Az önkormányzat nem, az egyház el tudja tartani az iskoláit
- Részletek
- Szemle
- 2011. máj. 19. csütörtök, 05:03
- Galamus-csoport
Az alábbiakban az elmúlt hónapok MTI és más sajtótermékek híreivel illusztráljuk, miért adtak be május 3-án fideszes és KDNP-s képviselők módosító javaslatot a közbeszerzési törvényhez. A módosítás értelmében nem tartozna a közbeszerzési szabályok hatálya alá, ha közoktatási intézmény fenntartói joga más fenntartóhoz kerülne. Az indoklásban leírják, hogy a közoktatási törvény tavalyi módosítása után a helyi önkormányzatok érdekeltebbé váltak abban, hogy közoktatási intézményeiket megállapodás keretében átadják más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így egyebek között egyháznak, egyházi jogi személynek. Az ilyen intézményfenntartói jog átadása mindeddig a két fél egyoldalú akaratnyilvánítását tartalmazó megállapodás alapján történt. Felvetődött azonban, hogy harmadik személy megtámadhatja a megállapodást és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat, mivel az oktatással kapcsolatos szolgáltatások – így az intézményfenntartás is – a közbeszerzésről szóló törvény mellékletében fellelhetők. Ezt a lehetőséget küszöböli ki a javaslat. Nagy Kálmán (KDNP) a javaslat egyik jegyzője az MTI-nek egyebek között azzal indokolta a módosítást, hogy a jövőben minél több olyan iskolát működtethessenek legalább részben az egyházak, amelyek kifejezetten problémás, nehezen nevelhető gyermekek képzésével foglalkoznak. Ez természetesen a szülői közösség és a tantestület beleegyezése után valósulhatna meg. Hangsúlyozta: ezáltal az oktatás színvonala és a nevelés is javítható lenne.
A híreket dátum szerint és erősen rövidített változatban közöljük.
2011. május 17. kedd
Egyházi fenntartásban működik tovább egy kazincbarcikai óvoda
Miskolc, Felsőzsolca és Rakaszend után Kazincbarcikán is óvodát alapít a Miskolci Görögkatolikus Apostoli Exarchátus, az erről szóló megállapodást Kocsis Fülöp apostoli kormányzó és Szitka Péter, Kazincbarcika szocialista polgármestere írta alá. A megállapodás értelmében a Kikelet közi tagóvoda épületét ez év augusztus 1-jétől 2031. július 31-ig térítésmentesen használhatja a görög katolikus egyház, és ott óvodai nevelőmunkát végezhet. Szitka Péter szerint mérföldkő a város életében a szerződés. A város saját nevelési rendszere színesedik azáltal, hogy egyházi kézbe kerül az óvoda, ahol némileg más formában és értékek mentén, de nem hermetikusan elzárva folyik majd a kicsik nevelése. A Ságvári Endre Gimnázium átadásáról is hamarosan testületi döntés születhet.
2011. május 15. vasárnap
Egyházi fenntartású lesz az új tanévben a jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium
Augusztusban a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének fenntartásába adja át a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumot eddig működtetője, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat, közölte Kovács Sándor, a testület fideszes elnöke a legutóbbi ülésen született határozat alapján. A megyei önkormányzat annak tudatában határozott így, hogy a katolikus egyháznak bővítési, fejlesztési elképzelései vannak az jászsági oktatási intézménnyel kapcsolatban, és ezt a lehetőséget a mostani fenntartónak a hosszú távú fennmaradás érdekében támogatnia kell - indokolta a döntést a politikus.
2011. május 13. péntek
Egyházi kezelésbe kerülnek oktatási intézmények Miskolcon
Általános iskolák, középiskola és óvoda kerül egyházak fenntartásába Miskolcon, erről döntött a városi önkormányzat közgyűlése, közölte Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester. A döntés értelmében az evangélikus egyház az Istvánffy Gyula Általános Iskola, a görög katolikus egyház a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, a római katolikus egyház pedig a Vörösmarty Általános Iskola és a Weöres Sándor Óvoda fenntartója lesz szeptembertől. Kriza Ákos: „Senkire nem kényszerítünk semmiféle világnézetet, csak a választás lehetőségét szélesítettük.” Zsiga Marcell fideszes alpolgármester arról beszélt, hogy az egyházak vállalták: az iskolák által korábban kötött kötelezettségeket megtartják, a létesítményeket fejlesztik, felújítják, s tovább foglalkoztatják a dolgozókat. Azzal, hogy ez a négy intézmény egyházi kezelésbe kerül, több milliárd forintot takarít meg Miskolc. Miskolcon eddig az egyházi fenntartású oktatási intézményekbe a diákok mintegy 15 százaléka járt, ez az arány 18 százalékra emelkedik szeptembertől.
