Demján: a magyar nemzeti konzultáció helyes, az európai populizmus helytelen

A kormány egyéves évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek kedden a Millenáris Teátrumban.

A konferencián – Orbán Viktor előtt – felszólalt Lánczi András politológus, a Századvég alapítvány elnöke („2010-re olyan helyzet alakult, ki, amikor nem egyszerű kormányzati programra volt szükség, hanem egy hosszú távú, az egész országot új pályára állító elképzelésre, hogy nehogy az folytatódjon, ami húsz év alatt egy leromlott gazdaságú, társadalmilag széteső, állami szuverenitásában korlátozott, nemzetközi tekintélyét elvesztett országhoz vezetett… ezért először azon kellett változtatni, hogy a nemzeti érdek előnyt élvezzen a rész- és magánérdekek helyett… Budapest rozsdaövezetté vált, koldusok lepték el a nagyobb városainkat, a tömegközlekedés színvonala is leromlott, majdnem mindenhol az igénytelenség és közöny jeleit láthattuk.”)

Felszólalt Thomas Faustmann, az Audi Hungaria ügyvezető igazgatója („…a kiváló munkaügyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy a piac igényeihez igazítsák a termelést – természetesen a jogszabályok betartásával… a kormányzat az elmúlt tizenkét hónapban többször megmutatta, megvan az elhatározása és ereje ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik legteljesítőképesebb országává váljon. Az Audi Hungária felajánlja ehhez együttműködését.”

És felszólalt Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Az alábbiakban Demján felszólalásának szó szerinti leiratát közöljük.


Demján Sándor a konferencián – MTI fotó: Kovács Tamás

A szimbolikus valóság: a hitelből vacsorázást az ebédből kell visszafizetni

„Ha a kormány egy évét értékeljük, a Vállalkozók Országos Szövetsége nevében én nem fogok tudni mondani semmi újat, hanem hajtogathatom azt, amit 15 éve mondunk, és hogy abból mi valósult meg, arra szeretnék rátérni.

Az első dolog, hogy nem volt szerencsés, de mégis kellett az uniós elnökség, és az új kormány, amelyik egy csődben lévő országot vett át, és plusz terhelte az uniós elnökség. Hihetetlen munkát végeztek a kormánytagok, de azt el tudom mondani, a nemzetközi visszajelzés a gazdaság területén a magyar uniós elnökséget rendkívül sikeresnek tartja. És ennek gyümölcsei később meg is fognak érkezni. A kormány egy olyan helyzetben vette át az országot, amikor hitelből vacsorázott mindenki Magyarországon. Lejárt a hitel, vissza kell fizetni, és ha nincs többletteljesítmény, akkor ezt az ebédből kell megtenni. Tehát ez a szimbolikus valóság.


Magyarország ki van szolgáltatva a kötvénytulajdonosoknak

Én azt hiszem, hogy elsőként használtam azt kritikaként az előző kormányok felé, hogy Magyarország nem független, ki van szolgáltatva a kötvénytulajdonosoknak. Magyarország oly mértékben adósodott el, oly mértékben torzul el a társadalom és a gazdaság szerkezete, hogy ezen változtatni kell. Én ha a magam gazdasági logikájával változtatást csinálok, akkor két dolog van, amit alapvetően meg kell tenni. Egyik, hogy meg kell határozni, hogy mit kell tenni, hogy elérjem a célt, a második, hogy mit nem szabad tenni. A mit nem szabad tenniről fogok hosszabban beszélni.


Európa abszolút nem volt toleráns a magyarokkal

Tehát a válságkezelés a gazdaságot, egyes szereplőit rendkívül súlyosan érintette. Nem szabad eltitkolni, hogy Európa abszolút nem volt toleráns a magyarokkal szemben, tehát az uniós és különböző szervezetek nem engedték meg a kormánynak az eredeti tervnek megfelelően, hogy egy többlet költségvetési hiánnyal a gazdaság lendületet kapjon. Ez egy hátrányos megkülönböztetés, mert a többi ország rendkívül magas költségvetési hiánnyal dolgozott. És akkor előállt egy vészhelyzet, s ebbe a vészhelyzetbe, sokaknak fájt, véleményem szerint a kormány helyesen cselekedett, amikor a bankadót, a különböző szektorokra kivetett különadókkal ezt megoldotta. Fölhívom a figyelmet, hogy a nagybankoktól kezdve… tehát ők nem tiltakoztak. Mások tiltakoztak ellene, hiszen tisztába voltak azzal, hogy ha nem lépi meg ezt a kormány, akkor 350-400 forintos euró van, és esetleg az unió Magyarországgal fog példát statuálni, hogy megijedjenek azok az államok, amelyek bajba vannak. Tehát azt gondolom, hogy ez egy szükséges lépés volt, de ennek nem örül senki, nem lehet módszere és rendszere egy fejlődő gazdaságnak. Tehát végül is azt a célt kell elérni összességébe, amit a kormány meg kell tegyen, hogy következzen majd be az is, hogy Magyarországon legyen a legalacsonyabb a bankadó. A többi adóval együtt Európán belül.


