Der Standard: Támasz a magyar kártyavárnak
- Részletek
- Szemle
- 2011. június 03. péntek, 03:58
- Galamus-csoport
Magyarországon minden tizedik ház- és lakástulajdonos nem tudja törleszteni a hitelét. A kormány az érintettek hóna alá akar nyúlni – írja a Der Standard című osztrák napilapban Szigetvári András.
Aki megteszi a hosszú utat Lénárd Mariannhoz, az nem tud más kivezető lehetőséget. Lénárd a károsult magyar hitelfelvevők egyik szövetségét vezeti. Naponta több tucat ember zarándokol el tanácsadó irodájába, amely egy öreg gyárépületben, Budapest szélén van. Mindannyiuknak azonos a problémája: nem tudják törleszteni bankhitelüket. Lénárd tanácsát eleinte a jellegzetes válságáldozatok kérték.
Időközben a túlzott eladósodás problémája mélyen berágta magát a középosztályba. „Egyetemi professzorokat éppúgy érint, mint óvónőket” – mondja Lénárd.
Az ok egyszerű: a magyar jelzáloghitelek közel 70 százalékát devizában, első sorban svájci frankban adták. Mivel a frank megerősödött, a forint pedig még nem érte el a válság előtti csúcsát, a magyar házak és öröklakások tulajdonosai közül több mint 10 százalék az adósságcsapdába esett. Mintegy 130 ezer háztartás több mint 90 napja nem fizeti a jelzáloghitelek törlesztő részleteit, és további 130 ezer késedelemben van.
Segítség az adósoknak
Orbán Viktor miniszterelnök kormánya hétfőn este programot mutatott be, amelynek célja, hogy segítsen az adósokon. A csomag Európában alighanem egyedülálló. Arról, hogy valójában kin segít, már kedden erősen megoszlottak a vélemények.
A bankok és a kormány megállapodtak, hogy a váltóárfolyamot fiktív értéken rögzítik. Egy kölcsönvett frankért az adósoknak így nem a 217 forintos piaci értéket kell fizetni, hanem csak 180 forintot, egy euróért nem 266, hanem 250 forintot.
A reális és a fiktív árfolyam közötti eltérésből minden hónapban adódó különbözetre az adós újabb hitelt kap a bankjától. Az összegeket 2015-ig egy számlán elkönyvelik. A határidő után az ügyfélnek el kell kezdenie az újabb hitel és a kereken 7 százalékos kamata törlesztését. A magyar kormány garanciát vállal ezen összeg visszafizetésére, a bankok ezért díjat fizetnek az államnak. Ugyanakkor idén végleg kifut egy 2009-ben életbe lépett moratórium, amelynek értelmében a bank nem foglalhatja le az ingatlantulajdonokat. Végső soron ezzel sok ezer embert kilakoltathatnak.
Az osztrák hitelintézetek nehezen tudták értékelni a csomagot. Az Erste Bank nem kívánt nyilatkozni. A Raiffeisen International elemzői arról beszéltek, hogy a magyar bankokat de facto újabb hitelek nyújtására kényszerítik. Gianni Franco Papa, a Bank Austria kelet-európai igazgatója minden érintettnek hasznos, „kiegyensúlyozott” megoldásról beszélt.
Korlátozott keresletre számítanak
Lénárd hevesen ellentmond ennek: „Az embereknek ez a megoldás szinte semmit nem hoz. Az adósságaik tovább növekednek, és hosszú távon tovább viselik a külföldi valutából eredő kockázatot.” További rizikó, hogy most már a magyar állam is rajta ül a devizahiteleken. A veszélyek ma áttekinthetők, de mi lesz, ha a forint árfolyama lezuhan?
Németh Dávid magyar elemző emellett az új modellnél „korlátozott keresletre” számít. Úgy véli, ezt legfeljebb százezer banki ügyfél fogadja el. „Végtére is drágán meg kell fizetnie a későbbi törlesztést annak, aki emellett dönt.”
Az Ausztriában svájci frankban eladósodott hitelfelvevők számára a magyar megoldás nem jönne számításba, mert mások a hitelek feltételei, noha az euró árfolyamának jelentős esése Ausztriában is megdrágította a hiteleket. Kiút lehet a futamidők meghosszabbítása, hogy elkerülhetővé váljon a hitelek nagyon rossz árfolyam melletti törlesztése.
Lásd még Bolgár György interjúját Róna Péterrel (a szerk.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
