az erdélyi magyar fiatalság kiemelt szereplője, a történelmi egyházak társadalmi tanításának nyílt felvállalója, stratégiai partnerének tekinti az IKSZ-et. Hiszik és vallják, hogy nem az országok fizikai határai számítanak az összetartozás szempontjából, „hiszen kultúránkban, nyelvünkben, emberi kapcsolatainkban, lelkünkben él az összetartozás élménye”.

Nyolcvannyolc székely tett állampolgári esküt Egerben
A nemzeti összetartozás napja alkalmából nyolcvannyolc népviseletbe öltözött erdélyi – ötvennyolc gyergyószentmiklósi és harminc zetelakai – székely tette le az állampolgársági esküt szombaton Egerben, a város központi terén, Dobó István várvédő kapitány szobrának tövében. Habis László, a vendéglátó város fideszes polgármestere Gárdonyi Gézától idézte Dobó István esküjét: „a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet. Azért hívattam össze kegyelmeteket, hogy mindenki számot vethessen magával.” A trianoni szétdarabolás ellenére a magyarság megőrizte önmagát, a Kárpát-medencében olyan nemzet él, amelyet közös értékek és közös gondolkodás köt össze, a földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére is, mondta a polgármester. A nemzetrészek összetartozásának fontos pillére lett a magyar állampolgárság megszerzésének könnyített lehetősége. Mezei János, Eger testvérvárosa, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint amit egykor elvett a sors dédapáiktól, azt most nekik adta vissza. Gyermekeiket eddig is úgy nevelték, hogy megőrizzék identitásukat, és immár jogilag is magyarok lettek. Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere szerint senki nem nevezheti már hazátlannak őket, hiszen hivatalos okiratuk van arról, hogy Magyarország állampolgárai.

Tizenegyezer diák kirándulhat idén a határon túlra; nemzetpolitikai kutatóintézetet hoznak létre
A Budai Várból 225 újpesti, aszódi, szentendrei, gödöllői és ócsai diák indult szombaton felvidéki kirándulásra a Rákóczi Szövetség szervezésében. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke fontosnak tartotta, hogy azok a kirándulások, amelyeket évek óta szerveznek, immár állami szintre emelkedtek. A jelenlévő diákokon túl még további tizenöt iskolából, összesen mintegy hétszázan indultak ezen a hétvégén külhoni kirándulásokra. Az idén összesen mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bejelentette: a Magyarság Házának a Magyar Kultúra Alapítványnak a Budai Várban lévő háza ad otthont a jövőben. A ház olyan központként szolgál majd, amelyben a határon túli magyar értékeket, emlékeket tárják a világ elé. Kulturális és oktatási központ lesz, egyszerre látja el a hagyományőrzés, a múzeumok tradicionális bemutató funkcióját, valamint a nevelés és programszervezés feladatait. Komplex, interaktív közművelődési központot szeretnének létrehozni, amely méltó módon szolgálja a nemzeti önbecsülés megőrzését. Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az eddig méltatlanul háttérbe szorított diaszpóra, a szórványmagyarság értékeinek bemutatására. A világ elé tárják, a magyar nemzet milyen egyedi, sajátos helyzetben van, és megmutatják értékeinket.
A tervek szerint a Magyarság Házában kapna otthont egy új nemzetpolitikai kutatóintézet is, amelynek előkészületei már célegyenesbe értek. Az intézet a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap intézményeként áll fel, és összetett kutatási tevékenységet folytat majd, alapvető rendeltetése a kormányzati munka tudományos megalapozása lesz. Az intézet profilja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, magyarságpolitikai kutatások összehangolása, kezdeményezése. Sokrétű kutatómunkát végeznek majd a magyarság demográfiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi és kulturális értékei témakörében. Az a cél, hogy erre a tudományos alapra lehessen majd hosszú távú kormányzati politikát építeni.