A szegénység megöli a demokráciát: a társadalmi jólét alapja a társadalmi költségek csökkentése

Én azt gondolom, hogy a válság kezelése sikeres volt. Ma a verseny a világon az arról szól, hogy hol mennyi a társadalmi költség. Azok az országok, ahol a társadalmi költség magasabb az átlagnál, azok versenyképtelenek lesznek. Ezt kell tudomásul venni. Hiszen a pénz ára a világon mindenütt egyforma, a nyersanyagé a tőzsde útján egyforma, a technológia, az megvásárolható. Két tényező van, a társadalmi költség, ami rávetül a termelésre, és a munkabér. Ugye ez egy szegény ország, a szegénységnek rengeteg veszélye van, a szegénység megöli a demokráciát. Tehát a demokrácia akkor teljesült ki és akkor fejlődött ki, ha a polgároknak legalább az 51 százaléka önálló volt, jómódú volt. Tehát az célkitűzés kell legyen, a mit kell tenni célja az kell legyen, hogy gazdag Magyarország legyen. Ne egyes személyek, hanem általános jólét legyen. A társadalmi jólét alapja pedig a társadalmi költség csökkentése. Én tudom, hogy soknak nem tetszik, hogy az állam tartja el őket felborult arányokkal, mert a társadalmi költség úgy keletkezik. Ha a társadalmi költség kevesebb, akkor én tudom mondani, és van rá példa, tessék megnézni, a magyar vállalkozói kör, a lehetőségeit figyelembe véve, ha a cégnek jól megy, ott a bérek is megfelelően növekednek. Ha nem tud növekedni a bér a társadalmon belül, teljesítményarányosan, akkor Magyarország elveszett.


Európával fog kezdődni a harmadik világ, mert nem akarnak dolgozni, nem szaporodnak

Elveszett, mert az Európai Unió, amely egy süllyedő… én nem vagyok politikus, én mondhatom, Európával fog kezdődni a harmadik világ 20-25 év múlva, de ez nem azt jelenti, hogy minden ország elsüllyed. Kinek milyen stratégiája van. Tehát a süllyedő Európa alapja az, hogy nem lesz fizikai munkása. Nem akarnak dolgozni… Olyan társadalmi szemlélet van. Nem szaporodik, és a társadalmi költségekből nem fog tudni visszavenni. vagy a többiek feljönnek. Világméretekben ez egy igazságos rendszer lesz, hárommilliárd ember, amelyik ténylegese többet dolgozik, annak a jóléte emelkedni fog, és Európa véleményem szerint válságban lesz. De ha válság van, akkor meg kell nézni hosszú távon, hogy mit kell tenni, illetve mit nem szabad tenni.


Ne legyen annyi egyetemi tanár, mint Németországban

Az első tehát: nem szabad növelni a társadalmi költséget, azt csökkenteni kell. Ehhez takarékos állam kell. Bátor tettnek tekintem azokat a reformokat, amit a kormány megtett. Először és markánsan: minden kritika és bírálat ellenére ezt nem szabad a kormánynak abbahagyni. A társadalmi költség csökkentése, az persze együtt kell járjon olyan… egy példát mondok. Nem akarom én bántani az oktatást, mert sokaknak fáj ez a dolog. De ha egy magyar egyetemi tanár, egy jó képességű egyetemi tanár nem fogja megkapni azt a munkabért, ami Nyugat-Európában van, el fog menni, és ott fog oktatni. Számtalan harminc-negyvenéves jó képességű oktató tanít. Ennek mi a feltétele? Mondjuk hogy ne legyen annyi egyetemi tanár Magyarországon, mint Németországban. Mert mi tízmillióan vagyunk. Ez az alapoldal. Hogy olyan normatív követelmény legyen, ami alapján, persze az oktatásban, hogy hány órát oktat valaki, tehát én mondjuk nem értek egyet azzal a kormánydöntéssel, amikor maximálják ezeket a béreket, tehát egy rendteremtés után ezt fel kell oldani, a vállalatoknál se, mert itt sok milliárdos vagy sok ezer embert foglalkoztató vállalatoknál, ha maximálva van a bér és nincs egy teljesítmény, ami hasznot hoz, akkor az szelektál. Tehát azt gondolom, hogy az egyetemi tanárok számának csökkentése, az oktatás átszervezése teremtheti meg azt a feltételt, hogy itt maradjon a jó képességű egyetemi tanár. Ha nincs mester, jó mesterek, akiket meg tudunk tartani, akkor mi hiába beszélünk tudásról, oktatásról, akkor mi elvesztünk. És ez igaz végig.


