TAZ: A jobboldal romákat ostromol Magyarországon – migazin.de: a magyar kormány exportálná a romákat



A milíciák terrorrezsimje címmel közölt írást Magyarországról a tageszeitung című német liberális lapban Ralf Leonhard.


Gyöngyöspata falu romáit hónapok óta fenyegetik a jobboldali milíciák. Valaha ott minden lakos magyarként, békésen élt egymás mellett.

Idilli, tavaszi a táj Közép-Magyarország északi felén. Már messziről látható a gyöngyöspatai gótikus templom karcsú, faborítású tornya. Ám a falu bejáratánál a rendőrség posztol és ellenőrzi a papírokat.

Meg akarja akadályozni, hogy a Véderő elnevezésű védelmi sportmilícia tagjai bejussanak a faluba. A Heves megyei kis település egyik napról a másikra híres lett az ottani roma lakosság és a jobboldali milíciák viszálya miatt. Most ostromállapot uralkodik.

A roma település a falu központjától elhatárolva, egy kis patak partján van, ahol további rendőrposzt áll. Az aszfaltozatlan út egylábnyi szélességű keresztben lefektetett betonoszlopon át érhető el, amely átvezet a zavaros víz felett. A partot szétszakadt szemeteszsákok szegélyezik. Egy kisfiú Ronaldinho Barcelona-mezében labdát rugdos. A legtöbb felnőtt a házai előtt ül.

Csömör Géza láthatóan renoválásra szoruló parasztháza kapujában áll. Az ágynemű az ajtó előtt, egy kötélen szárad. A hatvanas évei közepén járó, sűrű, ősz hajú férfi öreg joggingnadrágját kopott bőrövvel kötötte meztelen csípőjére. Szegénynek és lezüllöttnek látszik, mint minden errefelé. Azt mondja, terror uralkodik a faluban. Az asszonyok nem mernek elmenni bevásárolni a boltba, a gyerekek már nem járnak iskolába, és éjszaka félelmükben az ágyba vizelnek.

Az etnikai magyarok és romák sokáig békésen éltek egymás mellett a 2500 lelkes faluban. Tavaly aztán három roma család egy árvíz miatt hajléktalanná vált. A Vöröskereszt segített, és februárban vásárolt a számukra egy házat a falu szívében. Emiatt tiltakozni kezdtek a szomszédok: senki nem akar a romák mellett lakni.

Juhász Oszkár, a Jobbik helyi képviselője azonnal felugrott a vonatra, és rákényszerítette Tabi László párton kívüli polgármestert, hogy hívja a faluba a Szebb Jövőért polgárőrséget. Ennek csapatai másnap már a helyszínen is voltak, és félelmet és rettegést keltettek harcias vonulásaikkal. Egyidejűleg összetoboroztak egy 256 főből álló helyi egységet, amely néhány hét múlva átvehette a feladatokat.


Három hónap terror

A terror most már három hónapja tart – mondja Csömör. „Azzal kezdődött, hogy egyenruhások lépésben meneteltek az utcákon – reggel hét órakor”. A gyerekek sírni és kiabálni kezdtek. Ez március elején történt. A Hegyalja úton egy házat kövekkel dobáltak meg.

Heteken át fekete egyenruhás, verekedős típusok járőröztek a roma településen, baseball-ütőkkel, késekkel, sőt lőfegyverekkel és morgó pitbullokkal, és elzárták a negyedet a magasabban elterülő faluközponttól. A romák biztosak abban, hogy a milíciát a falubeliek fizetik. Tudni vélnek 47 millió forintról, azaz 180 ezer euróról. „Azért fizetik őket, hogy megöljenek minket” – hiszi egy rózsaszín pólót viselő, tíz év körüli kislány.

Húsvét előtt elviselhetetlenné vált a helyzet – mondják. A Véderő egyesület félkatonai tábort hirdetett meg éppen Gyöngyöspatán. Az egyenruhások – a romák katonákról beszélnek – félelmet keltő módon masíroztak. Ezért segítségül hívták a Vöröskeresztet. Az evakuálást anyagilag támogatta Richard Field, egy évek óta Magyarországon élő amerikai; alapítványa, az American House szorosan együttműködik a Vöröskereszttel a szegénység elleni harcban.

