A törvények és a magyar nyelv törvényei

(Avagy: Miért nem a saját kerületének jelöltjére szavaz a távollévő?)

Nyíri András


Részlet az Alkotmánybíróság 6/1991. (II. 28.) AB határozatának indoklásából:

„A kifejtettek miatt az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy a magyarországi állandó lakással rendelkező, de a választás napján lakóhelyétől távol levő választópolgárt – a Magyar Köztársaság felségterületén belül bárhol is gyakorolja szavazójogát – az országgyűlési képviselők általános választásánál olyan helyzetbe kell hozni, mintha állandó lakóhelyén adná le szavazatát, azaz nem fosztható meg attól a jogtól, hogy az állandó lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület JELÖLTJÉRE egyaránt szavazhasson. Ennek – mint azt a Belügyminisztérium Választási Irodája is megerősítette – technikai akadálya nincs. A szóba jöhető technikai megoldások közül annak a kiválasztása, amely a legnagyobb garanciát nyújtja a választások tisztaságára nézve, egyszersmind biztosítja a szavazás titkosságát is, a törvényalkotóra tartozik, ezért e kérdéssel – mint hatáskörén kívül esővel – az Alkotmánybíróság nem foglalkozott.”

***

Részlet az 1994. évi III. törvényből, amely az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosítása és kiegészítése:

„28. § (1) A Vjt. 40. § (1)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után a lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől vagy – a szavazás napján – a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt.

(2) Az a választópolgár, aki lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek az igazolása alapján kérheti a tartózkodási helyén a jegyzőtől vagy - a szavazás napján - a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolással a választópolgár területi választókerületi és egyéni választókerületi JELÖLTRE egyaránt szavazhat…”

***

Összegezve: az Alkotmánybíróság 6/1991. (II. 28.) AB határozatának indoklása alapján tehát bárhol is tartózkodom, a saját választókerületem JELÖLTJÉRE szavazhatok, míg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 1994-es módosítása szerint általában a választókerületi és egyéni választókerületi JELÖLTRE adhatom a voksom. Olyan törvényt nem találtam, amely a konkrét „jelöltje” és általában a kerületi „jelölt” közötti különbségtételt egyértelműen megfogalmazta volna. Mi lehet ennek az oka?!

Az a fránya magyar nyelv, na és persze a PISA-jelentés.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!