A Horthy-rendszerben a középiskolai tanár a középosztály tagja volt, mert tarthatott cselédet vagy takarítót

Tehát én amellett vagyok… én nem szeretem a Horthy-rendszert, ezt szeretném elmondani, de abban az időben egy egyetemi tanár a felső tízezer tagja volt. A középiskolai tanár a középosztály tagja volt, mert az tarthatott cselédet vagy takarítót. Tehát a társadalomba énszerintem ebbe az irányba el kell mozdulni. Ez azt jelenti, hogy nem úgy kell rektort választani egy egyetemen, hogy az a kikötés, jaj, az állományhoz és a létszámhoz nem nyúlunk.


Miért nem tüntetnek ki nagyon tisztességes esztergályost, gépmestert, farmert a legmagasabb elismeréssel?

Az oktatásnak van egy másik hatalmas hibája. Milyen szemléletre nevel? Itt élvezettel hallgattam az előadást. Ugye arra nevel, hogy azért tanulj, mert ha nem tanulsz, akkor dolgoznod kell. Az általános iskolától végig a munka közti különbség az borzalmas a társadalom… mindenkiből művészt, tudóst akarunk faragni, valamilyen olyant, ami kikerüli a fizikai munkát. Márpedig, és ezt szeretném mondani, egyben a hiányomat is, termelés nélkül, az a társadalom, amelyik nem termel bővített újratermeléssel többletet, az nem gazdagodik. Ehhez alapvetően fizikai munkásokra van szükség. És a fizikai munkát tisztelni kell. És ezért, amikor engem bírálnak, amikor azt mondom, hogy általános iskolában persze minden gyerek művész akar lenni, hogy az előírás legyen, hogy ha van művészeti szakkör, akkor legyen politechnika is. És a munka tiszteletébe az is beletartozik, miniszterelnök úr, amikor olvassuk a kitüntetéseket augusztus huszadikán, akkor miért nem tüntetnek ki nagyon tisztességes esztergályost, gépmestert, farmert a legmagasabb elismeréssel? Az egész társadalom szemléletébe sugalljuk azt, hogy művész, tudós, politikusokat általában nem tüntetnek ki, de mindegy, a fizikai munka területén, aki teljesít, az lemarad.


A marketinges, a jogász, a kereskedő nem újérték-előállító

Hiányolom a termelésnél: egy válságban lévő ország, mint ahogy nem jöttünk ki belőle, hiába hisznek a csodákba, a gazdaság, az ki tudja számolni, kell tíz év. Csak az irány legyen jó. Egy válságban lévő ország szelektív módon kell fejlesszen. Szelektív módon kell adót megállapítson. Nem vette le a kormány a termelésről az adókat. Miért kell a marketingesnek, a jogásznak, a kereskedőnek – ugye az sem újérték-előállító –, tehát ahol olyan logisztika van, addicionális bevétel jelenik meg, azt kell tudni erősíteni, és ezért nincs a termelés preferálva. Egy termelőhely el tud tartani három nemtermelő helyet. Tehát a termelést kell minden módon erősíteni.


Állami vállalatokat kell alapítani, állami tőkét kell juttatni magáncégeknek

E tekintetben hiányolom, lehet, hogy még nem került rá sor, vannak tervek, nem tudom, de állami vállalatokat kell alapítani, akik mondjuk integrálják a mezőgazdaságot. Mert felvásárol. Ne sajnálja a kormány… én tudom, hogy Magyarországon ez nem tetszik, de ha egy olyan társulás, mint a Coop vagy a CBA vagy bárki, akar csinálni egy konzervüzemet, annak az állam tőkét juttasson, majd ő menjen végig falvakban, és szervezze meg a zöldség, a gyümölcs és az összes többi termelést. Ez valahogy kiesik. Mivel Európa éhezni fog, hosszú távú stratégiába azt szeretném elmondani, hogy ez egy rendkívül fontos dolog, amit ki kell építeni.