2011. május 13. péntek
A reformátusok működtetik tovább a kazincbarcikai Herman Ottó Tagiskolát
A református egyház működteti tovább a kazincbarcikai Herman Ottó Tagiskolát. A Csomós József püspök és Szitka Péter (MSZP) polgármester által szerdán aláírt közoktatási megállapodás értelmében a Tiszáninneni Református Egyházkerület a Herman Ottó Tagiskola épületét augusztus elsejétől 2031. július 31-ig térítésmentesen használhatja általános iskolai oktatás céljára.
2011. május 07. szombat
Az evangélikus egyház átvenné a szentesi Petőfi általános iskolát
A Magyar Hírlap szerint megszűnés fenyegeti a szentesi Petőfi Sándor Általános Iskolát; az intézmény fenntartását szívesen átvenné az evangélikus egyház. A napilapnak Pathó Gyula helyi evangélikus lelkész úgy nyilatkozott: informális beszélgetésen már felajánlották, hogy átveszik az iskola működtetését, de a polgármester még nem mondott erre igent. A lap nem érte el Szirbik Imre szocialista városvezetőt.
2011. április 29. péntek
Épületek nem, csak az intézmények kerülnek az egyházakhoz Miskolcon
Az iskolaépületek nem eladók, csak tartós bérletbe kapják meg az egyházak - írta az Észak-Magyarország pénteken.
2011. április 27. szerda
Egyházi működtetésbe adja gyermekvédelmi otthonait a Csongrád Megyei Önkormányzat
Ellátási szerződés keretében egyházi működtetésbe, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásába adja gyermekvédelmi otthonait a Csongrád Megyei Önkormányzat – döntött egyhangúlag a megyei közgyűlés szerdai ülésén. Zakar Péter alelnök előterjesztése szerint a Csongrád megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat jelenleg hat lakásotthonban összesen 68 helyet tart fenn, a nevelőszülői hálózatban 505 gyermekről gondoskodnak, illetve 59 utógondozott ellátását külső helyeken oldják meg. Az önkormányzat az elmúlt években 650-700 millió forintot fordított a szakszolgálat és az otthonok működtetésére, ebből 150-180 millió forintot a normatíván és állami támogatáson felül a saját költségvetéséből. Az otthonok működtetésének átadásától az idén 76 millió, éves szinten 130 millió forint megtakarítást vár az önkormányzat.
2011. április 27. szerda
Iskolákat zárnak be, illetve adnak át Budapesten
A Népszabadság értesülése Budapesten soha nem látott méreteket öltött az oktatási intézmények támogatásának drasztikus csökkentése, valamint az iskolák összevonása és bezárása. A XVII. kerület 30 tanárt érintő létszámleépítést tervez, a Jókai Mór Általános Iskola működtetését pedig a református egyházra bízná.
2011. április 21. csütörtök
Iskolabezárásokról és összevonásokról döntöttek Pécsen
A közoktatási intézményrendszer átalakításáról döntött a pécsi közgyűlés csütörtökön; hamarosan több száz gyermeknek kell iskolát váltani a baranyai megyeszékhelyen. A csütörtökön elfogadott döntés értelmében jövő szeptembertől kivonják a feladatellátásból a belvárosi Felső-vámház Utcai Általános Iskolát, ahol a beiskolázás már idén megszűnik. A Mátyás Király Utcai Általános Iskola sorsa is bizonytalan, miután a jövőbeni működtetésére a Pécsi Evangélikus Egyházközséggel folytat tárgyalásokat az önkormányzat. A Leőwey Klára Gimnáziumban is lesznek változások, az intézmény jelenlegi épületét a városnak 2013-ig vissza kell adnia a Ciszterci Rendnek. Az intézményt a volt bőrklinika épületében helyezik majd el.
