Die Zeit: Nincs hely a nácik áldozatainak Budapesten

Christian Schmidt Häuer írása a Die Zeit online változatában jelent meg május 31-én.


A budapesti Duna-parton, a parlament alatt 60-70 pár cipő áll. Gyerekek, nők, idős emberek cipői. Bronzból vannak*. Arra emlékeztetnek, hogy Hitler oldalági pártja, a magyar nyilaskeresztesek 1944–45-ben zsidó állampolgárokat a Dunába hajtattak, lelövettettek, vízbe fojtattak. Az áldozatok között volt egy cipész, a 67 éves Mónus Illés, szociáldemokrata, a nácik ellensége, zsidó. A háború végétől a rakpart egy része az ő nevét viselte. 1951-ben Magyarország akkori kommunista pártvezére eltüntettette a nevet. Mert Illés 1937-ben nemcsak a nácizmust, hanem a kommunizmust is elítélte: „El kell utasítani a szellem és a személyes szabadság minden elnyomóját, bármilyen színű legyen is diktatúrájuk.” A szociáldemokrata születésének 100. évfordulója alkalmából, 1988-ban a magyar reformkommunisták egy budapesti elővárosban parkot neveztek el róla. Most a város leszereltette a névtáblát. Ami jó volt a sztálinistáknak, az most megfelel az Orbán Viktor magyar miniszterelnök körüli nacionalistáknak?

A fővárosban nemrég 25 utca és tér kapott új elnevezést. Így tisztelik meg a magyar foci-aranykor labdarúgóit. A kommunizmussal szembeni ellenállók emlékét is megörökítették: ki ne tisztelné őket egy olyan országban, amely 1956-ban véres felkeléssel védekezett a szovjet diktatúra legszörnyűbb formája ellen? Megörökítették Jerzy Popieluszko lengyel papot is, aki a Szolidaritás napjaiban a legbátrabban prédikált a kommunista rezsim ellen, amíg meg nem ölték és egy folyóba nem dobták a titkosszolgálat emberei. Popieluszko neve most Ságvári Endre nevét törli el, ezt a nevet viselte az utca eddig. Ez a szociáldemokrata vezette 1937-ben a fasiszta nyilaskeresztesek főhadiszállása elleni rohamot. A hitleri csapatok elleni harca 1943-ban a kommunistákhoz vezette, 1944-ben, amikor ellenállt a letartóztatásnak, megölték.

Wass Albert vér- és talajrögös író nevét május közepe óta mindjárt két tér is viseli. A szélsőjobboldal számára ő a völkisch-népnemzeti magyarság afféle Homérosza. Wasst 1946-ban Romániában agyonlövésekben való állítólagos részvétel vádjával halálra ítélték. A Simon Wiesenthal Központ a vádakat alátámasztotta, az Egyesült Államok felmentette az emigránst a saját maga írta életrajza alapján (két Vaskeresztet elmulasztott benne megemlíteni). Wass az 1988-ban, Floridában bekövetkezett haláláig írásaiban az 1920 előtti határok közötti Nagy-Magyarországért harcolt.

Wass a szomszédok mellett a saját országában élő zsidókat tekintette a legfőbb rossznak. Beleillik ebbe a képbe, hogy egy Budapesti park immár nem Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét viseli. A zsidó [sic!] politikus annak az ellenállásnak a vezetője volt, amely Horthy Miklós birodalmi kormányzó hitleri Németországgal kötött szövetségével szállt szembe. A nyilaskeresztesek ezért 1944-ben felakasztották.

Horthy még élő bírálóinak is aggódniuk kell az intézményekben betöltött helyeikért. A Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont igazgatója éppen elvesztette a tisztségét, mert a központ kiállítása az Orbán-kormány nézete szerint túlságosan szoros kapcsolatba hozta Hitler szövetségesét a zsidók legyilkolásával.

Hová tart az ország? Budapest legnagyobb tere eddig a Köztársaság tér nevet viselte. Most azonban még ezt is átnevezték. II. János Pál boldoggá avatásához időzítve a lengyel pápáról nevezték el. Búcsú a köztársaságtól, s helyette meghajlás a Vatikán előtt? Orbán a saját egyeduralmát, ahová szándéka szerint a populizmusnak és a nacionalizmusnak kell eljuttatnia őt, már 2007 júliusában a következő kegyes krédóba burkolta: „A rend Istennek tetsző dolog, így tehát előbbre való a szabadságnál”.


* Öntöttvasból (a szerk.)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!