Valamelyik szentre vagy történelmi eseményre hivatkozva ne legyen többletszünnap

Törvényeket adunk a vágyainknak. Miniszterelnök úr! Amikor munkáról beszél, Ön meg mindenki, akkor a parlamentben önálló képviselői indítványok alapján jön, hogy többlet munkaszüneti nap. Most mindegy, hogy valamelyik szent vagy történelmi esemény esetében, hogy legyen többletszünnap. Nem erről szól ez a mai világ. Az lehet, hogy helyes, de többet kell dolgozni, nem kevesebbet kell dolgozni, ahhoz, hogy korrigáljuk magunkat. Minden tiszteletem tehát a javaslattevőké, de a Vállalkozók Szövetsége ezt elutasítja.


Elutasítjuk, hogy a vasárnapi nyitvatartást meg akarják szüntetni

Vagy: a költségvetés pozíciójának védelme. Teljes mértékig elutasítjuk azt, hogy a vasárnapi nyitvatartást meg akarják szüntetni vagy korlátozni. Személy szerint, mivel a West Endben 380 kis üzlet van, nekem nagyon jó üzlet lenne. Ezt el szeretném mondani. De ez elvi kérdés. Egy olyan elvi kérdés, amelyik úgy jelenik meg, hogy ez foglalkoztat ez az ágazat, turizmust vonz az egészbe, és nagyon szép dolog, ha azt mondjuk, hogy nem dolgozunk vagy nem kell dolgozni vasárnap. De énszerintem aki mezőgazdaságban állatot tart, kertészetet és az összes többit, az nem tudja ezt nélkülözni. Nem azon múlik, hogy a vasárnapot vasárnapnak hívják. Legyen tisztességes szabadnap. Egy példát mondanék rá: egy hete kedden II. János Pál titkára, aki krakkói bíboros, Krakkóban, a mi bevásárlóközpontunkban nyitott meg a gyerekeknek egy olyan foglalkoztató helyet, amiről azt mondta, hogy a civilizáció fejlődésének maga ez a csodája. Tudom, hogy a magyarok ezt nem szeretik, van egy ilyen ellenérzés, de azt mondta: mennyivel jobb, hogy ezek a gyerekek nem az aluljárókban vannak és az utcán. Hanem ott zenélnek, komputerrel foglalkoznak, és az egyház felzárkózott, ő szervezi, viszi, gondozza őket. Mert az egy védett, tiszta környezet. Csak megvannak az előítéletek. És Lengyelország vallásossága tiszteletre méltó, és nagyon örülnek, hogy vasárnap is nyitva van. Tehát azt szeretném mondani, hogy a vágyak… Én dohányos vagyok. A dohányzást még elfogadom, mert meg kell mondani  mindenkinek, hogy csökkenjen, de ez is költségvetési bevételkiesés. És nem áll úgy az ország.


A kormány rengeteg nagyvállalatot hozzon be ide

Mi a vágyak mellett… mit kellene tenni? Maga a Széll Kálmán Terv, amelyik markáns és radikális megszorításokat hoz… nem tudunk mást csinálni. Magyarország a pénzügyi stabilitását meg kell őrizze. Ahhoz, hogy 3 százalék növekedés legyen, azért ez egy mínusz 2-2,5 százalék, meg kell mondjam, hogy nem irigylem a Fellegi Tamás miniszter urat, mert 3 százalékot növekedni rendkívül nehéz. Ezért van súlya annak, az Audi-megállapodásnak, súlya egy Huaweinek, amely önmagában mondjuk 2 százalék GDP-t hoz. Tehát a kormány hatékonyan kell rengeteg nagyvállalatot behozzon ide, amelyik megemeli a magyar GDP-t, különben nagyon nehéz egyensúlyba kerülni.


Oroszországnál diplomáciai hibák hátráltatták a „keleti szelet”

E tekintetben a kormány jól szervezi a kínai gazdasági kapcsolatokat, tehát a miniszterelnök úr által említett keleti szél, az jól hat. Oroszországnál látunk problemát. Ott néhány olyan esetleges diplomáciai hiba hátráltatta a gazdasági tárgyalásokat… de nekünk mind a kettőre szükségünk van ilyen szempontból.