2011. április 15. péntek
Kiss-Rigó László: tucatnyi közoktatási intézményt vehet át a Szeged-Csanádi Egyházmegye
Várhatóan tucatnyi közoktatási intézményt vesz át a következő tanévtől az ezt kérő önkormányzatoktól a Szeged-Csanádi Egyházmegye - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Kiss-Rigó László megyéspüspök Szegeden. Az utóbbi hónapokban erős nyomás indult meg az önkormányzatoktól az egyházak felé, hogy közoktatási feladatokat vegyenek át. Az elmúlt években általában 2-3 intézményt kapcsoltak a hálózatba az egyházmegye területéről, azaz Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részéről. A következő szeptemberre készülve azonban 38 önkormányzat kereste meg az egyházmegyét azzal, hogy vegye át közoktatási intézményének fenntartását, ebből várhatóan 8-12 irányítását vállalják majd. Kiss-Rigó László szerint az önkormányzatok racionális döntést hoznak akkor, amikor felkérik az egyházat az iskolák, óvodák átvételére, mert az számukra gazdaságilag kedvező. Az intézmények épületét térítésmentesen használja az egyház, nem veszi el az ingatlant az önkormányzattól, tehát vagyonvesztés nem történik.
(A püspök bejelentette azt is, a Szeged-Csanádi Egyházmegye idei költségvetéséből 100 millió forintot elkülönített, és amennyiben az államilag finanszírozott intézményeknek az év végén le kell mondaniuk a költségvetésükben zárolt összegről, az egyházmegye önként felajánlja a pénzt az államadósság enyhítésére. Ez a lépés komoly nehézséget okoz és áldozatot kíván az egyházmegyétől, de a közjó érdekében ezt örömmel megteszi.)
2011. április 14. csütörtök
Demonstráció az iskolák önkormányzati tulajdonban maradásáért Orosházán; az egyház kérte
Tiltakozó demonstrációt tartottak egy helyi civil szervezet nevében csütörtök este, a polgármesteri hivatal előtt, annak érdekében, hogy ne adják át se a megyének, se az egyházaknak a közoktatási intézményeket. Faludi János, a helyi Demokrácia, Szolidaritás, Esélyegyenlőség Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint önkormányzati fenntartású, világnézetileg semleges oktatást várnak el Orosházán, a fideszes átadási tervekkel szemben. Erre nem kapott felhatalmazást a lakosságtól a város vezetője, s ha „nem tudja az iskolák önkormányzati fenntartását biztosítani, akkor mondjon le”. A város polgármestere a demonstrációról azt közölte: „sajnálom, hogy az orosházi szocialistáknak a város jövője, a fenntarthatósága nem fontos”. Dancsó József, aki egyben a térség egyéni országgyűlési képviselője is, elmondta: az egyházak keresték meg a város önkormányzatát, hogy esetleg átvennének néhány oktatási intézményt. Döntés még nincs, mindazonáltal a polgármester jelezte, hogy éves szinten 200 millió forintos megtakarítást jelentene a fenntartó személyében történő változás.
2011. április 14. csütörtök
Oktatási-nevelési intézményein takarékoskodik Komárom-Esztergom megye
Felülvizsgálja oktatási-nevelési intézményhálózatát Komárom-Esztergom megye; a kollégiumok átszervezését, esetleges bezárását, a zeneiskolák létszámának csökkentését és a gyerekotthonok egyházi kezelésbe adását tervező intézkedésekről, amelyek révén mintegy 130 millió forintot takaríthatnak meg, csütörtökön, rendkívüli ülésen döntött a megyei közgyűlés. A most elfogadott terv szerint a kollégiumok közül az esztergomi szűnik meg, a többit átszervezik. Az intézményt 2010 szeptemberében adták át, az ötvennél több szobás, háromcsillagos ellátást nyújtó épületet csaknem 55 millió forintért vásárolták meg az Oktáv továbbképző központtól. A közgyűlés elfogadta, hogy a kömlődi és a tatai gyermekotthont, ahol összesen 72 gyermeket fogadhatnak, átadják a Szeged-Csanádi Egyházmegye „Názáret” Szociális Szolgáltató Szervezetnek. Simon Géza alelnök szerint a két intézkedéstől 82 millió forint megtakarítást remélnek, és sikeresnek nevezte azt a korábbi döntést, amellyel a gyermekotthoni és nevelőszülői ellátást átadták a Szeged-Csanádi Egyházmegyének.
