Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 19.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 21. csütörtök, 07:06
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Nyilván látta a Magyar Nemzet című lapot, amely ma a következő hatalmas első oldalas címmel jelent meg: Ezermilliárdos hazugságok, a KSH végre nyilvánosságra hozta az EU-nak elküldött adósság- és hiányszámokat. Majd így kezdődik a cikk: „Alapos oka volt annak, hogy a KSH eddig titkolta az Európai Uniónak elküldött eredeti jelentéseit hazánk államadósságáról, a költségvetés hiányáról”, mert kiderült, hogy az eredeti adatok és a későbbi valós hiányadatok között döbbenetesen nagy, ezermilliárdos eltérések vannak. Eddig titkolta a KSH ezeket az adatokat?
Bagó Eszter: - Egyáltalán nem titkolta. Amióta a költségvetésre vonatkozó adatokat kiküldi az Eurostatnak, azóta az Eurostattal egyidőben nyilvánosságra hozza a számokat. Tehát a magyar közönség, a magyar statisztikaiadat-felhasználók az Eurostat-közleménnyel egyidőben tájékozódhattak a költségvetési hiány és az államadósság adatairól.
- Néhány héttel ezelőtt beszéltem a műsorban Pukli Péterrel, a KSH korábbi elnökével, aki elmondta, hogy ez így volt 2006-ban a választások alatt is, amikor a KSH kiküldte a hiányadatokat az Eurostatnak, és néhány héttel később, amikor az Eurostat az adatokat jóváhagyta, természetesen publikálták is őket. De akkor most mire hivatkozik a Magyar Nemzet, amikor azt mondja, hogy a bíróság végre közérdekűnek nyilvánította a jelentéseket, így most kényszerűségből nyilvánosságra kerültek. Valamit akkor mégis nyilvánosságra kellett hozni valahol. Mik ezek?
- A bírósági ítélet arra kötelezte a KSH-t, hogy az Eurostatnak az első változatban kiküldött adatokat hozza nyilvánosságra. Ez a statisztika különbözik minden más statisztikától, hiszen a többi statisztikai adatnál az Eurostatnak nincs joga közvetlenül revideálni az adatokat, belenyúlni, változtatni rajtuk. Miután azonban ezek az adatok a maastrichti kritériumok teljesítését ellenőrzik, túlmennek az egyszerű statisztikai adaton, mert egy jogszabály alapján az Eurostatnak külön jogosítványa van rá, hogy a tagországokkal módosíttassa az adatokat, ha úgy ítéli meg, hogy azok módszertanilag nem megfelelő eljárásban készültek.
- Ezek szerint a KSH módszertanilag nem megfelelő eljárással készített több évi hiányadatokat?
- Az ítélet nyomán mi nyilvánosságra hoztuk a jelentés első változatát is, és ebből pont az ellenkezője látszik. Tudniillik pontosan kiolvasható, hogy amit a KSH eredetileg kiküldött, és amit az Eurostat utána jónak és módszertanilag megfelelőnek ítélt, ezek között az adatok között igen csekély mértékű eltérés van. Tizenkét ilyen jelentést küldtünk eddig. Közülük mindössze négy esetben fordult elő, hogy korrigálni kellett az adatainkat egy-egy ügylet kapcsán, és ezek a korrekciók néhány milliárdos eltérést jelentettek – a legnagyobb 90 milliárdos volt -, ami ugye a költségvetés adataihoz képest elenyésző összeg.
- Most akkor úgy érzem magam, mint aki nem jól hall, vagy nem jól lát, ugyanis előttem a Magyar Nemzetben az van, hogy „ezermilliárdos hazugságok”, és még részletesen fel is sorolják, hogy a negatív rekord például a 2006-os választási évben volt. Erre az esztendőre 1556 milliárd forintos túlköltekezési tervet küldtek el a magyar hatóságok, bár ez, gondolom, nem a KSH-ra vonatkozik, ez egy becslés volt.
- Pontosan, a Pénzügyminisztérium prognózisa.
- A valós deficit azonban csaknem ugyanennyivel, 1056 milliárd forinttal lett magasabb. Tudjuk, mert utána következett a konvergenciaterv és a megszorítások. Tehát ezzel mi tisztában vagyunk, de ezek szerint itt a cikkben össze van keverve a KSH, a Pénzügyminisztérium és több más hatóság becslése, tervezete, az első, majd később a véglegesített jelentés?
- Pontosan erről van szó: teljes a zűrzavar ebben a Magyar Nemzet-cikkben, mert különböző évek adatait keverik össze. De a legnagyobb probléma tényleg az, hogy a kormány által készített prognózist keverik össze a tényadatokkal. A prognózisokat a kormányok változtathatják, és azok megalapozottsága egyik országban sem olyan, mint a statisztikai adatoké. A statisztikai adatok, tehát a tényleges beszámolás, zárszámadás, a tényadatok közlése esetében a KSH semmilyen hibát nem vétett, nem kényszerült olyan revízióra, amely bármilyen szempontból ne lenne szokásos a tagországok között.
- Az a tény, hogy ezeket az ezermilliárdokat a cikkben a kormány és a KSH nyakába varrják, mennyiben áshatja alá akár a Statisztikai Hivatal hitelességét, vagy éppen azáltal, hogy önök nyilvánosságra hozták, a bíróság által közlendőnek tartott adatokét? Ebből az derül ki, hogy a KSH végig megbízhatóan működött?
