rss      tw      fb
Keres

FAZ-interjú Orbánnal: „Ezt a zászlót most én viszem”



„A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek” – ezzel a címmel közöl mai számában interjút Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az interjút Georg Paul Hefty, az újság magyar származású szemleírója készítette.


Paul Hefty: – Miniszterelnök úr, mit ért el eddig Magyarország az Európai Unió soros elnökeként?

Orbán Viktor: – A következőket értük el: megszületett a kormányfők megállapodása a közös energiapolitikáról. Deklaráltuk az alapelvet, hogy minden országnak két, egymástól független energiaforrást kell igazolnia. Az energiaszigeteket meg kell szüntetni, és törekedni kell egy összeurópai energiapiac kialakítására. Ez Közép-Európa számára különös jelentőséggel bír, mert biztonsági garanciákra van szükségünk; nem akarunk újra ütközőövezet lenni Nyugat-Európa és Oroszország között.

Másodszor: nagy teljesítménynek érzem, hogy sikerült az EU többi 26 tagállamával egyezségre jutnunk abban a hat jogi alapvonásban, amely egy európai gazdasági kormányhoz szükséges. Most az a feladatunk, hogy ezt a megállapodást keresztülvigyük az Európai Parlamenten. Ott a képviselők kétezer módosító indítványt nyújtottak be. Kompromisszumot kell találnunk a parlament kezdeményezései és a minisztertanács határozatai között. E kérdésben is jól állunk az idővel.

Harmadszor: első ízben közös roma stratégiáról fogunk határozni. Bizonyos, hogy ez az állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozóján elnyeri a hozzájárulást. Negyedszer sikerült fenntartanunk Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására kedvezőtlen körülmények között is, vagyis egy olyan időpontban, amikor a hangulat az EU bármiféle bővítése ellen irányul.

– De határozat még nem születik?

– Amikor a tárgyalások – messzemenően a magyar elnökség alatt – lezárulnak, már csak egy szerződésre lesz szükség Horvátország és az EU között, és akkor megkezdődhet a ratifikálás a 27 nemzet által alkotott parlamentben.

– Magyarország azonban azt akarta, hogy sokkal gyorsabban menjen?

– Szívesen láttuk volna, ha nem csupán a tárgyalásokat tudtuk volna lezárni, hanem egy lépéssel továbbmehetünk. Schengen ügyében is előbbre jutottunk az év elejei kiindulóponthoz képest, mint ahogyan kalkuláltuk. Szerettem volna elérni, hogy Bulgária és Románia megkapja a hozzájárulást a schengeni csatlakozáshoz, de itt nagyon erős ellenerőkkel kell számolni.

– Milyen szerepet játszanak Magyarországnál a schengeni bővítés kapcsán a határokon túli magyarok?

– Ebben az ügyben, amely román ügy, több mint egymillió magyar is érintett. Másrészt Magyarország a régióban stabilizáló szerepet akar betölteni, és ehhez szolidaritáson nyugvó szomszédsági politika szükséges. Ezért a bolgár és a román érdekeket akkor is támogatnánk, ha nem érintenék a határon túli magyarokat. Ennek a politikának is megvannak a sikerei, mert a magyar-román kapcsolat évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanígy áll a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszony. A Szlovákiához fűződő kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint egy éve.

– Hol vannak tehát továbbra is ellenállások?

Az európai polgárok körében mindenféle bővítéssel kapcsolatban igen borúlátó hangulat uralkodik. Ellenérzéssel szemlélik az EU terjeszkedését a Nyugat-Balkán felé – a nyugat-európaiak Horvátországot tévesen a Balkánhoz sorolják, pedig nem oda tartozik. A nyugat-európai kormányok érzik ezt az ellenszelet. Ezt a zászlót most én viszem. Szeretném meggyőzni a nyugat-európai polgárokat, hogy veszély fenyeget, ha nem bővítjük az EU-t. Ha ugyanis nem bővítjük, nem fogjuk tudni fenntartani az életszínvonalunkat.