Felmérés: a külhoni diákokkal való közös tevékenység a legnépszerűbb
Közös tevékenység külhoni diákokkal, iskolai megemlékezés és verseny szervezése – az Apáczai Közalapítvány felmérésében részt vevő intézmények e három területet jelölték meg a legmegfelelőbb tevékenységként a nemzeti összetartozás napján. A felmérés során az Apáczai Közalapítvány 2010. októberében és novemberében 3221 közoktatási intézménynek küldött kérdőívet, amelyre 1431 érvényes válasz érkezett, azaz az intézmények 44,42 százaléka vett részt a kutatásban. A válaszadó intézményekben összesen 631 607 diák tanul.
A felmérés szerint a válaszadók 34,1 százaléka a külhoni diákokkal való közös tevékenységet, 29,9 százalék iskolai megemlékezést, míg 18,3 százalék a témához kapcsolódó versenyt jelölte meg a legmegfelelőbb tevékenységként a nemzeti összetartozás napján. A meghívott szakértők előadását 8,11 százalék, a külhoni közösségért végzett munkát 5,94 százalék jelölte be. Felmerült a javaslatok között az emléknap közös szimbólumrendszerének megalkotása.
Összesen 396 intézmény számolt be a Kárpát-medencei magyarlakta területeken lévő intézményekkel meglévő kapcsolatokról. A kapcsolatok tartalma szerint az volt látható, hogy a résztvevő intézményeknek csak hatoda tudott megemlíteni valamilyen aktivitást is a kapcsolatban a 2009/2010-es tanévben.
Újabb kapcsolatok felvételéhez az intézmények 96,06 százaléka pozitívan viszonyult. A felmérésben arra a kérdésre, hogy előreláthatólag pályázna-e az intézmény egy olyan felhíváson, amely a szomszédos országok magyarlakta területeire (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányuló utazást támogatna, a válaszadók 95,67 százaléka igennel válaszolt. Az úti cél tekintetében a megadott öt lehetséges magyarlakta területre vonatkozó válasz közül, a korábbi tapasztalatoknak megfelelően Székelyföld állt az első helyen. Ezt Felvidék, majd Kárpátalja követte, utóbbival szinte nem azonos arányban Erdély nem székelyföldi területei következtek, majd Délvidék zárta a sort. A felmérés szerint konszenzus volt abban, hogy a kulturális és természeti látnivalók megtekintése az utazások alapeleme, ezt követik a partneriskola diákjaival közös rendezvények, majd a külhoni magyar közösségekért végzett munka.

Szélsőjobboldaliak a békediktátum ellen tartottak felvonulást Budapesten, és mocskos zsidóztak
A trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulója alkalmából rendezett tiltakozó felvonulást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombaton Budapesten mintegy másfél ezer ember részvételével.
A rendezvény nemzetirock-zenekarok koncertjével kezdődött délelőtt, majd – jelentős rendőri biztosítással – felvonulás indult az 56-osok teréről, a Regnum Marianum keresztjétől. A nemzetiszínű és árpádsávos, illetve jobbikos zászlókat lengető tömeg először a szerb, majd a román és a szlovák nagykövetség épülete elé vonult, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat „az elcsatolt országrészeken uralkodó magyarellenesség” ellen. A menetben több transzparensre angolul és magyarul az volt írva: „Igazságot Magyarországnak”. A vonulás alatt és a külképviseletek előtt hosszasan skandálták, hogy „vesszen Trianon”, illetve többször is felhangzott, hogy „mocskos zsidók”.
Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője még a felvonulás előtt, a Városligetben arról beszélt, hogy 91 év után még mindig egymástól elszakítva élnek a magyarok, családok, rokonok.
Toroczkai László, a HVIM elnöke azt mondta: június 4. nem lehet a nemzeti összetartozás napja, Trianon kérdését pedig nem lehet pusztán a kettős állampolgárság kérdésével elrendezni, és „nem lehet lemondanunk egyetlen talpalatnyi magyar földről sem”. A liberalizmust gyógyíthatatlan betegségnek nevezve arról is beszélt, hogy – mivel Kövér László házelnök „nemzetbiztonsági okokra hivatkozva” kitiltotta őt a Parlamentből –, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjaként kezdeményezi, hogy az Országgyűlés elnökét a fenntartó önkormányzat tiltsa ki Ópusztaszerről. A házelnök ugyanis szerinte „nem méltó arra”, hogy a Nemzeti Történeti Emlékparkban emlékezzen a trianoni békediktátumra, és a nemzeti összetartás „hamis üzenetét” hirdesse.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!