2011. április 13. szerda
Egyre több önkormányzat dönt úgy, hogy megválik a nehezen fenntartható iskoláktól.
Nemcsak kistelepülések, hanem egyre több nagyobb város adná át oktatási intézményeit, mert nem képesek önerőből fenntartani őket, írja a Világgazdaság. A napilap példaként Esztergomot, Hatvant, Kazincbarcikát és Szolnokot említi, amelyek igyekeznek megválni néhány közoktatási intézményüktől. A korábbi szabályozás külön terhet rótt ki azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adták át az oktatási feladatokat. Tavaly nyár óta azonban ha egy önkormányzat átadja az iskoláját valamelyik egyháznak, akkor az odakerülő kiegészítő támogatás a központi büdzsét terheli. A végeredmény borítékolható volt: egyre több iskola kerül egyházi kézbe. A pontos számok még nem ismertek, mivel sok helyen most folynak a tárgyalások, de annyi már biztos, hogy az idei mintegy 433-nál jóval több egyházi iskola fog működni szeptembertől. Jó példa minderre a szolnoki Tiszaparti Gimnázium. Az intézmény hamarosan katolikus iskolaként működik tovább; a hivatalos indoklás szerint egy ilyen döntés nélkül be kellett volna zárni. Hasonló megállapodás született Hatvanban is: ott a Baross Gábor Általános Iskolát adja át működtetésre az önkormányzat az egyháznak. Az épület tulajdonjoga a városé marad, sőt, a város vállalta a működés feltételeinek a biztosítását is a helyi diákok számaránya szerint. Esztergomban például a zeneiskola, valamint a Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola fenntartását veszi át a megye, miután a város képtelen a további finanszírozásra.
2011. április 11. hétfő
Katolikus iskola működik ősztől Bátonyterenyén
Katolikus általános iskola kezdi meg működését ősszel a Nógrád megyei Bátonyterenyén. Nagy-Majdon József (Fidesz) elmondta: a kezdő lépést az Erkel Ferenc iskolába járó gyerekek szülei 2009-ben tették meg, amikor felmerült, hogy bezárják az iskolát, de akkor nem kaptak konkrét választ az egyháztól. Az új városvezetés megkeresésére a Váci Egyházmegye januárban jelezte iskolaalapítási szándékát, s az önkormányzattól ingatlan biztosítását kérték. A polgármester tájékoztatása szerint a város iskoláiban folyamatosan kérdezgetik a diákokat, és mivel legnagyobb arányban az Erkel iskola tanulói töltötték ki az átjelentkezési szándéknyilatkozatot, valószínű, hogy ezt az épületet adják át az egyháznak. Azok a tanulók, akik nem a keresztény iskolát választják, más városi iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Nagy-Majdon József szerint az egyház tervei között óvoda és gimnázium létrehozása is szerepel, illetve arról is egyeztetnek, hogy a zeneiskolát közösen, 50-50 százalékos finanszírozással működtetnék.
2011. április 08. péntek
A bodrogi baptista egyház vállalta a niklai iskola működtetését; a polgármester szerint a bajok oka a szabad iskolaválasztás is
Mégsem kell bezárni az iskolát Niklán, Berzsenyi Dániel falujában. Az intézmény megszüntetése ellen irodalmi és írószervezetek is tiltakoztak. Az iskolát és az óvodát egy ugyancsak somogyi településen, a Bodrogon működő baptista egyházi iskola menti meg a bezárástól. A már a múlt évben megkezdődött egyeztetés sikerrel zárult. Fülöpné Kesztyűs Ágota (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, az önkormányzat mintegy 120 millió forint éves költségvetésének csaknem a fele, 55 millió forint az iskola fenntartásához szükséges összeg, s ezt már nem tudják tovább vállalni. Az ősztől egyházi kezelésbe kerülő iskolára ezentúl a korábbi költségek húsz százalékát kell költenie az önkormányzatnak, ami nagy könnyebbséget jelent. A polgármester szerint a mostani gondok egyik oka a szabad iskolaválasztás lehetősége: egy iskolányi gyereket vittek el azóta a faluból. A 750 lakosú falu iskolájában jelenleg 70 általános iskolás tanul, az óvodába 33 gyerek jár. Nagy többségük halmozottan hátrányos helyzetű.
