rss      tw      fb
Keres

Magyarország genfi meghallgatása: Markus Löning és Balog Zoltán



Magyarországot szerdán délelőtt hallgatják meg az ENSZ az emberi jogi tanácsában, az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) genfi ülésén. Markus Löning* emberi jogi ombudsman Genfben kritikus kérdéseket akar feltenni  a magyarországi fejleményekről. Hans Monath interjúja a Der Tagesspiegelben: „Kibúvókkal nincs elintézve”.

Balog Zoltán az MTI-nek nyilatkozott Markus Löhning mondandójáról.

Markus Löhning a Der Tagesspiegelben

Hans Monath: – Orbán Viktor magyar kormányfő múlt heti berlini látogatásán kikérte magának a belügyekbe való bármiféle beavatkozást. Ezt el kell fogadni?

Markus Löning: Nem. Magyarország, mint minden uniós tagállam, kötelezettséget vállalt az emberi jogok garantálására. Barátok között lehet kérdéseket feltenni. Ezt fogjuk tenni szerdán az ENSZ emberi jogi tanácsában.

– Milyen kérdésekről van szó?

– A médiatörvényről, az új alkotmányról és a romák védelméről van szó. A magyaroktól elvárjuk, hogy ezekre a kérdésekre világos és kielégítő válaszokkal szolgáljanak. Kibúvókkal nincs elintézve, konkrét politikai perspektívák szükségesek a hiányosságok kiküszöböléséhez. Ha a kétségbe vonható a médiaszabadság, a hatalmi ágak megosztása vagy a kisebbségek védelme, az az európai politika alapjait érinti.

– A médiatörvényt a magyar kormány a heves uniós bírálat nyomán korrigálta.

– A médiatörvény még mindig olyan előírásokat tartalmaz, amelyek sértik a nemzetközi normákat. Ezt Frank La Rue, az ENSZ-nek a véleménynyilvánítási szabadság kérdéseiben illetékes jelentéstevője állapította meg. Konkrétan: olyan médiatanácsot hoztak létre a tájékoztatás tartalmi ellenőrzésére, amelyben kizárólag a miniszterelnök pártjának követői foglalnak helyet. Kérdéseket vet fel az is, ha az összes közszolgálati adó kizárólag az állami hírügynökségből merítheti a híreit, vagy ha az újságírók kötelesek feltárni forrásaikat. Ez okot ad az aggodalomra, és a kérdésekre is.

– Mi zavarja Önt az új alkotmányban?

– A döntő az, hogy az alkotmány biztosítsa a hatalmi ágak valós és hatékony megosztását. Aggasztó, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság lehetőségeit, és már nem vizsgálhat bizonyos alapjogokat. Nehezen egyeztethető össze a demokratikus elvekkel az is, hogy egy kilenc évre kinevezett, és ugyancsak a miniszterelnök pártjának híveivel feltöltött költségvetési tanácsot jelentős beavatkozási joggal ruháznak fel.

– A harmadik pont a romák védelme. Az EU Bizottsága azt vetette a magyar kormány szemére, hogy nem nyújt kielégítő védelmet a romáknak a túlkapásokkal szemben. Jogos a szemrehányás?

– E tekintetben meg akarom védeni a magyar kormányt. Későn reagált. De most megnevezi a problémát, soros uniós elnökségében európai védelmi szabályokért lép fel, és nemzeti szinten is fellép a romák diszkriminációja ellen. Meggyőzően és gyorsan cselekedett, amikor jobboldali radikális milíciák április közepén terrorizáltak egy roma közösséget. Nagyon üdvözlöm, hogy törvénnyel be akarják tiltani a félkatonai szervezeteket. Ezzel világossá válik, hogy az állam védi polgárait.

– A magyar kormány mostanáig nem hagyta magát befolyásolni az unió masszív bírálatától. Önnek mi ad okot a derűlátásra, hogy ez Genfben másként lehet?

– A médiatörvény körüli vitában láttuk, hogy a magyar parlamenti többség reagált a bírálatra. Az a benyomáson, hogy a magyarok nagyon is meghallják, amit partnereik felvetnek.