– Ön milyen szélesen akarja meghúzni Európa határait?

– A minimális cél az enkláve felvétele Európába. Az unió következő feladata nem az, hogy Kelet felé tolja ki a határokat, hanem az, hogy felvegye az EU által körülvett területeket. Ezek az országok részben már a NATO tagjai, vagyis benne vannak a testünkben. Már csak munkaerőpiacunkra, tőkeáramlásainkba, hétköznapjainkba kellene beolvasztani őket. Szerintem csak azután kellene Kelet felé fordulnunk.

– Forduljunk Magyarország felé. Az új alkotmányt aláírta az államfő és jövő év január 1-jén hatályba lép. Mi az új alaptörvény lényege?

– Az új alkotmány szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt húsz év tapasztalatai határozták meg. Egy mondatban összefoglalható: ha egy ország nem biztos saját önbecsülésében, önmagában, ha nem ismeri szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres. Ez meggyőződésem. Európában azok az országok lesznek erősek, amelyeknek erős a nemzeti önérzete és önbecsülése. Ehhez a jövőhöz alkalmazkodik az új alaptörvény.

– Ön mivel magyarázza, hogy értelmiségiek és tudósok bírálják az új magyar alaptörvényt, és ezzel meghatározzák az alkotmányról Nyugaton kialakuló képet?

– Magyarországon és Európa többi részében egyformák a szellemi struktúrák. Liberális gondolkodás uralkodik, amely le akar bontani minden hagyományos értéket. Ezzel szemben áll a konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni a hagyományos értékeket. Ez a szembeállítás megvan az értelmiségiek körében ugyanúgy, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint a teljes közéletben.

– A Nyugaton ismert magyar értelmiségeik nagy része az új alkotmány ellen fordul. A kritika elsősorban a Szent Korona preambulumban való említését éri. Miért volt erre szükség – 2011-ben?

– A jövendő alkotmány tartalmaival kapcsolatban a polgároknak kiküldött nyolcmillió kérdőíven az a kérdés is szerepelt, hogy mi tartozik feltétlenül az alaptörvénybe. A polgárok által megválaszoltan visszaküldött 900 ezer kérdőíven – ez bármely országban reprezentatív eredmény lenne –, nagyon sokszor említették a koronát. Arról is vannak kutatások, hogy mely művészeti, építészeti vagy egyéb tárgy szimbolizálja legerősebben a magyar nemzetet. Ezekben a felmérésekben a korona igen előkelő helyen áll, messze a magyar zászló és a Lánchíd előtt. Ezért volt szükséges az alaptörvényben tisztelettel megemlíteni.

– Itt Németországban van olyan feltételezés, hogy a korona Nagy-Magyarországot jelképezi, és ezzel sérti a Magyarországgal ma szomszédos országok érdekeit.

– Elsősorban is: a magyar alaptörvény kizárólag Magyarország állami határain belül érvényes, a határokon túl nem. Továbbá: tévedés, hogy a korona Nagy-Magyarországot jelképezi. Nagy-Magyarország nem létezik. A szóhasználat az álmodott nagyhatalmi státus, „Nagy-Albánia” vagy „Nagy-Morvaország” színvonalára süllyeszti azt, amit mi mondani szándékoztunk. Mi mindig a „történelmi Magyarországról” beszélünk. Hogy Magyarország korábban nem akkora volt, mint amekkora ma, és nem arra a területre korlátozódott, mint ma, az nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. Másrészt a korona nem csupán a magyar területekről mond valamit, hanem a személyekről, akik e korona alatt állnak. A korona tehát nem területeket jelképez, hanem minden magyar összetartását: a korona népe, a korona polgárai. Az összetartás el jelének semmi köze a területi revízió iránti vágyhoz vagy szükséglethez.

– Miközben sok ország jogilag rögzíti az azonos nemű életformákat, a magyar alkotmány kiemeli a családot. Mit jelent ez a többi együttélési forma számára?

