rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. május 27.

Raskó György agrárközgazdász


Bolgár György: - A Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy a kormány mintegy 2 milliárd forint támogatást ad a cukorrépatermesztőknek, tonnánként körülbelül 2600 forintot, mégpedig azért, hogy fennmaradjon a magyar cukorgyártás. Őszintén szólva, sok dolgot nem értek. Az egyik – kezdjük a legegyszerűbbel, mert nyilván nem ismerem az erre vonatkozó szabályokat, de Ön biztosan –, hogy egyáltalán adhat-e a magyar kormány ilyen támogatást az Európai Uniós szabályok szerint?

Raskó György: - Pontosan az európai uniós szabályok szerint adhat. Az a lényege a dolognak, hogy az unió az alapárat olyan alacsony szintre vitte le, 26,3 euróra tonnánként, ami nagyon sok tagországban nem fedezi a cukorrépatermelés költségeit. Tehát ahhoz, hogy ott termelés legyen – és ilyen országokról van szó, ahol persze van cukorkvóta –, ad uniós kiegészítést és lehetővé teszi, hogy a nemzeti költségvetésből kiegészítsék ezt a támogatást. Ez jelen pillanatban úgy néz ki, hogy 6 eurót ad az Európai Unió és 4-et a magyar költségvetés, az 10 euró. Ez pont akkora összeg, amely már a cukorrépatermelést úgymond helyzetbe tudja hozni más olyan szántóföldi növényekkel szemben, amelyek jelen pillanatban sokkal nagyobb jövedelmet biztosítanak.

- Tehát ez a 2600 forint/tonna részben uniós támogatásból és kisebb részben magyar költségvetési pénzből áll össze. Na már ennyivel is többet tudunk és ennyivel is beljebb vagyunk. De a másik kérdésem az, hogy ha az unió huszonhat eurós alapárat határozott meg egy olyan cukormizériában, ami most alakult ki a piacon, pontosabban az elmúlt hónapokban alakult ki a piacon, miért nem megy föl ennél jóval magasabbra az ár? Hát nem a piaci keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg, hogy mennyi lesz a cukorrépa ára? Ha keresik a cukrot és a cukorgyárak is keresik, akkor drágán lehet majd eladni a cukorrépát is.

- Remélhetőleg ebben az évben ez az emelés meg is történik, mert ugye a cukorrépatermesztés úgy történik, hogy szigorú, zárt rendszerben minden termelőnek van kvótája, répakvótája, a cukorgyárnak van cukorkvótája. Senki nem termel répát kvóta nélkül...

-… Csak úgy a szabad piacra, hogy van cukorrépám és majd eladom valahogy…

- Ilyen nincsen. Tehát a répatermelők szerződést kötnek valamelyik cukorgyárral, jelen esetben a Magyar Cukorral, amelynek Kaposváron van egy nagyon korszerű feldolgozója. Ez a feldolgozó, tehát a Magyar Cukor az alapárat természetesen megadja, és aszerint, hogy mennyi szerződést tudott kötni, időnként ad felárat is, tehát ösztönző egy-két eurót pluszban adni azért, hogy a támogatással együtt meglegyen az a cukorrépa-vetésterület, ami kell ahhoz, hogy üzemeltesse a gyárat. Csak hát ez egy évvel ezelőtt történt. Tehát a cukor ára tavaly szeptemberben kezdett fölmenni, addigra már ott voltunk a cukorrépa-betakarítás elején, a szerződéseket meg januárban kötik meg a cukorgyárak. A cukorgyárak sem számítottak arra, hogy az ár, mint ahogy a kukorica, búza és növényi olajok ára, közel százszázalékkal emelkedett tavaly, és ez szerencsére ebben az évben is, mármint a termelők számára szerencsére ebben az évben is kitart. Tehát ha a Magyar Cukor azt szeretné, hogy a teljes termelési kvótáját maximálisan kihasználja, akkor valószínűleg ebben az évben ad ösztönző felárat még az alapáron felül. Például, ha magas a cukorrépa cukortartalma, akkor szoktak fizetni prémiumot, ezt megteszi a Magyar Cukor is, tehát ő így az általa, neki engedélyezett 105 ezer tonna cukrot természetesen ebben az évben is le fogja gyártani.

- De hogy ez biztos legyen, ezért az Európai Unió, illetve a magyar kormány még tíz eurót rátesz.

- Igen. Mert ha nem tenne, és ez a lényeg, akkor egy hektáron se vetnének cukorrépát, mert más növények sokkal nagyobb jövedelmet adnak.

- Miért van ez? Ha egyszer a cukor ára ennyire fölment – én értem, hogy van egy fáziskésés a szerződések megkötése és aztán a piaci viszonyok kialakulása között, de hát most már egy ideje tart ez a piaci cukorár-emelkedés –, akkor a cukorrépa-termelők nagyjából biztosak lehetnek abban, hogy legalább a következő évben magas áron lehet értékesíteni az ő terményüket, hiszen a cukorgyárak abban lesznek érdekeltek, hogy keressék ezt a cukorrépát és feldolgozzák.

