rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. május 27.

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, a rendvédelmi sztrájkbizottság új vezetője


Bolgár György: - Az előző vezető, Kónya Péter lemondott, és bár egy közleményben ismertette ennek az okait, én nem nagyon értem, gondolom, ezért a hallgatók vagy a közvélemény sem. Azt mondja, olyan többségi vélemény alakult ki az elmúlt napokban, amely az ő lelkiismeretével összeegyeztethetetlen, olyan tárgyalást, ahol jégre viszik az egyik felet, míg a másik a száraz parton áll, nem tud támogatni. Szépen hangzik, de egy szót sem értek. Meg tudná egy kicsit megmagyarázni nekünk, hogy miről van szó?

Árok Kornél: - Én azt gondolom, hogy ennek a magyarázata nem az én tisztem. Ugyanezt tudom, Péter ugyanezzel indokolta a mai sztrájkbizottsági ülésen a lemondását, én annyit tudok tenni, hogy elfogadom ezt a magyarázatot.

- Na jó, akkor fogadjuk el a magyarázatot, de akkor arról mondjon nekem valamit, hogy mi a baj, min vitatkoznak?

- Azon, hogy mindenki a saját szervezetére specifikus dolgokat szeretné egy kicsit jobban előtérbe helyezni, illetve van olyan szakszervezet, amely inkább a tárgyalóasztalnál szeretné mindenáron megoldani a dolgot, és vannak olyan szakszervezetek, amelyek nem riadnak vissza a későbbiekben akár egy ismételt utcára vonulástól sem.

- A tűzoltók melyik típushoz tartoznak?

- Én azt gondolom, már a hatodikai és a tizenhatodikai demonstrációból is egyértelműen kiderül, hogy ha arról van szó, akkor mi hajlandók vagyunk akár utcára is vonulni.

- Ebből viszont arra következtetnék, hogy Kónya Péter viszont a másik táborhoz tartozik, ellenben abból a mondatából, hogy olyan tárgyalást, ahol jégre viszik az egyik felet, arra következtetek, hogy mégsem a tárgyalások híve. Most akkor ki hol áll?

- Ez jó kérdés, még egyszer mondom, Péterrel kapcsolatba nem szeretnék nyilatkozni.

- De az nem volna érdekük mindannyiuknak, hogy egységesen lépjenek föl? Abban a pillanatban, hogy kiderül, repedések vannak tárgyalásban, álláspontokban, módszerekben, mindannyian meggyengülnek, függetlenül attól, hogy igazuk van-e, vagy sem.

- Ez a feladat vár most nyilván rám, illetve a sztrájkbizottságra, hogy azokat a közös nevezőket megtaláljuk, hogy ez jég ne repedjen, hanem hízzon és egyre erősödjön, és egyre stabilabban álljunk ezen a felületen. Ez hétfőn fog elindulni, hétfőn tíz órakor sztrájkbizottsági ülést fogunk tartani, nyilván ennek a kidolgozása és a továbblépés mindenképp kardinális feladat és elsődleges szempont.

- Ha jól értettem az elmúlt napok fejleményeit, akkor körülbelül arról volt szó, hogy a kormány egy kicsit visszatáncolt az eredeti ultimátumától, és hajlandó egy olyanfajta megegyezést kötni Önökkel, hogy azok a rendvédelmisek, akik korkedvezménnyel nyugdíjba mentek és nem érték el még a nyugdíjkorhatárt, legyenek megadóztathatók, vagyis a nyugdíjukat adóztassák meg a személyi jövedelemadó szabályai szerint. Ez nem annyira totális megoldás, mint amit a kormány elsőre akart, viszont felvet azért egy csomó kérdést és aggályt, hogy akkor mostantól kezdve vajon milyen nyugdíjak milyen alapon, hogyan lesznek megadóztathatók. Lehet, hogy ez az, ami nézeteltéréseket okoz a különböző szakszervezetek között?

- Ennek utánanéztünk, tehát EU-komfort az, hogy a nyugdíjak megadóztathatók, azonban az már a magyar alkotmánnyal is ellentétes, hogy diszkriminatívan csak egy társadalmi réteget, adott esetben a fegyveres, rendvédelmi szférát adóztatnák meg.

- Ön tehát ezzel nem ért egyet?

- Melyikkel?

- Ezzel, hogy személyi jövedelemadóval sújtanák a nyugdíjakat?