– Magyarországon is léteznek jogi szabályozások az egynemű párok együttélésének biztosítására. Tolerálunk minden együttélési formát, de ez nem jelenti azt, hogy a kivételt tesszük meg szabállyá. Mellékesen figyelembe veendő, hogy Európában a radikális pártok híveinek szaporodása azzal is összefügg, hogy a lakosság egyes részeinek az a benyomása: a tendencia az, hogy a kisebbség már csak tolerálja a többséget. Magyarországnak meggyőződése: a méltányosság kultúrájának jegyében arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy a kisebbségek életformáját tolerálni, a többségét viszont tisztelni kell, és a többség felfogását meg kell őrizni.

– Magyarország a negyvenéves szovjet megszállás alatt eltávolodott a keresztény felfogásoktól. Ön az új alaptörvénybe felvette Isten megnevezését. Vajon ezáltal nem érzik magukat a lakosság bizonyos részei kirekesztettnek az alkotmányközösségből?

– Az alaptörvény a Himnusz első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart”. Ezen az egy helyen, és csak ezen az egy helyen nevezi meg az alkotmány Istent. A Himnusz azonban minden magyar számára fontos, a hívőknek éppúgy, mint a nem hívőknek, más vallások követőinek éppúgy, mint a keresztényeknek. Minthogy a Himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezáltal senki nem érezheti kirekesztve magát. Egyébként meggyőződésem, hogy mind Magyarország, mind Európa a jövőben keresztény lesz, vagy nem lesz. Emlékeztetnék Schumanra, aki azt mondta, hogy a demokrácia keresztény lesz, vagy nem lesz.

– Magyarország jó hírét a múltban erősen megtépázták a korrupciós ügyek. Ön hogyan szándékozik biztosítani, hogy ne alakuljon ki váltógazdaság, vagyis hogy most ne az Ön Fidesz pártjának hívei nyerészkedjenek az állam rovására, miután korábban a baloldal ezt tette?

– Szeretnénk, ha az embereknek előnyeik származnának abból, ha nem vesznek rész a korrupcióban. Ezért egységes adókulcsot vezettünk be, mert a magas adókulcsok mindig adócsalásra csábítanak. Ezért a társasági adót is példátlan mértékben, 10 százalékra csökkentettük. Magyarországon eddig tíz százalék fejében állítottak ki fiktív számlákat. Ha azonban a csalás 10 százalékba kerül, és a tisztesség sem kerül többe, akkor miért csalna valaki?

– Vessen egy pillantást a közelebbi vagy a távolabbi jövőbe. Ha az Ön politikája folytatódik, és ha gazdasági és pénzügyi politikája sikeres lesz, akkor mikor vezetik be Magyarországon az eurót?

– Ha maradnak a jelenlegi feltételek, akkor valószínűleg 2020-ban. De tudni kell, hogy a feltételek változhatnak. Az Euró-plusz paktumban olyan feltételek is szerepet játszanak, amelyek korábban nem számítottak a feltételek közé. Korábban például nem volt szó az adóharmonizáláshoz vezető lépésekről. Az euró védelmében egyre újabb döntések születnek, amelyeket el kell fogadni, ha valaki az eurót akarja. Másrészt azonban fennáll az uniós tagállamok kötelezettsége, hogy törekedjenek az euró bevezetésére. Magyarország szegény ország. Az átlagos jövedelem 700 euró körül van. Magyarországnak két nagy ellensége van: a munkanélküliség és az államadósság. A gazdaságpolitikám e két pontban akar áttörést elérni. Ezért a foglalkoztatási arányt a jelenlegi 55 százalékról a 65 százalékos európai átlagra akarom emelni, és aztán esetleg az amerikai szintre. Ugyanakkor a kormányom megtette a szükséges lépéseket egyfelől az államadósság teljes körű feltárására, másfelől drasztikus csökkentésére.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!