2011. április 08. péntek
Dél-Magyarországon 38 önkormányzat kérte a katolikus egyháztól oktatási intézménye átvételét; a zsombói eset
Battonyától Kunszentmártonig 38 önkormányzat kérte, hogy szeptembertől a településükön létesítsen katolikus iskolát a szeged-csanádi egyházmegye – mondta néhány napja a zsombói kultúrházban rendezett „szülői értekezleten” Kiss-Rigó László megyés püspök. Jelenleg 13 iskolát és óvodát tartanak fenn, idén újabb 8-12-nek az átvételére lesz lehetőségük. Ahol megfogalmazódik ilyen irányú lakossági igény, ott az önkormányzat jelzi az egyházmegyének, és tárgyalnak róla – írja cikkében a Népszabadság.
– Csakhogy Zsombón ilyen irányú szülői igény eddig nem jelent meg – közölte Török Gáborné, a szülői választmány elnöke. Az önkormányzat úgy kezdett tárgyalást az egyházmegyével, hogy meg sem kérdezte a szülőket.
– Ha a többség nem kéri, akkor már itt sem vagyok! – így a püspök, de azért mégis mondott néhány szót, milyen lenne az iskolájuk. Kukoricára térdepeltetés, testi fenyítés, kötelező imádkoztatás nincs. De a katolikus értékrendnek érvényesülnie kell.
– Kötelező lesz-e megkereszteltetni a gyereket? – kérdezték a szülők.
– Nem kötelező, de a szülő katolikus értékrendjéből a keresztelés következik – felelte a püspök. Kötelező lesz-e a szülőknek misére járniuk? Nem lesz kötelező, de a katolikus értékrendből ez is következik. A szülők ezután kérdések sorát zúdították Gyuris Zsolt polgármesterre. A faluvezető előzőleg úgy nyilatkozott, hogy elsősorban erkölcsi okokból akarják átadni az egyháznak az iskolát, nem a pénzmegtakarítás miatt.
A szegedi agglomerációhoz tartozó településen nagyon sok a városból kiköltözött család. Viszonylag sok a fiatal, csaknem 400 gyerek jár a helyi iskolába és óvodába. Az iskola eredményei kiválóak. A 250 embert befogadni képes templomba 150-en járnak vasárnaponként.
A fórumon kiderült, hogy a képviselő-testület már egyeztetett a szomszédos Szatymaz iskolájával, hogy majd oda járhatnak iskolabusszal, akik nem fogadják el a katolikus oktatást. – Szóval, aki nem fogadja el az egyház tanításait, annak le is út, fel is út, menjen a faluból? – kérdezte egy férfi. A polgármester válasza: így is körülbelül száz gyereket járatnak be Szegedre. Gyuris Zsoltot láthatóan meglepte az erős ellenállás.
– Önök megválasztottak bennünket, hogy döntsünk a falu ügyeiben, mi pedig egyhangúan úgy döntöttünk, hogy tárgyalunk az egyházzal.
– Polgármesternek választottunk, Zsolt, nem egyházi vezetőnek! – mondta az egyik szülő.