Közel 300 nőt, gyereket és idős embert nagypénteken elvittek egy üdülőtáborba. A kormánytelevízióban Field intervencióját később úgy mutatták be, hogy „orosz titkosszolgálati erők beavatkozásáról” van szó, amelyek a romákat használják fel a kelet-európai országok destabilizálására. Az asszonyok és gyerekek menekülése a kormány szemében a Vöröskereszt által szponzorált „húsvéti üdülés” volt.

Csak az evakuálás idején érkezett a helyszínre négy század rendőr. „A rendőrség soha nincs ott, hogy megvédjen bennünket” – panaszolja Csömör Géza. Hasonlóan látja ezt Hartyáni Attila, bár egészen más szemszögből. Azt mondja, a rendőrség soha nem lépett fel a faluban a kisstílű bűnözés ellen. Hartyáni a rendről gondoskodni kívánó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetője.

Nem állja meg a helyét, hogy a Szebb Jövő a betiltott Magyar Gárda utódszervezete, mondja. „Semmi közünk a Jobbik szélsőjobboldali párthoz”. A polgárőrség sokkal inkább a terjedő bűnözésre való reagálásként jött létre. Hartyáni eleinte kerüli a „cigány” szót. Halmozódtak a betörések, a támadások nyílt utcán, a gyümölcs- és falopások. „De húszezer forint alatti értékű kár esetén a rendőrség ki sem jön.”


„Az 1941-es határok”

Hartyáni saját garázsában fogad. A túlsúlyos fiatalember, aki az utat mutatja, pólójával is kifejezésre juttatja, hol áll. A pólón Magyarország az 1920-as trianoni békeszerződés előtti határok között látható: háromszor akkora, mint ma, felöleli egész Szlovákiát, Burgenlandot, Erdélyt és Szerbia részeit. Hitler újra a szövetséges magyar fasisztáknak adta ezeket a területeket. „Az 1941-es határok a minimum, amit követelünk” – áll a pólón a térkép felett.

„Amióta járőrözünk, a bűnözés 90 százalékkal csökkent” – tudatja büszkén a polgárőrségvezető. Visszautasítja a híreszteléseket, amelyek szerint csapatát a helybeliek magas összegekkel finanszírozzák. Egy rádiót, néhány walkie-talkie-t és éjjel látó készüléket  kaptak – mondja, miközben kertjében grillpartit kezd fasiszta dalokkal. Ő maga munkanélküli – mondja.

Aztán a zömök harmincas mégiscsak szóba hozza „a cigányokat”. Akik megrendezték a legutóbbi felfordulást, hogy figyelemhez és pénzhez jussanak. „Mert dolgozni ezek nem akarnak”. A harci sportegyesülethez, amely kiváltotta az összeütközést, nincs köze. Véletlenül azonban éppen ott van annak a vezetője, Eszes Tamás. Az inkább kedélyesnek látszó Hartyánitól eltérően a Véderő főnöke katona, aki igazol minden klisét: szögletes arc, edzett test, katonacsizma.

Amikor beszél, az parancsnak hangzik. Az Idegenlégióban, a Közel-Keleten töltött idejéről nem árul el részleteket. A médiával és a politikusokkal szemben mély megvetést érez. A politikusokat kivétel nélkül korruptnak minősíti, akárcsak egy dél-amerikai puccstábornok. „Azok csak a pénzt hajtják. A nép és a haza nem érdekli őket”. Azt szeretné, ha a kormány lelépne és átadná a helyét egy technokrata kabinetnek.