A vállalkozói körnek nem volt választása, mert a Fideszen kívül nem volt kormányzóképes erő

A bérkommandók kérdése. Ezt mi úgy érezzük, hogy ez egy bizalmatlanság a vállalkozások iránt. Ha minden évben, mindegy, hogy milyen volt, teljesítette a vállalkozói kör a bérajánlást, tehát amit meghatároztak, egyetlenegy év sem volt, nem lehet kimutatni, akkor mi nem értünk egyet az ilyen jellegű beavatkozással. Ezt el szeretném mondani. A vállalkozói körnek igazában véve, őszintén meg kell mondani, nem volt választása. Magyarországon nem volt választása. A Fideszen kívül nem volt kormányzóképes erő. Ez a nagy arányú győzelemben is benne volt. És ebben a vállalkozói kör a kormány programját, magát a Fideszt is támogatta. Nem hiszem, hogy ez egy jó lépés lett volna [mármint a bérkommandó]. És magát a kommunikációját is helytelennek tartjuk. Tehát ezt mi nem tudjuk elfogadni.


Helyes, hogy a kormány megkérdezi az embereket, de kell érdekvédelmi egyeztetés is

A társadalmi egyeztetésről. Én azt gondolom, hogy munkabéke kell az egész országban, tehát… amíg tetszik, és egyetértek azzal, hogy… a politikai pálya, nem az enyém… hogy a kormány úgy politizál, hogy megkérdezi az embereket. Tehát ez egy jó… magam is mindig átnyúlok a közvetlen helyetteseimen, és közvetlenül kérdezek meg embereket. Tehát ez egy helyes és jó politika. De ettől, úgy gondolom, hogy a civil társadalommal, érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetni kell. Ők képviselnek olyan szervezeti erőt, amelyik a munkabékét hozza. E tekintetben úgy gondolom, hogy mindenki, tehát az ország érdekében is szükség van. Én azt gondolom, itt ül Vizi E. Szilveszter úr, neki volt a felvetése, hogy Magyarországon legyen társadalmi szerződés. Az írekhez hasonlóan. Most ne legyintsenek az írekre a jelenlévők, mert az alatt a húsz év alatt, amíg csinálták, megháromszorozták egy átlag ír állampolgár vagyonát, na és ha most a válság miatt elvesztenek tíz százalékot, akkor mi történik? Semmi. Hozzánk viszonyítva. Ha nálunk a krízisben valaki elveszt tíz vagy tizenöt százalékot, az a szegény réteget hihetetlen mértékben növeli. Tehát a finneknél a társadalmi szerződés, ami azon alapult, megvolt az, hogy a növekedésből hány százalék a bérfejlesztés, mi a foglalkoztatásszerkezet, hányan lehetnek okosok, hányan lehetnek szorgalmasok, hol dolgoznak, milyen bértarifákkal, ez egy működő rendszer volt. És én ezt javaslom, az új szervezet, amit a kormány javasol, annak a homlokterébe. Ettől, úgy gondolom, hogy a vállalkozók szövetsége meg a szakszervezetek ágazatonként vagy területenként folytatnak párbeszédet, és meg fognak állapodni különböző dolgokban. De a társadalmi szerződést rendkívül fontosnak tartom.


A demokráciát meg a gazdaság erejét a politikai populizmus teszi tönkre, Európa erről szól

Ha a kormány szembemegy – ezt akarom mondani, ami a legfájóbb volt. Ugye a demokráciát meg a gazdaság erejét a politikai populizmus teszi tönkre. Európa erről szól. Ezért megy tönkre. Tehát felelőtlenül ígérgetnek dolgokat. Példaadó az a régi követelése a vállalkozók szövetségének, hogy a külső eladósodás ötven százaléknál nem lehet több. Ez egy jó hangsúly, ez egy jó irány. Tehát az ez, ami gátat szabhat annak, hogy felelőtlen politikai ígéretek legyenek, amikor egyesek hitelből akartak jóléti rendszerváltást tenni, és ide juttatták ezt az országot. Tehát tönkretették. Azt gondolom, hogy versenyelőnyt kell szerezzünk, ebbe nagyon dicsérjük a kormányt, aki nem akar csatlakozni, s reméljük, hogy soha nem is fog, egészen addig, amíg nem a miénk a legmagasabb átlagéletszínvonal, az uniónak arra a törekvésére, hogy egyforma adók legyenek.