2011. március 29. kedd
Nem lesz katolikus iskola és óvoda Tatán
A győri egyházmegye visszalépett attól a tervtől, hogy katolikus iskolát és óvodát létesítsen Tatán, ezért a szerdai testületi ülésen az önkormányzat nem tárgyalja a kérdést, viszont támogatja a református egyház óvodaindítási igényét - közölte Michl József polgármester. A kereszténydemokrata politikus sajnálatát fejezte ki, mert értékteremtőnek ítéli a katolikus intézmények létrehozását, egyúttal emlékeztetett arra, hogy a helyi képviselő-testület februári döntésével támogatta a keresztény szellemiségű iskolát és óvodát. Korábbi sajtóhírekből ismert, hogy a Jázmin utcai iskolában két katolikus első osztályt, a Fazekas utcai intézményben két ötödik osztályt terveztek, felmenő rendszerben. Az iskolákban tartott fórumokon azonban a szülők kifogásolták, hogy csak az utolsó pillanatban tájékoztatták őket. A Jázmin utcai iskolában a csaknem kétszáz érintett családból 186-an nyilatkoztak a kérdésben, s 85 százalékuk nemmel voksolt a katolikus iskolára. „Sajnálom, hogy a hangos ellenzők túlkiabálták a keresztény iskoláért a maguk szelíd, ám határozott módján az iskola mellett állást foglalókat. A csöndes akaratot elnyomta a harci zaj"– írta a polgármester a város honlapján közölt levelében, amelyben tudatta, a napokban nyolcszáz tatai aláírásával hitelesített kérést kapott a katolikus iskola és óvoda létesítése érdekében.
2011. február 22. kedd
Pénzügyi okokból intézményei átszervezésére készül Szolnok
Pénzügyi okokból intézményei átszervezésére készül Szolnok, ennek részeként több iskola egyházi kezelésbe kerül, jelentette be a város fideszes polgármestere Szalay Ferenc. A város közgyűlése elé csütörtökön kerülő előterjesztésben külön tervet dolgoztak ki az óvodai, az általános iskolai, a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi hálózat „ésszerűsítésére, szűkítésére”. A legjelentősebb változás a középiskoláknál várható, napirenden van például a Tiszaparti és a Széchenyi Gimnázium összevonása, a közös intézmény az utóbbi lenne. Ugyanakkor a Tiszaparti épületében létrejöhet egy római katolikus egyházi általános iskola és nyolcosztályos gimnázium. A váci püspökség a Tiszaparti gimnázium valamennyi tanulóját átvenné, az erről szóló tárgyalásokat a diákok és a szülők bevonásával tartják. A polgármester arról is beszélt, hogy a görög katolikus egyház az általa működtetett általános iskola közelében óvodát is kíván fenntartani, s az önkormányzat ezt a törekvését támogatja. A polgármester az egyházak térnyerésével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy az azok által működtetett intézmények valami többletet adnak a gyerekeknek, akiknek a bevezetése a hitéletbe szerinte „kívánatos teendő”.
Egyéb információk
Iskolái javára gyűjt a katolikus egyház országszerte
2011. február 27. vasárnap
A katolikus iskolák javára gyűjtenek ma Magyarország katolikus templomaiban. Az adakozás évről évre segíti a 187 oktatási-nevelési intézmény 357 tagintézményét. A teljes magyar közoktatáson belül a katolikus intézmények aránya mintegy 4 százalék. Az idei tanévben 78 óvodát, 117 általános iskolát, 59 gimnáziumot, 16 szakiskolát, 23 szakközépiskolát, 50 kollégiumot és 14 alapfokú művészetoktatási iskolát tart fenn a 14 egyházmegye, a 26 szerzetesrend és 5 egyéb egyházi szervezet. A katolikus oktatási rendszer több intézménye nyújt speciális képzést: 1904 tanuló kap sajátos nevelési igényű, 1187 diák gyógypedagógiai képzést, 1545-en pedig kisebbségi oktatást nyújtó katolikus intézménybe járnak. Az utóbbi körbe tartozó 15 intézmény közül 9-ben német, 2-ben szlovák, 4-ben roma gyerekek tanulnak. A Magyar Katolikus Egyház 71.235 fiatal oktatásáról gondoskodik a 2010/2011-es tanévben, a pedagógusok száma 6308, közülük 202 a szerzetes, illetve a paptanár.