- Nézze, amennyire eddig utánanéztünk a jogszabályoknak, ezt, még egyszer mondom, jogszerűen tudnák csinálni, hogy megadóztatják a nyugdíjakat. Egy kicsit az az érzésem, mintha négy almát akarnának elvenni tőlem, azonban bedobják azt, hogy nyolcat vesznek el, és akkor örülök, hogy jaj, de jó, hogy csak négyet vettek el. Tehát egyáltalán nincs kizárva, hogy az eredeti szándék is a nyugdíjak megadóztatása volt, azonban bedobtak ennél egy sokkal súlyosabbat, és gyakorlatilag így az adóztatás zökkenőmentesen, mindenféle különösebb ellenállás nélkül átmenne és bizonyos emberek még örülnek is annak, hogy hú de jó, hogy csak megadóztatják a nyugdíjat, és nem veszik el. Azonban hozzá kell hogy tegyem, amit az előbb elkezdtem, hogy abban az esetben, ha csak a fegyveres és rendvédelmi szférát adóztatnák meg, ez a magyar alkotmánnyal ellentétes, diszkriminatív, ebben az esetbe perelni fogjuk ezt a dolgot és nyilván meg is fogjuk nyerni. Tehát itt egyértelműen az a cél, hogy minden magyar állampolgár, aki korkedvezmény, illetve a ráeső öregségi nyugdíj alatt nyugdíjat kap, nyugdíjat folyósítanak számára, nyugdíját meg fogják adóztatni, senki ne ringassa magát abba, hogy ezt nem teszik meg.

- Vagy legalábbis megadóztathatják.

- Igen.

- Mert az egyikből következik a másik, ugye ezt mondja Ön.

- Gyakorlatilag igen, tehát adót fognak vonni a nyugdíjakból, teljesen egyértelmű ez a szándék! Egyszerűen kísérleti nyulak vagyunk, akiknek ha a torkán ezt le tudják dugni, utána mindenkién le fogják.

- Mi az, amiben a kormány még változtatott a korábbi álláspontjához képest, van-e olyan momentum, van-e olyan eleme ennek, amit például az Ön szakszervezete vagy Ön személy szerint el tud fogadni?

- Például a visszatérés, a visszafoglalkoztatás, hogy csak és kizárólag önkéntes alapon történhet meg. Tehát az, hogy fűnyíróelven ötvenhét év alatt mindenkit visszafoglalkoztatok, elfogadhatatlan számunkra. Van egyébként több olyan pont, amihez ragaszkodunk és szeretnénk megtartani, s vannak olyan pontok, amiben kompromisszumkészek vagyunk, ezt nyilván az egyeztetésen még csütörtökön megpróbáljuk a miniszterelnök úrral megértetni, elfogadtatni.

- Tehát az önkéntes visszafoglalkoztatás az egyik olyan pont, amiben Önök kompromisszumkészek. Mi van még ilyen?

- Például a tűzszabályok áttekintése.

- Milyen szabályok?

- Tűzszabályok, tehát ez az egészségügyi nyugdíjba menetel, hogy vannak olyan munkahelyek, hogy aki mondjuk lőfegyveres szolgálatra nem alkalmas, de még hivatásos szolgálatra igen, akkor ezt nézzük meg, és ezeket az embereket ne engedjük el. De ez nem visszamenőleg, tehát ez csak úgy működhet, hogy január elsején hatályba lép, és onnantól érvényes például.

- Tehát a lényeg az, hogy az Önök álláspontja szerint tulajdonképpen mindenről lehet tárgyalni, de tárgyalni kell, megegyezni kell, kompromisszumot kell kötni és nem visszamenőleg rendelkezni egyoldalúan. Ez a dolog lényege?

- Visszamenőleg semmiképpen sem lehet rendelkezni, én azt gondolom, az egy hibás politikai döntés lenne, ha ebbe nyúlnának bele. És minderről természetesen – ahogy eddig is hangsúlyoztuk – hajlandóak vagyunk tárgyalni, a célunk az, hogy asztalnál oldjuk meg ezeket a kérdéseket és ne az utcán.

- Ezek szerint nem sztrájkban gondolkodnak, bár Ön a sztrájkbizottság vezetője, hanem tárgyalásban és megegyezésben.

- Elsősorban tárgyalásban és megegyezésben gondolkozunk.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!