– Orbán Viktor kormányfő németországi látogatása előtt azonban egy esszében elutasított mindenféle vitakultúrát, és hangsúlyozta, hogy országában visszafordíthatatlan a nemzeti felemelkedés. Ez megfelel az európai szellemnek?

– A magyar politika megszenvedi, hogy az ország két politikai táborra szakadt. Szinte lehetetlennek tűnik hidat építeni egyfelől a kormányzó Fidesz és más pártok, másfelől a szocialisták és a liberálisok között. A jövőbe mutató az lenne, ha az árkokon át keresnék a párbeszédet. Ebben nem segítenek a miniszterelnök megnyilvánulásai. Az élő demokráciát az jellemzi, hogy minden politikai erő részt vesz egy párbeszédben, különösen a politikai spektrum közepén elhelyezkedő pártok. Csak akkor lehet egy országot tartósan valóban demokratikusan vezetni, ha az ember szembenéz más véleményekkel.

____________________

* Markus Löning (FDP) a német szövetségi kormány emberi jogi biztosa. Ezt megelőzően az FDP berlini szervezetének elnöke volt. A tartományi pártban kitört hatalmi harc nyomán kiesett a Bundestagból.

***

Balog Zoltán: Magyarország nem fél a kérdésektől

Nincs szó arról, hogy Magyarország félne az emberi jogi teljesítményével kapcsolatos kérdésektől vagy fel lenne háborodva, hogy az ENSZ többi tagországához hasonlóan meghallgatják a világszervezet emberi jogi tanácsában, közlte Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-vel.

A magyar kormány húsztagú delegációval vesz részt az eseményen, a küldöttséget Balog államtitkár vezeti.

„Minden kérdést megválaszolunk, amelyet feltesznek nekünk”, mondta Balog. Ő alapvetően abból indul ki, hogy ezek segítő szándékú kérdések. Ráadásul „ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négyévente minden ország átesik”.

Balog Zoltán manipulatívnak nevezte a Löning-interjút. A lap szerinte úgy próbálja beállítani a helyzetet, „mintha Orbán Viktor ugyan nem engedte volna meg, hogy beavatkozzanak az ország belügyeibe, de azért ők mégiscsak be fognak avatkozni”. Ami „egyszerűen komikus”. Ugyanis „minden ország megtiltja mindenkinek, hogy beavatkozzon a belügyeibe, és ez helyes is”, de a magyar kormány mindig kész arra, hogy vitát folytasson „olyan dolgokról, amelyek nemzetközi megbeszélés tárgyát képezhetik”. A kormány arra is kész, hogy változtatásokat hajtson végre, „ezt senki nem vitathatja el”, hiszen Budapest az Európai Bizottság javaslatára módosította a médiatörvényt.

Az államtitkár elmondta: ennek a meghallgatásnak éppen az a célja, hogy minden országnak kritikus kérdéseket tesznek fel. Az államok több száz kérdést kapnak előzetesen írásban és a genfi meghallgatáson szóban. Dánia meghallgatásán például 150 ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy milyen változtatásokat kellene végrehajtania emberi jogi gyakorlatában és szabályozásában. És az utóbbi négy évben az ENSZ összes tagállamát megvizsgálták az emberi jogok tekintetében.

Balog Zoltán azt mondta, hogy a német biztos által a médiatörvény és az alkotmány kapcsán feltett kérdések „részben lerágott csontok, hiszen ezeket megválaszoltuk nemzetközi fórumokon”. Üdvözölte ugyanakkor, hogy Markus Löning úgy látja, „a kisebbségvédelem területén megpróbálunk a lehetőségeinknek megfelelően, ha kell törvénymódosítással érvényt szerezni annak, hogy Magyarországon senkit nem érhet hátrány származása alapján”.

Az államtitkár szerint a magyar delegáció alapvetően a médiatörvény, az alkotmány és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.

Balog Zoltán elmondta: a magyar delegáció a szerdai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Azokra a kérdésekre, amelyekre az idő rövidsége miatt nem lesz mód szóban válaszolni, a kormány írásban ad választ. „Igazából az ajánlásokra fogunk reagálni, hogy mi az, amit el tudunk fogadni, és mi az, amit nem”, közölte az államtitkár.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!