***
Hoffmann: minden eszközt megadnak, hogy az egyházi iskolák száma gyarapodjék
2011. április 06. szerda
Az oktatási államtitkár szerint előtérbe kell helyezni az erkölcsöt és az etikát az oktatásban. Hoffmann Rózsa a keresztény civil szervezetek negyedik országos fórumán a Parlamentben szerdán azt mondta, hogy etika oktatás mindenütt lesz, és erősíteni kívánják a hittan oktatását az állami iskolákban is. Erkölcsös társadalmat erkölcsi analfabétákkal nem lehet építeni - mondta a kereszténydemokrata politikus. A cél, hogy az erkölcsi nevelést erősítsék, és ennek fontos eszköze az etika- és hittanoktatás erősítése. Szankcionálni kívánják azokat az iskolákat, amelyek valamilyen oknál fogva „ezt szőnyeg alá akarják söpörni”. Hoffmann Rózsa azt mondta, minden eszközt megadnak, hogy az egyházi iskolák száma gyarapodjék. Ugyanakkor nem híve annak, hogy „csak a formális egyházi iskolák” száma növekedjen. Olyan egyházi iskolákra van szükség, ahol a hitüket mélyen megélő, azt tisztességen gyakorló tanárok a jó erkölcsre is tanítják a gyermekeket. Hoffmann Rózsa szerint az a belső értékvesztés, ami összekeveri a hazugságot az igazsággal, a tekintélyt, tiszteletet nem ismeri, és áthatotta az elmúlt húsz évben a társadalmat, érintette az iskolákat is.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke Hoffmann Rózsa államtitkár előző napi, az egyházi iskolákról szóló nyilatkozatát elfogadhatatlannak nevezte. Galló Istvánné szerint az államtitkárnak inkább arra kellene törekednie, hogy az önkormányzatok által fenntartott intézmények finanszírozása kiszámítható és biztos legyen, és az önkormányzatok, anyagi nehézségeik miatt, ne kényszerüljenek átadni intézményeiket az egyháznak.
Az MSZP arra kéri Hoffmann Rózsát, az állampolgárok alkalmazottjaként maradjon világnézetileg semleges, ne éljen vissza hatalmával. Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa programja kivezet az egyház és az állam szétválasztására épülő jogállamból. Nem szeretnénk olyan országban élni, ahol az államtitkár dolga, hogy kijelölje az erkölcsös utat. Magyarországon sokan sokfélék vagyunk, keresztények és ateisták, evangélikusok, zsidók és reformátusok, konzervatívok és progresszívek, jobboldaliak és szociáldemokraták. Egyáltalán nincs arra szükségünk, hogy bármelyik választott kormány úgy érezze, felhatalmazása van a jó és a rossz meghatározására - írta Kunhalmi Ágnes.
***
Szászfalvi László: több egyházi program is indul a kormányzat támogatásával
2011. április 05. kedd
Több egyházi program is indul az idén a kormányzat támogatásával - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára újságíróknak kedden Budapesten.
Szászfalvi László a programok között említette a hátrányos helyzetű térségekben lévő közösségeket felkaroló, valamint a Testi és lelki kenyér elnevezésű, a szociális jellegű tevékenységet segítő programokat. Egy-egy témában 200-200 millió forint áll rendelkezésre az idei költségvetésből. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az egyházak részéről mintegy tízszeres az igény a rendelkezésre álló forrásokhoz képest, az egyházak nagyon sok olyan konkrét programot fogalmaznak meg, amelyek a társadalmi életben végzett feladataikról szólnak. A szórványokról szóló programról Szászfalvi László elmondta: az egyrészt a hátrányos helyzetű, másrészt a határon túli egyházi szórványközösségek kezdeményezéseit karolja fel, illetve ide tartozik majd egyebek mellett a nagyvárosi panelházakban élők egyházi közösségeinek építését célzó projektek támogatása. Tájékoztatása szerint a Testi és lelki kenyér elnevezésű program kifejezetten az egyházak szociális és karitatív programjait támogatja, ennek révén az egyházak közjót szolgáló, társadalmi hasznot hajtó tevékenységét szeretnék elősegíteni. Az államtitkár úgy véli, a programok innovációt jelentenek az egyházpolitikában. A Templom és iskola elnevezésű program keretében az állam az egyházi iskolák hittanos és nyári táborait támogatja, illetve ez eszközbeszerzést is jelenthet egy-egy oktatási-nevelési programhoz.
Szászfalvi László az egyházak önkormányzatoktól történő iskolaátvállalását „önkorlátozónak” nevezte, de – mint megjegyezte – „nem tartaná tragédiának”, ha az egyházi iskolák aránya egy-két százalékkal növekedne a közoktatási rendszerben, mert az egyházak „minőségi intézményfenntartók”.