- A KSH hitelességét, ebben a témában is és más témában is, az Eurostattal folytatott folyamatos együttműködésünk során mi már számtalanszor bizonyítottuk. A költségvetési hiány esetében évente kétszer hagyja jóvá az Eurostat a mi adatainkat. Tehát mi nem szorulunk rá, hogy a hitelességünket bizonyítsuk. Én azt gondolom inkább, hogy a Magyar Nemzetnek lenne kötelessége, hogy ezt a hitelességünk elleni támadást valamilyen formában visszavonja, mert ez teljesen megalapozatlan.
- Azt írja a lap, hogy a nagyüzem a 2004-es év könyvelésénél indult be. Egyértelműen a KSH-ra kell hogy utaljanak, mert azt írják, hogy a 2005 februári előzetes jelentés a 2004-es évről 851,8 milliárd forintos hiányról tájékoztatta az uniós illetékeseket, míg a három évvel később készült végleges jelentés ugyanerre az évre már 481,5 milliárd forinttal több mínuszt adott meg. Ez mégis csak statisztikai jelentés kell, hogy legyen.
- Ez valami tévedés történt, itt az évek vannak összekeverve, hogy melyik szám melyik évre vonatkozik. Tudniillik valóban vannak eltérések az előzetes és a végleges adatok között, de ezek sem ilyen mértékűek. Az Eurostat honlapján a tájékoztatójukban, a költségvetési hiánnyal kapcsolatban, minden esetben egy mellékletben mutatják be, hogy az egyes országok milyen revíziót hajtottak végre az előzetes – még nem olyan pontos – adatok és az egyre pontosabbá váló későbbi adatok között. Ha ezt bárki megnézi, láthatja, hogy a KSH nem kényszerült ilyen mértékű korrekcióra. A megtörtént korrekció bőven belefér az uniós országok átlagába, mert ilyen korrekciók óhatatlanul mindenütt vannak, hiszen az idővel egyre újabb és pontosabb információk állnak rendelkezésre. De módszertani hibák miatt nekünk nem kellett korrekciókat végrehajtani.
- A vicc az, hogy a cikkben még a megelőző időszakban is utalást tesznek az Orbán-kormány alatt kinevezett KSH-vezetésről, ugyanis, mint megállapítják, 2003-ban például 264 milliárd forintra rúgott az eltérés, az évet követően megadott előzetes és a jóval később közölt végleges hiányszám között. Tehát a lap szerint ekkor kezdődött a kiadások és bevételek utólagos tologatása. Csakhogy a KSH régi vezetését 2003 végén és 2004 elején távolították el. Magyarán ezek szerint az, amit az önök nyakába varrnak, az már az előző KSH vezetés alatt is megtörtént. Vagy nem történt meg akkor sem, és később sem.
- Természetesen nem történt meg. Ehhez annyit tennék hozzá, ha már személyeskedésről van szó, hogy én 2000 január óta vagyok a KSH gazdaságstatisztikáért felelős elnökhelyettese.
- Mellár Tamás alatt is, Pukli Péter alatt is és most Belyó Pál alatt is.
- Igen.
- Mindenesetre azért az ember elképed, hogy lehetséges az, hogy 1000 milliárdokkal ilyen nagyvonalúan bánjon egy országos napilap.
- Hát itt könnyen összekeverhető a hozzá nem értők számára a prognózis és a tényadat! Nagyon kevesen tudják ezeket követni. De én is nagyon sajnálatosnak tartom, hogy tévedésben tartja a napilap az olvasóit, és fel is fogjuk kérni, hogy pontosítson az információkon. Szeretném a hallgatók figyelmét is felhívni arra, hogy decemberben, ahogy az ítélet megszületett, mi egy - azt hiszem, nagyon jól áttekinthető - sajtóközleményben pontosan bemutattuk az eltéréseket a különböző megjelent jelentéseink között, és mindenki elolvashatja ebből, hogy nem volt itt semmilyen tologatás, revízió. Normális, kiegyensúlyozott és módszertanilag megalapozott szakmai munka folyik a költségvetési statisztikában.
- A lap arra is hivatkozik, hogy az uniós hatóságok éppen a magyar és a görög trükközések miatt szigorították meg az elszámolási szabályokat és az adatok ellenőrzését. Ezek szerint ez sem igaz?
- Én nem tudok ilyesmiről. Folyamatosan pontosítja az Eurostat a költségvetési elszámolásra vonatkozó statisztikát, hiszen minden országban rengetegféle ügylet bonyolódik le, nagyon különböző ügyletek, tehát mindig figyelni kell, hogy ugyanazokat a típusú ügyleteket egyformán számolják el a tagországok.
- Magyarán a Magyar Statisztikai Hivatalnak az Eurostat sosem szólt, hogy csaltok, loptok, hazudtok, meghamisítják az adatokat.
- Nemcsak hogy nem szólt, hanem dokumentumunk is van arról, hogy ilyesmi nem fordult elő. Ez is csúnya csúsztatás a cikkben, tudniillik az Eurostat közleményében, amely a tagországok költségvetési hiányáról beszámol, mindig fölvetnek olyan módszertani és pontossági problémákat, amelyekben gond volt a tagországok és az Eurostat konzultációja nyomán. Ilyenkor úgynevezett rezervációkat fogalmaz meg az Eurostat. Ezen a listán Magyarország, a magyar KSH egyszer sem szerepelt. Tehát soha nem volt olyan módszertani baki, ami miatt mi fölkerültünk volna erre a listára. Amelyen más országok viszont szerepelnek.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
