Charles Gati és a Rzeczpospolita a magyar kormányról és külpolitikájáról



Charles Gati
Kabarétéma címmel közölte szombaton a Sme című szlovák liberális napilap hétvégi melléklete Charles Gati amerikai professzor terjedelmes írását a magyar kormány külpolitikájáról.

Gati szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy véli, hogy a Nyugat kifáradt, s az új szelek Keletről fújnak. Míg Orbán három éve, ellenzéki politikusként bírálta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt azért, mert megpróbált barátkozni Moszkvával, tavaly új kormányfőként már maga is ezt tette. „Nem járt sikerrel, és üres kézzel tért haza. A kínai vezetés ígért neki (Orbánnak) néhány morzsát, de egészében véve úgy viselkedik vele szemben, mint valamikor Albániával és Enver Hodzsával szemben. A kormányfő ezt eltűri, mert a Nyugatban minden jel szerint csalódott. Nem tudja megbocsátani neki, hogy a nyugati kormányok az utóbbi húsz évben elismeréssel kezelték a szocialista és liberális ellenfeleit.”

Orbán úgy látja: megkörnyékezheti a még mindig kommunista és pártállami kínai rendszert, a Nyugatnak viszont felrója, hogy együttműködött azokkal a magyar kormányokkal, amelyek pluralizmust és szabad piacot akartak, mert azoknak volt néhány, 1989 előtti kommunista tagja. Ez álszent magatartás, mert Orbán mai kormányának nyolc tagja közül hárman valamikor szintén tagjai voltak a kommunista pártnak.

„Ez valójában politikai kabarétéma, mert a ’kommunista múlt’ problémája ma elveszítette igazi jelentőségét, nem időszerű.” Ezt a problémát húsz éve kellett volna megoldani, de akkor egyetlen magyar politikai erő sem akarta. Hasonló módon elutasításba ütközött Gyurcsány kezdeményezése, hogy nyissák meg a volt állambiztonsági levéltárakat.

Charles Gati szerint Amerikában a mai magyar kormány megítélésében nincs különbség a két nagy párt között. „Meggyőződésem, hogy ha a republikánusok kerülnének hatalomra, akik állandóan az állam erős szerepe ellen hadakoznak, akkor élesebb bírálatnak vetnék alá az új magyar alkotmányt, és határozottabban állnának ki a médiatörvény ellen is.”

„Ezért a magyar kormány szinte magára maradt a világban. Silvio Berlusconin kívül szinte egyetlen barátja vagy híve sincs.”

Szerinte a magyar-lengyel barátság is már csak mítosz, amit mindenki lát, aki figyeli a közép-európai fejleményeket. „Orbán Viktor olyan csalódást okozott a lengyel kormánynak, hogy az minden diplomáciai lehetőséget megmozgatott annak érdekében, hogy az Európai Unió Gödöllőre tervezett nagy májusi csúcstalálkozóját Varsóba helyezzék át.” A lengyel kormány szintén bírálja a Nyugatot és az EU-t, de lojális a szövetségeseihez, s nem állítja, mint Orbán, hogy „van élet az EU-n kívül is”. A hagyományos lengyel-magyar barátság Bajnai Gordon idején virágzott. Mindennek következménye, hogy Barack Obama amerikai államfő május végén nem Budapestre, hanem Varsóba látogat – zárja írását Charles Gati.


Rzeczpospolita
Budapest mindent megtesz, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Varsóval, de a lengyel reakció visszafogott – írta szombati tudósításában a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

A lap munkatársa, Marcin Szymaniak Viszonzatlan politikai szerelem című, budapesti keltezésű cikkében beszámolt a Terror Háza Múzeumban nyílt emlékkiállításról, amelyet a magyarbarát lengyel történésznek, államtitkárnak, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács egykori elnökének, a tavaly áprilisi szmolenszki katasztrófa áldozatául esett Andrzej Przewozniknak szenteltek. Megemlítette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban hamarosan egy másik kiállítás is nyílik az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatokról.

A Przewoznik-emlékkiállítást a Terror Háza vezetése és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, aki nem titkolja, hogy célja a Magyarország és Lengyelország közötti kapcsolatok erősítése. „Közép-Európában gyakran van dolgunk különböző konfliktusokkal, amelyeknek tükrében a lengyel-magyar barátság nagyon pozitív és gondozásra méltó jelenség. Przewoznik éppen ennek a barátságnak volt nagy előmozdítója” – nyilatkozta a lapnak Navracsics.

A Varsó felé gyakorolt budapesti gesztusok azonban nem találnak forró viszonzásra – folytatódik a cikk. A lengyel diplomácia az első európai ligában akar játszani, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal együtt, s a kis Magyarország nem tartozik ide.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök első külföldi látogatása Lengyelországba vezetett, az új budapesti főpolgármester is először Varsóba látogatott el. De Lengyelországban ezt nem vették észre” – mondta a lapnak Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. „Nagyon meglepődtünk, amikor a magyarok javasolták, hogy az egyik legnépszerűbb budapesti múzeumban legyen ez a kiállítás. A Lengyelország iránti barátság újabb jelképes kinyilvánítása ez részükről, amit a lengyelek a jelek szerint szintén nem vesznek észre.”

Magyarország arra számít, hogy Lengyelország a jövőben követi Németország példáját, amely, bár az európai első ligában játszik, nagy súlyt helyez az olyan kis országokkal fenntartott kapcsolatokra, mint amilyen Horvátország vagy Szlovénia – írja a lap.

___________________

Forrás: MTI


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!