***
Szászfalvi: egymilliárdot kapnának az egyházak az idén az oktatási normatíva pótlásaként
2011. március 16. szerda
Az idén egymilliárd forintot kapnak az egyházak a kormányzat tervei szerint a közoktatási kiegészítő normatíva korábbi elmaradásának pótlására - mondta Szászfalvi László, a közigazgatási tárca egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára Emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi megállapítása szerint összesen 4 milliárd forint elmaradása volt az államnak az egyházakkal szemben, az előző ciklusban az akkori kormányzat törvénytelenül tartott vissza ekkora összeget az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájából. Tavaly a 4 milliárd forintból 1 milliárdot már kifizettek az egyházaknak. Az idei újabb 1 milliárd kifizetése után a még fennmaradó 2 milliárdos tartozást a tervek szerint a kormányzati ciklus végéig rendezik, oly módon, hogy jövőre és két év múlva is folyósítanak az egyházaknak 1-1 milliárd forintot. Az egyházak a közoktatási intézményeik fenntartására úgynevezett kiegészítő normatívát kapnak, amelyet a tanulók létszáma után az alapnormatíván felül folyósít nekik az állam annak megfelelően, amennyit az önkormányzatok átlagosan költöttek az előző évben szintén az alapnormatíván felül iskoláikra, óvodáikra.
***
MSZP: káros, hogy több pénzt kapnak az egyházi iskolák, mint az önkormányzatiak
2011. március 24. csütörtök
Az MSZP szerint iskolaátadási hullámot indítottak el azok a tavalyi jogszabályváltozások, amelyek következtében az önkormányzatok jól járnak, ha lemondanak oktatási intézményeikről valamely történelmi egyház javára. Hiller István humánpolitikai kabinetvezető szerint az állam ma több pénzt ad egy egyházi iskolának, mint egy ugyanakkora önkormányzati fenntartásúnak. Elmondta, hogy egy 120 alsó tagozatos és 180 felsős diákkal működő önkormányzati iskola 40 millió forint állami normatívát kap, amit az önkormányzatnak mintegy 41,5 millió forinttal kell kiegészítenie. Egy ezzel azonos méretű egyházi fenntartású oktatási intézmény viszont az állami támogatáson túl megkapja a költségvetésből a megemelt egyházi kiegészítő normatívát is, mintegy 69 millió forintot. „Ha ugyanaz az iskola, ugyanazokkal a diákokkal, ugyanabban az épületben önkormányzati fenntartású, akkor 81,5 millió forintból gazdálkodik, ha azonban egyházi, akkor 109 millió forintból”. Hiller elmondta, a mai Magyarországon anyagi értelemben egy iskola akkor jár jól, ha egyházi, egy önkormányzat meg akkor, ha az iskoláját valamely történelmi egyháznak adja át. Emlékeztetett arra a tavalyi törvénymódosításra, amelynek alapján az önkormányzatoknak, ha történelmi egyháznak adják át oktatási intézményüket, a korábbi gyakorlattól eltérően nem kell öt évig fedezniük a működési különbözetet, az így megspórolt összeget pedig nem kell oktatási célra fordítaniuk, vagyis érdekeltté váltak az iskolaátadásban. Hiller István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez csak akkor van így, ha történelmi egyház javára mondanak le az iskoláról, és nem például egy alapítványéra. Mivel az iskolaátadásra május végéig van lehetőség, várhatóan még számos helyhatóság fogja követni a XVIII. kerület, Orosháza, Mátészalka, Tiszavasvári és más önkormányzatok példáját, lemondva oktatási intézményéről.
Hiller István azt is mondta: a Pedagógusok Szakszervezetéhez hasonlóan úgy ítéli meg, alkotmányellenes, ha bármely településen - mivel lakóhelyükön csak egyházi fenntartású oktatási intézmény működik - a gyermekek elveszítik azt a lehetőséget, hogy világnézetileg semleges iskolába járhassanak.
***
Lásd még a Népszabadság március 7-ei írását: Az egyháziak miatt veszélyben az alapítványi iskolák
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!