Harci sportegyesületének csupán annyi a célja, hogy az ifjúságot katonailag eddze. Magyarországon megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot. A hivatásos hadsereg csak keveseket vonz, de a katonaéletet sokan meg akarják ismerni – mondja Eszes. „Ezért rendezünk háromnapos edzőtáborokat. A falubeli romákhoz ennek semmi köze.” Ellenkezőleg, mindenkit várnak. Azért Gyöngyöspatára jöttek, mert itt tudtak 3000 négyzetméteres telkes vásárolni. Mint később kiderül, egyforintos jelképes árért, és éppen a romasor feletti dombon.


Elsikkasztott segély?

Két idősebb asszony az utcán örül, hogy a cigányok most ellenőrzés alatt állnak. „Gyümölcsöt lopnak, meg virágokat. Szégyen, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és az LMP támogatja ezeket az embereket”. Az LMP baloldali-zöld párt jelen van a faluban, hogy a romákat politikailag erősítse.

A szociáldemokrata Gyurcsány egymillió forintot adományozott a gyöngyöspatai romáknak. „Abból még semmit nem láttunk” – mondja Csömör Anita, aki kerékpárját tolja a roma soron. Úgy hiszi, hogy Farkas János, a helyi önkormányzat roma képviselője elsikkasztotta a pénzt. „Eljátszotta a kaszinóban” – véli tudni Hartyáni Attila. „Butaság, a pénz jó helyen van” – mondja Farkas, aki az utca legjobb házában lakik. Talán hamarosan szükség lesz rá a közös meneküléshez.

Jelenleg a rendőrség még járőrözik a faluban. Lovas, kardot viselő rendőrök akadályozzák meg, hogy a romák és a gárdisták összecsapjanak. De a Hegyalja utcai emberek attól félnek, hogy ha a rendőrök elmennek, jön a hosszú kések éjszakája. Tabi László polgármester időközben lemondott. Júniusban kell megválasztani az utódát. Juhász Oszkár, a szélsőjobboldali Jobbik tagja, aki a tavaly őszi választásokon tíz százalékot sem szerzett, most a lehető legjobb esélyekre számít.

***

MIGAZIN.de: Magyarország: Gyöngyöspata

A migráció és az integráció problémáival foglalkozó német hírportál Leo Brux hosszabb írását közli az osztrák, német, francia és magyar identitásproblémákról. A magyarországra vonatkozó részt idézzük.

A Pester Lloyd című lap példát mutat abban, hogyan lehet egy forró kisebbségi és identitáskérdést körültekintően, és egyben szenvedélyesen megközelíteni. Aki a magyarországi fejleményekről akar tájékozódni, az itt jó helyen jár.

Gyöngyöspata magyar falu, ahol egy fasiszta milícia terrorizálta a romákat, miközben a rendőrség és az államhatalom először (tehetetlenségből vagy szándékosan) másfelé nézett.

A magyar kormány legszívesebben „európaizálná” a roma-problémát.

Mostanra azonban odáig jutott a dolog, hogy az állam sem „a magyarok”, sem „a romák” testi épségét nem tudja vagy nem akarja garantálni, s saját csődjével hagyja, hogy polgárháborús, illetve pogromhangulat alakuljon ki, amelynek farvizében valóságos neonácik mutatkozhatnak a népközösség megmentőinek szerepében, és fenyegethetik az államot egy egész területet lefedő párhozamos struktúra, a csendőrség felállításával.

Az állam helyenként feladta erőszakmonopóliumát, és nézte, hogyan alakul a dolog.

Ez a kormány megtagadja a valóságot, s ennek csúcspontja, hogy most ujjal mutogat a külföldi „cigánybarátokra”, akik csakis Magyarországot akarják pellengérre állítani. Mögötte azonban számítás áll, nevezetesen az, hogy a „roma-problémát” lehetőleg teljes egészében az Európai Unióra hárítsa.

Orbán megoldása: „Mivel a romák Közép-Kelet-Európa polgárai, olyan országokba költöznek majd, ahol magasabb életszínvonalat és jobb szociális juttatásokat kínálnak.”

Más szóval: Magyarországnak nem áll szándékában sokat tenni a romákért. Vándoroljanak csak ki a romák. Például Németországba.