Örülünk annak, hogy az euró el van odázva

Ugyanígy örülünk annak, benne volt az eredeti követelésünkben, vagy megállapodási javaslatba, nem követelésbe, de a miniszterelnök úr akkor elutasított, örülünk annak, hogy az euró el van odázva, mivel jó árfolyammal, tehát ipar, gazdaság számára kedvező árfolyammal, közepes inflációval tud Magyarország felzárkózni az unióhoz, vagy azt elhagyni. Ha nálunk euró lenne… a monetáris szabályozás az olyan, hogy van mondjuk 27 tagállam, az 27 vízzel teli medence. Az egyikben tőkeellátottságban három méter van, a másikban kettő, van, ahol egy. Amikor általános pénzszűkítést csinálnak, akinek legalacsonyabb a tőkéje, az kiszárad. Az nem fog fejlődni. Aki idő előtt lép be az euróövezetbe, és mondjuk csak 50-60 százalék teljesítménye van, az örökre cselédsorsra van ítélve. Ez volt a mi igazi averziónk, és ezért mondjuk a felzárkózást.


Európa nem más, mint önző országok klubja

Tudjuk azt, hogy politikailag nem örültek a magyar döntésnek, de ezt én mondhatom, a miniszterelnök úr nem mondhatja, a házelnök úr sem, azért reálisan a magyar… azt lássa, hogy Európa, az nem más, mint önző országok klubja. Az nem egy egységes irányítású rendszer. Amikor krízis van, akkor mindenki a saját érdekeit előtérbe tolja, és a másiktól akar elvenni. Ha mi fejlődni akarunk, akkor a magyar érdeket kellőképpen kell honorálni.

Annak örülök, hogy itt felszólalt az Audi. A világon ha bármelyik országban siker volt, az úgy történt, hogy a nagy multik és a helyi termelés fogott össze. Az egy egészséges szimbiózis. Ahova bedolgozó rendszereken keresztül számtalan foglalkoztatás lett. Ennek egy preferált adórendszere kellene kialakuljon, és ennek a támogatása.


Meg kell mondani a nyugdíjasoknak, mennyit kapnak a 300 ezer álrokkanttól elvett pénzből

Azt gondolom, hogy Magyarország jó irányba mozdult el a változásra, minden magyarnak az az érdeke, hogy sikeres legyen a mindenkori adott kormány. Tehát ez nem ideológia kérdése. Az a nehéz helyzet, amiben a kormány átvette a munkát és a népszerűtlen lépéseket ha végigviszi, akkor ha van egy társadalmi szerződés, amelyik megmondja, hogy miről hova jutunk, tehát ha mondjuk elveszünk háromszázezer álrokkant nyugdíjastól pénzt, akkor a tényleg sanyarú helyzetben, tényleg lehetetlen helyzetben lévő valós nyugdíjasnak meg kell mondani, hogy ebből te ennyit kapsz. Mert ez egy átcsoportosítás, mert a lobbiérdekek, azok erősek. Tehát arra biztatom a kormányt, hogy ezt bátran tegye meg, a társadalmi párbeszédet, az emberek meggyőzését a piacgazdaságról, mert nem tanulták, a magyar embert nem oktatták, nem tanították meg arra, hogy mit jelent a piacgazdaság. Röpködnek a GDP-számok, az ilyen index, olyan index, de a gyakorlatban, úgy érzem, hogy el kell magyarázni az embereknek azt, hogy mit jelent a versenypozíció, mit jelent a lemaradás, mit jelent a veszély, és a valós nehézség, amiben a kormány ezt átvette.

Magyarország a visszaeső Európában legyen sziget

Nagy élvezettel hallgattam a professzor úr előadását [Lánczi András], nagyon egyetértek a munkáról szóló a dologgal, a római hasonlattal, ezért készültem, hogy mondok római hasonlatokat, de abbahagytam. Én azt gondolom, hogy Magyarország a visszaeső Európában lehet egy olyan sziget, egy megfelelő nemzetstratégia mellett, ahol tartós jólét lesz, és ahhoz másfél millió ember kell termeljen. És azt a másfél millió embert kell nagyon, de nagyon tisztelni.”



Forrás: fidesz.hu videó


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!