- Ha elvonatkoztatunk a világpiactól, akkor nagyon igaz, amit Ön mond, de a világpiacon más szereplők sokkal olcsóbban állítják elő a cukrot – nádcukorról van természetesen szó. A cukornádból készített cukor előállítási költsége nagyjából 35-40 százaléka a répacukor előállítási költségének, tehát a nádcukor sokkal versenyképesebb, ebből adódóan az unió, miután nem fizethet exportszubvenciót a harmadik országokba történő eladásokhoz, nem érdekelt abban, hogy a cukor mennyisége több legyen, mint ami a belső uniós fogyasztás. Ráadásul vannak a Mercosur-államokkal és más fejlődő országokkal olyan megállapodásai, például Szerbiával, hogy Szerbia és Horvátország igen jelentős mennyiségű cukrot preferenciális vám mellett vihet be az unióba, gyakorlatilag ez a világkereskedelmi megállapodás.

- Ezt látjuk a magyar üzletekben is gyakran. Ugye az ember leveszi a polcról a cukrot, és látja, hogy ezt Szerbiában gyártották.

- A lényeg az, hogy nem érdeke az uniónak, hogy túltermelés legyen az unión belül.

- De ez gazdaságilag racionális, nem? Nyilván kell egy biztonsági, egy stratégiai tartalék, lehet talán így is nevezni, hogy nehogy véletlenül egy olyan helyzet alakulhasson ki, hogy az unióban nincs cukor, mert nem tud hozzájutni a világpiacon, de ezen felül nincs értelme ezt erőltetni vagy külön támogatni közös adópénzből, hiszen a világon általában sokkal olcsóbban lehet ehhez hozzájutni, nem?

- Igen. Ugye a cukor árát az húzta föl részben, hogy az unióban hatmillió tonnával csökkent a termelés. Ezt a világpiaci szereplők persze tudták, de ez egy tudatos lépés volt az unió részéről. A másik pedig az, hogy az úgynevezett etanolgyártás – tehát a cukornádból készült etanol, vagyis denaturált szesz, amit aztán etanollá feldolgozva üzemanyagként használnak – azáltal, hogy a kőolaj és kőolajszármazékok ára a világpiacon ilyen drasztikusan megugrott, nyilvánvaló, hogy dél-amerikai cukornád-termelőket és feldolgozókat abban tette érdekeltté, hogy finomított kristálycukor helyett denaturált szeszt, vagyis etanolt gyártsanak, mert annak a szabadpiaci ára jóval nagyobb jövedelmet hozott, mintha cukorként adták volna el.

- És ha ez így marad, akkor nem lehet, hogy a nádcukor ára is föl fog menni, mert kevesebb lesz belőle, vagyis mégis csak érdemes lesz akkor cukorrépát termeszteni az Európai Unióban is?

- Azt mondom Önnek, miután én nagyon komoly cukorrépatermesztő vagyok, hogy én ebben bízok.

- Ezt nem is tudtam, hogy még személyesen is érdekelt ebben.

- Örülnék neki, ha az unió esetleg egy magasabb minimálárat határozna meg és egy plusz kvótát adna a tagországoknak. Magyarországnak lehet, hogy 10-15 százalék plusz cukorkvóta jól jönne. Ezt mint agrártermelő mondom, tehát mint cukorrépatermelő, de mint agrárközgazdász mindjárt meg is cáfolom magam, mert nagyobb érdeke fűződik Magyarországnak ahhoz, hogy az izoglukóz-kvóta emeléséért harcoljon, mert abban Magyarország abszolút versenyképes.

- Az kukorica alapú, ugye?

- Ez a kukorica alapú glukóz, izoglukóz-gyártás, ami egyben kapcsolódik az etanolgyártáshoz is. Ez, miután kukoricát bőven lehet Magyarországon termelni, sokkal jövedelmezőbb növény, mint a cukorrépa, ezért ha mi, a magyar kormány Brüsszelben nem a répacukorkvótáért lobbizna, hanem az izoglukóz-kvóta emeléséért, akkor az Magyarországnak nagyon komoly forintokban, milliárdokban mérhető előnyt biztosítana.

- Na de ha ez ilyen egyszerű, miért nem értik meg, hiszen ez egy nagyon könnyen bebizonyítható, igazolható tétel volna? És ha Önnek mint cukorrépa-termelőnek is érdemesebb volna mást termesztenie a földön, mint cukorrépát, akkor miért nem világos ez a magyar agrárpolitika számára?

- Azt gondolom, azért, mert inkább belpolitikai ügyet kreáltak ebből a cukorkérdésből. Tehát nem racionális érvek alapján folyik a vita a médiában erről a dologról, hanem inkább nem mondom milyen más célzattal.

- Mintha attól olcsóbb lenne a cukor, ha itt többet állítanának elő.

- Igen. De ha a minisztérium racionálisan gondolkozik, akkor Brüsszelben az izocukor-kvóta emeléséért valóban jól alátámasztható érvekkel tudna harcolni, és egyébként hozzáteszem, hogy az uniónak is jobb lenne, ugyanis az izocukor, izoglukóz előállítási költsége is alacsonyabb és az ára is alacsonyabb, és minden további nélkül helyettesíthető a répacukorral, például ugye a Coca-Cola és a Pepsi-Cola izoglukózt használ édesítésre.

- És nem rosszabb ettől a minősége? Mert ilyet is lehet olvasni, hogy az bizony rosszabb, mint az igazi cukorból készült.

- Akkor a Coca-Cola nem használna izoglukózt, és Egyesült Államokban egyébként a teljes cukorfelhasználásnak több mint ötven százaléka kukorica alapú izoglukóz, míg Európában ez az arány nem éri el a tíz százalékot.

- No akkor most föl van adva a lecke, ha nem is nekünk, de az agrárkormányzatnak, méghozzá Raskó György agrárközgazdász és cukorrépatermelő részéről.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!