rss      tw      fb
Keres

Esterházyt zsidózó és hazaárulózó „nemzeti ifjak” várták Egerben



Zsidózó és hazaárulózó, magukat nemzetinek nevező fiatalok vártak Esterházy Péter Kossuth-díjas íróra a 82. ünnepi könyvhét egri rendezvényeinek megnyitóján csütörtökön. A testőrök gyűrűjében megjelenő írót „nem kérünk a kultúrmocsokból” feliratú transzparens fogadta a város központjában, az Eszterházy Károly téren, amely otthont ad a könyvkereskedők sátrainak. Az egyik demonstráló azt mondta az irodalmárnak, hogy „huzat van, és el lehet húzni az országból”. Majd röplapokat osztogatott, ezeken az író egyik korábbi rádiójátékából vett idézetek szerepeltek, alattuk pedig ez állt: méltatlan, hogy ő nyissa meg Egerben az ünnepi könyvhetet.


MTI-fotó: Komka Péter

Az író megnyitó beszédében elmondta, hogy Eszterházy Károly városához – az egykori főegyházmegyei püspök építtette az Egri Főiskolának otthont adó épületet – nem pusztán történelmi, hanem családi kötelékek is fűzik. Ő, régi katolikusként, nem felejtheti el, hogy az elmúlt századokban mennyi méltánytalanságot követtek el a hazaszeretet és a szeretet nevében. Sokáig reménykedett abban, hogy Magyarországon kialakul egy civil társadalmi öröm, ami erőt ad, amitől könnyebb lesz reggel felkelni, és jobb lesz élni az országban. Ám nem szeretne arról beszélni, kié ez az ország. Se Kádáré, se Horthyé, ez a mi országunk, csak azt nem tudjuk, kik vagyunk. Az ünnep fogalma számára a barátságos nyugalmat jelenti, mellyel a hétköznapjainkra tekinthetünk. A „Nem kérünk a kultúrmocsokból” feliratú transzparensre utalva megjegyezte: abból ő sem kér.

Esterházy megnyitóbeszédét nem zavarta meg közbekiabálás, a néhány tiltakozó is csendben hallgatta végig. A megnyitó után a megyei könyvtárban Molnár Ferenc tanár beszélgetett Esterházy Péterrel a zsúfolásig megtelt olvasóteremben. Ehhez itt is a könyvek és a biztonsági őrök adták a hátteret.

Az egri Eszterházy téren megrendezett ünnepélyes megnyitón egyébként Ballagó Zoltán, a polgármesteri hivatal oktatási irodájának vezetője köszöntőjében arról beszélt: olvasásszociológiai kutatások szerint a tolerancia, a kreativitás, a harmonikus személyiségjegyek inkább felfedezhetőek azoknál, akik olvasnak.

Az Index beszámolója szerint egyébként csütörtökön délben a Kuruc.infón jelent meg egy cikk, amely felhívja a figyelmet, hogy Egerbe látogat az „Így gondozd a magyarodat!” című „használati utasítás” szerzője. A portál szemelvényeket is közölt az 1991-es hangjátékból, amelyben a magyarok tartásáról, szokásáról és élelmiszeripari feldolgozásáról értekezik ironikusan az író. Esterházyt a rádiójáték miatt már a Magyar Nemzet is támadta, amikor 2007-ben a Magyar Rádió többször is újból sugározta a rádiójátékot. Akkor a lap a „Magyarni például annyit tesz majd: magamat jól leszopni” mondatot kifogásolta leginkább. Esterházy az Élet és Irodalomban reflektált a támadásra.


Részlet az írásból:

L. I. a Magyar Nemzet október 26-i számában az egyik írásomból vett mondattal kívánta megmutatni a manapság mértéktelenre nőtt magyar obszcenitást (amely egyébként olyan szabályok érvényesülését mutatja, „lassan a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági élet minden területén", "amelyek az SZDSZ érdekeinek és ideológiájának fekszenek”; tényleg ez van odaírva, nem hülyéskedem), és azt írja, hogy az én Így gondozd a magyarodat című esszémben szerepel a következő főobszcén mondat: „Magyarni például annyit tesz majd: magamat jól leszopni.” Mármost a hír igaz, de nem Moszkvában, hanem Leningrádban stb.: Mondott írás nem esszé, hanem rádiójáték, a magamat jól leszopni a magyarban inkább az alkohol vidám, bár túlzott mértékű fogyasztását jelenti; a malacosabb értelmezés igen hajlékony gerincet föltételez, amit nem kívánnék kétségbe vonni az írás szerzőjét illetően, amiképpen az is távol álljon tőlem, hogy tőle vagy a hasonlóan gondolkodóktól elvitatnám ezen oráliák örömeit s bánatait. Ezt nem is részletezem, pedig lehetne szépen. Amúgy a mondat, puff neki, aki kicsit is ismeri művészetét, tudhatja, Örkény Istvántól való.

Itt tartottam, amikor beöncenzúráztam az egészet, de még reflexből föllapoztam az Egy kékharisnya följegyzéseiből c. kötetemet, hogy megnézzem, hogyan is van ez a mondat pontosan nálam. Hát és mit látok? Hát és azt látom – elfelejtettem –, hogy ez ott mottó, oda van írva, hogy mottó, és oda van írva, hogy Örkény Istvántól való. Vajon milyen nemzeti megújulás, erkölcsi tisztulás, írástudói felelősség szolgálatában áll egy ilyen érdekes eljárás? Nem tudtam rájönni. A kötetet egyébként életem egyik legjobb szerkesztőnője, Körmendy Zsuzsanna szerkesztette, aki egy idő óta a mondott lap munkatársa. Talán segíthetne a kollégáinak, jól ismer engem, jól ismeri az írásaimat, mondjuk az Így gondozd... patrióta gyökereinek megmutatásával; ezt az írásomat annyiszor a szememre lobbantják, és ennek kapcsán annyi szamárságot beszélnek. Minden szamárság fáj a hazának.”



Forrás: MTI, heol.hu, index.hu, esterhazy.irolap.hu


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!